Na látjátok! A dalmát tengerparton a dolgok még a maguk természetes rendjén mennek. A férfiak a kocsmákban lebzselnek, esetleg játsszák azt a vasgolyó dobáló játékot, míg az asszonyok otthon vezetik a háztartást. A kapitány barátom felesége hétvégeken beszállt a hajóra másfél napra a férje ruháinak rendbetételére. Nagyban vasalt, amikor mondtam neki, hogy ebben a melegben ez eléggé megterhelő egy nőnek, mire szinte sértődötten azt felelte, hogy ez nem férfi munka, és neki nem is kéne olyan férfi, aki vasal meg mos. Hozzátette, hogy hallotta, Zágrábban vannak férfiak akik mosnak, vasalnak, de az ilyenek mind "papucsok" ("papucsa", a saját nyelvükön). Később több férfival beszélgetve rájöttem, hogy a nők nagy része arra büszke, hogy a férje "igazi" férfi és nem foglalkozik ilyen női dolgokkal. Nos ettől már sajnos mi is eléggé messze vagyunk, talán még vidéken fordulnak elő ilyesfajta "egészséges gondolkodások".

@harpi4: Sok igazság van ebben! Bár nem tudom, hogy attól miért nem férfi egy férfi, ha pl. mos, vagy főz, esetleg vigyáz a gyerekre. (Én egyedül élek jelenleg és főzök, mosok, takarítok sőt macskát és kutyát is tartok,) de férfinak érzem magam, mert tudok hajót építeni,hegeszteni, gyalulni és tervezni. Persze, ha a kocsmában kell megmutatni, hogy ki a legény a gáton, ott sem vallok szégyent. Ezeket nem azért írom le, hogy fényezzem magam, de manapság minél több dologhoz értünk, annál könnyebb és nem hiszem, hogy ezek a tevékenységek megkérdőjeleznék , hogy ki férfi és ki nem...sőt, mostanában a férfi ideálhoz hozzá tartozik a bográcsolás, grillezés és egyebek.

@Mihalik Péter: Ne aggódj, én is rengeteget mostam, vasaltam, újabban sokszor főzök is, meg takarítok. Nem azért írtam, hogy emiatt kevésbé érezném magam a teremtés koronájának, hanem a nálunk is túlzásba eső feministák miatt. Amúgy viccesre fordítva a szót, egyszer egy nőnek (nem szőkének) aki pl. öt nyelven tolmácsolt, mondtam azt, hogy a férfiember nem az ilyen csip-csup munkára termett, hanem arra, hogy megvédje a családját, ha jön egy oroszlán. Erre a hölgy megjegyezte, hogy manapság nem igen jönnek a lakásajtóhoz oroszlánok, mire én, "hát erről nem tehetek".

Nekem is az a véleményem, hogy a férfiember dolgozzon, tartsa el a családot, az asszony meg várja otthon meleg vacsorával és meleg p...ival. A feministák nagy részének az a legnagyobb baja, hogy nem voltak még sohasem úgy istenigazából ájulásig kielégítve (hogy ne vulgárisabb szót használjak)

@Advocatus Diaboli: @harpi4: Valóban? A férfi dolgozzon? Túl feledékenyek vagytok ivartársaim! :o) Anno azért kellett a nőket az iparba bevinni (forgácsoló szakmák leginkább, a mezőgazdaságban ez nem volt nóvum, ott inkább a férfi kapás volt a feltűnő), mert kellett a munkáskéz. (Volt persze női traktoros is.) Ez jellemzően 56 előtt, utána meg azért, mert nem lehetett 1 fizetésből tisztességesen(?) megélni. És nem az olyan hivatásokra gondolok, mint a tengerész, diplomata, kamionsofőr. :o) Azok, akik nem vihették magukkal a családjukat, más "valutával" fizettek. (Távollét, családi problémák stb. stb.) Én mindig is büszke voltam (de minek) arra, hogy a szülés kivételével mindent megtudok csinálni, amit egy nő. Tizenévesen azért tanultam meg jógázni, hogy a lábam fel tudjam tenni a nyakamba, mert a szomszédban egy lány meg tudta csinálni. Értelme semmi, de a strandon jó hecc volt, amikor nyakbatett lábbal bedobtak a vízbe...

