Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm! Hát még én mennyire örülök neki! Volt egy rossz periódusom, amikor nemcsak az ... (2024.05.03. 07:44) Csütörtök.
  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.

Linkblog

Csütörtök.

2012.03.01. 19:07 :: A Tengerész

 Nem gondoltam, hogy ekkora aktivitást mozgatok meg horgonyhúzás ügyben. Köszönöm az összes jótanácsot, még Ausztráliából is kaptam a "R P"-től, gyakorlatilag azt tanácsolta a többség, hogy rövidre húzni, megkötni (rögzíteni) aztán rámotorozni, a hajó mozgási energiájának nem tud ellenállni. Én se gondoltam azért olyan nagyon vészesnek a dolgot ilyen  fenékben. Egész más lenne a helyzet ha sziklás, vagy netán roncsokkal borított lenne a meder, de szerencsére itt ilyesmi nincs, egyedül rongyok lehetnek odalent, amikor az elveszett horgonyt gereblyéztem a háromágú fentővel, rettenetes mennyi textíliát horgásztam ki, valami szarházi beboríthatott valamikor egy pár bála koszos géptisztító rongyot a Dunába.

Ma kinéztünk a Boatshowra. Megmondom őszintén kizárólag csak azért, mert a Maritime küldött ingyenmeghívót, mert egyébként pénzt nem adtam volna a belépőért. Hát mit mondjak....? Azért volt jó kimenni, mert összefutottam pár régi jóbaráttal, a standokon, meg másutt, le is fényképezkedtünk Rick Csabával az Intenational hajófestékek atyjával, meg a " Vitorlázás" magazin főszerkesztőségével Dénes Pistával és Verő Julival. Gyakran gondolom azt, miután teljesen elfordultam a Balatontól és visszavonultam saját "elefántcsonthajómba", hogy bizonyára nem emlékszik rám már senki, nem nagyon fognak felismerni. De ilyenkor szívmelengető érzés, hogy mégsem így van, például amikor odaóvakodtam az International pulthoz hogy üdvözöljem Csabát, nem tudtam, hogy egyáltalán emlékszik e rám, (bár szuperkedvezménnyel adta akkor az algagátlót) miután vagy két éve találkoztunk utoljára, de széles mosollyal üdvözölt és friss részleteket idézett ebből a blogból. Mit tagadjam jól eső érzés az ilyesmi. Azért nem úsztam meg "ingyenből" a bótsót, sőt...fene azt az érdeklődő természetemet! A szabadtéren sorakoznak azok a bódék ahol olyanok kínálják a portékájukat, akiknek amúgy semmi közük az adott kiállítás profiljához. Nos leálltam íjakat gusztálni egy helyen és amíg azzal játszadoztunk, felajzottuk, kihúzogattuk a kissé cefreszagú eladóval (30000 volt egy kedvemrevaló "perzsa" íj amire mindenféle csoda faanyagokat mondott az ember, hogy miből készült, de esküszöm kőrisből volt) addig "J" beleszeretett ebbe a sipkába http://rebeliszucs.hu/index.php?page=shop.product_details&flypage=flypage.tpl&product_id=206&category_id=19&option=com_virtuemart&Itemid=58, meg egy szőrmemamuszba, meg közben felhívtam a kislányomat akinek szülinapja lesz a jövő héten, neki is kellett mamusz (egyre drágább a gáz, egyre kevesebbet fűt), szóval ha íjat nem is vettem, bár már 25-ért odaadta volna az ember, de nem úsztam meg cechelés nélkül. Miután itt mindenféle echtemagyart árultak, megpróbálkoztam a karikás ostort is pattogtatni, mert egy csikóslegényt sikerült erre rávennem, hogy megmutassa, de szégyenletesen leégtem a dologgal, nemhogy durrogtatni, de még suhogtatni is alig sikerült, úgy tűnik nem vagyok egy pásztoralkat.

4 komment · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr674281820

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ma kinéztünk a Boatshowra 2012.03.04. 14:03:01

Megmondom őszintén, kizárólag csak azért, mert a Maritime küldött ingyenmeghívót, mert egyébként pénzt nem adtam volna a belépőért. Hát mit mondjak....?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kis ember 2012.03.02. 22:16:10

Hogy is mondta Hofi?

Néprajzos?!
Majd én megmondom, ki a néprajzos! Adjanak a kezébe egy karikásostort és pattintson vele párat. Ha nem üti ki a szemét: néprajzos. Ha kiüti: (és ide mondott egy irodista melót, forrás hiányában nem tudom)
:)

IQ_nuku 2012.03.03. 17:17:42

Mi ez a lazaság Vili? Szombat késő délután van és semmi beszámoló a péntekről? Elvonási tüneteim vannak :((((

temtom 2012.03.04. 16:39:07

@Kis ember: ...ha kiüti, telefonközpontos. -én így emlékszem. :)
süti beállítások módosítása