Nem szeretném elrontani az elmélet sikerét, de a kiscsávó nem kínai. Koreai az istenadta ,o)

@Advocatus Diaboli:
Én most a Tilos maratonon láttam pár feministát (a Drágám, hol a vacsorám c. műsor készítőit).
Ne haragudj, de az általad vázolt megoldást nem vállalom. :)

@Kis ember: Akkor azok azért feministák, mert olyan rondák, mint a világháború? Erre gondolsz?

@abraxas: Nos tudom, hogy az nem igaz, hogy ferdeszemű=ferdeszemű, maguk a ferdeszeműek tiltakoznának ellene a legjobban, valószínűleg sértésnek veszik, ha japánt, kínait, koreait összekever az ember (mi se vagyunk boldogok, ha az ő szemükben román, magyar az "ugyanaz") de ebből a szempontból mindegy. A szorgalom a feladat iránti alázat, önfeláldozás, az egyebekről való lemondás és elkötelezettség kultúrája azt hiszem ugyanaz mindegyiknél. Talán az se véletlen, hogy a vörös diktatúra is csak ott lett a végletekig kihegyezve. Mao kulturális forradalma, Pol Pot terroruralma, Kim Ir Szen és leszármazottai totális diktatúrája a példa arra, hogy ha a ferdeszeműek valaminek nekilátnak akkor azt végigcsinálják. Japán, Dél-Korea, Kína most a fejébe vette, hogy tökélyre fejleszti a kapitalizmust. Most addig fogják ezt a végletekig tökéletesíteni, amíg az egész (a világ{gazdaság}gal együtt) a fejükre nem omlik.

@abraxas:
Ami engem "fasziniert",hogy mint ez a V.Monti vagy a J.Brahms
milyen fogékonyak voltak a magyar zenére,holott ha jól téve-
dek idegenek voltak!Még nem találkoztam nyugaton olyan átlagemberrel,aki ne ismerte volna az őket,és általuk ne lettek volna elbűvölve!!

@A Tengerész:
Mi lett anno az ázsiai "Tigris-államokkal"? Tigrisként elrugaszkodtak,és ágyelőként landoltak! Ezt nem kárörvendésből írom le,de ők mernek vállalkozni,és ha előszörre nem stimmel akkor nosza mégegyszer megprószáljuk!A remény hal meg... béka!
(Különben a cigány-magyar analógia is egy ilyen tévhit a Bécsi út másik végétől nyugatra,ami ellen hittérítőként dolgoztam!
Üdv Tejbátyám (az Asszonypajtásnak is)Régen láttalak!

Szép napot mindenkinek!

Szorgalmasan olvasgatom a blogot és kommenteket. Közben jól elbeszélgetek magamban, van amivel egyetértek, van amivel nem s van olyan is, amit szívesen árnyalnék ... jó játék ez, s nem is kell rögtön billentyű után kapkodni ... alkalmasint barátaimnak is mesélek róla, mert nagyon-nagyon szimpatikus a sztory, de legfőképp az Ember, akit sejteni vélek a történet mögött.

Most azonban nagyon bizsergett a billentyűzetem, mert a téma engem is érdekel mostanában. Bizonyára az idő múlása lehet az oka, amiért az amber az élet nagy dolgairól (a lét értelme; miért jöttünk és hova megyünk; vajon fejlődik-e az emberiség, vagy újra és újra ugyanazokat a tapasztalásokat éljük meg; vajon tisztességesen kell-e élni és dolgozni - legalábbis törekedni rá -, vagy mindig ki kell hozni egy adott helyzetből a legtöbbet; egyáltalán mi a tisztesség; mire tanítsam a gyermekemet, arra amit kaptam az őseimtől - ez egyelőre nyugodt létet biztosít számomra, de néha lúzernek tűnhetek, s mégsem tudom elképzelni, hogy az örökölt és talán már azonosított "szent teheneimet" feláldozzam, pedig az feltétlen kell egy másfajta élethez -, vagy hogy tanulj meg fiam "szörfözni", vagyis ha jön a hullám egy a fontos, maradj talpon bármi áron; stb..stb.) gondolkozik, néha talán többet is a kelleténél.

Elöször úgy tíz éves korom körül a Tüskevár és Téi berek olvasása közben sajnáltam kicsit, hogy lánynak születtem. Mert a lányoknak ilyen jó kis tüskevári kalandok nem valók ... a kutyafáját.
Persze nagyon örülök neki, hogy nőnek születtem, mert el sem tudom képzelni, milyen lehet férfiként élni, érezni, gondolkozni. Mert elképzeléseim vannak, pl. Nagyapám, Apám miatt ... nem lehet könnyű úgy élni, hogy mindig kősziklának lássanak a rádbízottak. Mert bizony úgy vélem, a férfi embernek nagy, a legnagyobb feladata a rábízottak "óvása".

Amit viszont nagyon nagy bajnak vélek én is az az, hogy ebben a szép feminizált világban mintha komoly problémát okozna férfinek/nőnek egyaránt mind a 'kijárat', mind pedig a 'bejárat'megtalálása.
Csak egy témaszelet - a teljesség igénye nélkül -: a nőnek dolgoznia kell, időben és teljesítményben is legalább annyit, mint egy férfinek, mert különben még a gazdasági élet is komolyan hanyatlani kezd, de legalábbis nem emelkedik. Szóval legyen legalább 50% a női foglalkoztatottság!!! (ez nem vicc, ezt egy okos televízió műsorban láttam, ahol az európai országokról adatak áttekintést a gyermekvállalás támogatási rendszereriről. GYermekszületés tekintetében Franciaország vezet, mert ott kiváló a "bölcsödei" háttér, már 6 hónapos kortól; jól állnak rel. a skandinávok is, Irországban viszont komoly gondok vannak, mert ott talán 40% körül van a női foglalkoztatás, még sok nő otthon marad a gyerekével óvodás koráig legalább, sőt utána is. No, ekkor mondták, hogy akkor fog az ír gazdaság igazán fellendülni, ha női foglalkoztatás végre eléri az 50%-ot.)
Persze otthon is helyt kellene állnia, pont úgy, mintha napi 8-10 órát nem lenne távol, annak valamennyi fizikai-lelki-idegi stb. terhével együtt.
Szóval azt hiszem a helyzetről elmondhatjuk, hogy forradalmivá vált, azaz a 'felek' már nem nem tudnak, de nem is akarnak a régi módon élni. Csak az a gáz, hogy új megoldások meg nem léteznek. ... No én nem tudom, hogy valaha is lesznek új megoldások, de addig talán egyetlen lehetőség maradna, a páros élet problémáit párosan megoldani. Ahogy az adott párnak éppen jó. Ha mosogat a férfi, mert úgy véli helyesnek ám mosogasson, ha nem, hát ne tegye. De soha senkinek nem szabadna elfelejteni, hogy ez bizonyos páros játék, tehát adok-kapok szabály márpedig létezik. S a lényeg mindig ezek harmoniája ... mert ugye, az ember lánya hajlandó akár a Gellért-hegyet is önállóan arrébb hordani, ha úgy érzi, elemi szükségletei kielégítésre találtak. De vajon ebben az eszement individualista világban lehetséges ez?

Elnézést a hosszúra sikeredett írásért, de ha valakinek volt elszántsága végigolvasni kiérzi belöle, hogy az írás szándéka szerint a nő és férfi összekapaszkodásáért szól, mert normális világ számomra nem igen képzelhető el enélkül ...

@elizal: Ha már megemlítetted a Tüskevárt (Az öregkor egyik szépsége (igaz Tengerész ;o) ), hogy majdnem mindenről eszünkbe jut valami.) Nem szeretem (ritka kivétellel) azokat a filmeket, amiket már olvastam előtte, mert az elképzeléseim a regény szereplőiről ritkán azonosak a film szereplőivel. Persze, van kivétel. Kilenc-tíz éves lehettem, amikor egy hetet horgászással töltöttem apámmal a Zala-toroktól néhány-száz méterre a folyó partján egy nádfedeles kis halásztanyán, ahol még villany sem volt. A fenékpusztai állomástól gyalog mentünk a nádasban a tanyáig tisztára, mint a regényben. Minden nap kieveztünk a Balatonra, éjszaka meg a Zalában harcsáztunk. Sok halat nem fogtunk, és már azt sem tudom és sajnos nem is fogom megtudni, hogy mi volt az apropó, hogy pont oda mentünk. Nem sokára olvastam a regényt, aztán jóval később jött a film. Most, vénülőn kétszer is meghallgattam hangoskönyvként. Széles Tamás valóban előadja és nem felolvassa. Az új filmet valahogy nem akarom (tudom) megnézni az illúzió miatt. Nekem Matula mindig Bánhidi László Marad.

@emeritus:1. Hüm...kistigrisek. Melyikek is voltak, Malaysia Szingapur, Thaiföld talán? Nem sokat emlegetik őket mostanában, ami akár pozitív is lehet. Talán nem állnak olyan rosszul, hogy lábtörlőnek lehessen őket nevezni. Azt hiszem pl. Szingapur továbbra is a térség pénzügyi központja. Talán csak arról van szó, hogy Kína előretörése elhomályosította a kicsiket. De amennyire tudom Vietnam is elkezdett felzárkózni. Nem lehet tudni Észak-Koreában meddig tartja magát a rendszer, merthogy az is megborul előbb-utóbb. Emlékszem az NDK is úgy tűnt örökké tart, talán Honecker mondta, hogy a fal még 100 év múlva is állni fog, aztán pár hét múlva már bontották is. Szóval ha ősszerázódik a távolkelet jön a "sárga veszedelem"? 2.Kösz az üdvözletet, ha éppen kedved van, csak ki kell ugranod a hajóra, mindig szívesen látunk!

@elizal: Hehe TE tuti nem vagy feminista. Valahogy úgy látom a dolgot, hogy vannak a párkapcsolatok, amikben a munkamegosztás a felek közt valahogy kialakul. Ha működik jó, ha nem a kapcsolat is megszakad. Amiről én a feminizmus kapcsán írtam az az a jelenség, hogy van egy agresszív női irányzat, ami a férfiakat egységesen ellenségnek, legyőzendő ellenfélnek tekinti és MINDENBEN a saját elméletének igazolását keresi. Soksok éve kezdtem vitorlázni a Vízügy Sc-ben és már akkor is az volt a rendszer, hogy a hajókat a fiúk emelgetik. Ez rendben is van, mert ugye ők az erősebbek. De amikor azt mondtam egy lánynak, hogy légyszíves varrd meg a vitorlámat, azt mondta, hogy varrd meg magad, te is tudod! Valóban tudom, azóta is én varrtam mindent az összes feleségem mellett. Elgondolkodtatott mostanság, hogy miért van az, hogy ha autóval akarok besorolni főútvonalra, nő SOHA nem enged be, csak férfi vezető irgalmára számíthatok. Muszáj a férfiakat "legyőzni"? Na ezen mélázva írtam amit írtam.

@elizal: Minden viccelődésem és hülyéskedésem (valamint enyhe férfisovinizmusom) ellenére, teljes mértékben igazat kell hogy adjak neked. Ezzel nem az első hozzászólásban írtakat akarom visszavonni, mert a "világ természetes rendje" a korai matriarchátus időszakát leszámítva, bizony úgy alakult, hogy a férfiak domináltak. Később az emberiség fejlődésével persze a dolgok megváltoztak, de a tőlünk délebbre eső népeknél, főként az iszlám világban (gondolj csak az arabokra) a nők még mindig alárendelt szerepben vannak. Náluk ez a szokás, hiszen a Korán szerint egy nőnek még lelke sincs. Hát ha létezik "hímsovinizmus" akkor ez az.
Nekem is az a véleményem, hogy ha két ember (nő és férfi) úgy dönt, hogy a továbbiakban együtt éli le az életét, és valami közös cél elérésében ügyködik, akkor igenis lennie kell bizonyos munkamegosztásnak, mert így tisztességes a dolog. Sajnos a mi viszonyaink erősen megkövetelik, hogy a nők is dolgozzanak valami munkahelyen a megélhetés érdekében, ezért a férjnek kutyakötelessége besegíteni az otthoni feladatokba. Az már más kérdés, hogy ezeket a feladatokat hogyan osztják fel, és miként kérik számon egymáson. Lehet normálisan és megértéssel, és lehet hisztérikus követelőzéssel (mindkét fél részéről). Nos én itt látom az ún. "veszett feminizmus" bajainak gyökerét. Látni, hallani, olvasni a médiában olyan feminista élharcosokat, akik az életben semmit sem tudnak és akarnak úgy megcsinálni (gondolok itt bármilyen házi munkára) mint én,illetve sok "ivartársam", a szülést kivéve, és fennhangon hirdetik az előjogaikat. Nos én ezekre gondoltam leginkább. Annak örülök, hogy te nem tartozol ezek közé.

@harpi4: Jó hír, hogy nem csak én nem gondolom magam feministának, de más sem lát annak. ;) (A mai világban megnyugtató dolog, ha olyannak látszik az illető, amilyennek gondolja magát.) S milyen jó lenne, ha férfi és nő végre nem ellenfélnek (hogy utaljak Tengerész válaszára) tekintené egymást, hanem szövetségesnek, tényleg a másik felének. S hogy hogyan kell ezt ebben mai világban megvalósítani? Jó lenne ha tudnám, de sajnos csak idealistán ábrándozom arról, hogy egyszer talán együtt tényleg megoldjuk. Remélem, a lányom korosztályának már sikerül (még alig múlt 3) ...
Persze engem sem vonz az arab kultúráról hallott alárendelt szerep, ahhoz nekem már túl sokat kellett tanulnom, dolgoznom, lábamon megállnom.
De sajnos az emberiség azt hiszem kizárólag alá-fölé rendeltségi viszonyban képes gondolkozni, de ez azt hiszem nem kedvez ennek a szerintem 'forradalmivá vált' helyzetnek a megoldásában ... azt hiszem ezt ilyen módon megoldani nem lehet.
Kopp Máriával - Isten nyugtassa - ma láttam a televízióban egy beszélgetést, ahol természetesen hangot adott abbéli véleményének, hogy milyen fontos a párkapcsolat, mert a házasság védőfaktort jelent a felek számára, meg hogy a férfi válláról le kell venni a családfenntartó szerep felelősségét, mert túl nagy stressz ez számára. (azért erről beszélgettem volna vele ;))
Végezetül megemlékezem egy nő ismerősömről, aki egyszer mesélte, hogy érti ő a Biblia tanítását, miszerint a "... nő kövesse az ő urát". Szóval, mondta a Hölgy a férjének, hogy "követlek én, ... de akkor menjél már előttem!!!" ;)
Jó éjt és szép hetet mindenkinek!

@elizal: Hehe. Hogy kicsit tovább lazítsak a feszességén a témának (nagyon tetszik ez a "menjél már előttem"), a feministák azért "jelentős" sikereket értek el a "macsóbálvány" lerombolásában. Egyszer a lányom (aki sajnoshálistennek azt az apróságot kivéve hogy nő, MINDENBEN pontosan olyan mint én)így fakadt ki
-Apu tele a tököm már azzal, hogy minden kapcsolatban én vagyok a "férfi".

Én mindig ferde szemmel állók ehhez a nő-férfi kérdéshez! Mu-
száj volt az egészet egy lopással kezdeni? És ha egy nő elő- állításához egy banga férfi oldalbordájának egy darabja is elég, hát "nemtom"!!Valahogy van a dolognak egy mellékíze!(lol)

@emeritus: @A Tengerész:
Hát ez az! És elértünk az írott nyomokat hagyni tudó emberiség egyik első problémájához, mi végre is vagyunk a világon?!? Akár férfiak, akár nők is vagyunk, pár ezer éve nincs válasz a kérdésre. Filozófusok és más okosok jöttek, mentek, magukat valószínűleg elég jól értékelték is, de a választ csak nem találták meg. (olyan ez a téma, mint a betegségek sorában a nátha! arra nem létezik gyógymód)
Fanyaloghatunk, hogy így, meg úgy az alma, meg a fája, meg ki kit biztatott lopásra és ki hogy adta be a derekát. Nagymamám szokta volt mondani: "könnyű Katát táncba vinni, ha ..."
Mert ugye, lássuk be elég ügyes volt az a kis oldalborda darabka, hogy azt a hozzá képest nagy mafla embert rávegye az alma eltulajdonítására ...
Remélem, nem bántottam meg senki érzékenységét, mert az aztán nem volt célom. Mindenesetre megállapítom, hogy a jelen blogot olvasók tábora sem "butább", igaz talán nem is okosabb mint a valaha volt nagy filozófusaink/gondolkodóink. Azt persze nem tudom, hogy a mi (engedtessék meg ez a kissé arcátlan többesszám) pr-unk lesz-e elég jó ahhoz, hogy ezredévek múltával valaki is megemlítse eme magvas gondolatokat.
No, de a tréfát félre téve! S ha még valakinek affinitása hozzá, felteszek egy kérdést:
Ugye, a Bibliában benne van az "eleve elrendelés" és a "szabad akarat" kettőssége. Úgy tudom, a protestáns gondolkodók is nem kevés időt töltöttek e kérdés tanulmányozásával, Kálvin biztosan jó sokat írt is róla. Azt én nem tudom megítélni, hogy végül hova jutott e kérdést illetően, de sejtem, hogy a pontos választ ő sem tudta meg, mert az biztosan nagyon tömören összefoglalható lenne. Nekem minden gyanús, amiről az általános megértés szintjén röviden nem lehet beszélni. De! Nekem néhány hete befészkelte egy gondolat magát a fejembe, mi van, ha az a bizonyos "Paradicsomi jelenet", az alma-sztori és az abban szerepet kapó Lucifer a gondolkodás, s egyben a "szabad akarat" első megnyilvánulása ... no azt nem tudom még, hogy ezzel jutottunk-e valamihez közelebb, de ha lehet e gondolatban valami (és szerintem nyilván van, mert különben nem osztottam volna meg veletek kedves társaim), akkor annyi üzenete mindenképpen van, hogy csak óvatosan a gondolkodással! Nagyon veszélyes is tud az lenni, már ha veszélynek tekinthető, hogy az Isteni elgondolás általa beteljesedhetett.

Jó éjt/szép napot mindenkinek!

@A Tengerész: csak az archivum kedveert: az asiai kistigrisek a kovetkezo orszagok: Del-korea, Taiwan, Hongkong es Szingapur.

Del korea ipari nagyhatalomma valt. Kia, Hyundai, LG, Samsung, HTC, mara minosegi, nemritkan csucs termekek.

Taiwan azota is kuzd kinaval, de mar regota az elektronika, szamitastechnika fellegvara a netan problemas politikai helyzet ellenere.

Hongkongot visszaadtak kinanak, es azota egyszeruen egyike a kulonleges gazdasagi ovezeteknek.

Szingapurrol itt europaban viszonylag keveset hallani, de a vilag vezeto gazdasagai koze tartozik. Most megkerestem, aa vilag 16-odik orszaga egy fore juto GDP-ben, 3.5 felszerese a magyarnak az egyfore juto GDP. Hogy mast ne mondjak, informatika temaban tobb ismerosom is dolgozik Kuala Lumpurban.

vajk

@halaloszto: Kösz. Szóval akkor jól sejtettem, hogy nem lettek "kádelők" a tigrisek. De ha már archivum akkor én is had javítsak, Kuala Lumpur az Malajzia fővárosa. Szóval akkor nem jártam messze az igazságtól, amikor őket is letigriseztem. Amúgy Szingapúr és Malajzia olyan testvérországok lehetnek, emlékszem egymás pénzét minden további nélkül elfogadták úgy 30valahány éve amikor arra jártam.

@elizal: Bevallom ilyen magasságokba nem tudok utánad szárnyalni. Továbbá praktikus okokból még véletlenül se kezdenék olyan problémákon agyalni, melyeken főfoglalkozású filozopterek is életeket spekuláltak. De egy mondatoddal maradéktalanul egyetértek: "Nekem minden gyanús, amiről az általános megértés szintjén röviden nem lehet beszélni." Ja és azzal is, hogy szép napot mindenkinek!

Kuala Lumpur: igen, ugye szingapur az egy varosallam, ami elfuggetlenedett.

vajk