Ilyenek lettek a rácsok. A képek tegnap készültek az alapozó festés után ahogy száradnak.
A színt most kenik rá a gyerekek.
Locsolkodós Húsvét hétfő volt ma. Mármint az Úr úgy döntött, hogy meglocsol bennünket. Eléggé elfárasztottam magam az elmúlt napokban, meg mégiscsak ünnep van, gondoltam ma pihenőnapot tartok és magasztos gondolatokkal mosom át az agyamat. Persze én nem tudok "nemdolgozni". Ahogy kiderült az ég az éjszakai szemerke után, kiültem a fux tetejére és nekiálltam az egyik ajándékba kapott, amúgy kiselejtezett mentőgyűrűről lekaparni az évtizedek alatt rákent vastag, helyenként lepattogzó, helyenként meg négyzetmilliméterenként is nehezen lejövő festéket, ez pont olyan munka ami mellett az ember gondolatai nyugodtan száguldozhatnak Krisztus feltámadása és az élet dolgai között. Nemsokáig matathattam azonban odakint, mert komolyabban rázendített az eső, így idebent pihenkélünk leginkább. Most kinyitottam az Emaileimet, ahol minden komment mutatja magát amit a blogomhoz valamely olvasó fűz és egyet találtam egy eddig ismeretlentől jofétól. A csütörtöki tüntetéses naplóbejegyzéshez volt figyelemreméltó közölni valója. És most szándékosan nem a kommentek közt válaszolok rá, mert úgy gondolom jofe tökönragadta a nagy nemzeti problémáink számomra leglényegesebbikét. Kedves jofe nagyon értem a problémádat, de nagyon nem értek egyet azzal, ahogy megakadsz ezen a dolgon. Nem jó a megközelítésből levont végkövetkeztetés. Totálisan igaz, hogy a politikusaink megosztották az országot, ebben nincs vita köztünk. Nem titkolom, hogy ebben az egyik pártot és annak vezetőjét sokkal nagyobb mértékben tartom bűnösnek. De! Úgy gondolom, hogy az én hajónaplóm kommentelői és remélhetőleg olvasói nem acsarkodnak "az én kocsmámban", legalábbis mindezidáig nem kellett a redőnyhúzóval senkit se kitessékelnem. És ez lenne a lényeg. Hogy a nemzetünk sorsa az amiért mindnyájunknak aggódnia kell(ene). És az én véleményemmel ellentétes vélemény is lehet tiszteletreméltó, ha azt tisztességes módon képviselik és a marhalábszárpörköltet pl. békés egyetértésben ette mindenki politikai meggyőződéstől függetlenül. És az ország, a nemzet sorsa is egy marhalábszárpörkölt, mindenki szereti, csak a chéfek egymásnak ugrasztották a vendégeket. Tehát nem lehet az a megoldás, hogy a politikát, az ország sorsát, hagyjuk csak másra, mi fordítsunk neki hátat, mert az úgyis csak megosztott hívők egymás mellett való elbeszélése, egyetértés még abban se lehetséges, hogy mennyi kétszer kettő, mert ha az egyik,már kimondta hogy négy, akkor a másiknak csak a 3,999 marad, vagy pláne az 5. Ez rossz, káros a nemzet sorsára, mert a pártérdekek felülkerekednek az ország érdekein. És ebbe nem lehet beletörődni és aki képes a saját gondolatai után menni és nem lesz egyik párt droidja se az nyugodtan kifejtheti a véleményét, ahogy én is azt teszem. Ha valaha feladnám az önálló gondolkodás jogát és másoktól is elvitatnám ezt, akkor lennék igazán "hazaáruló". Természetesen ez a napló továbbra is egy hajónapló, de egyúttal az életem, a mindennapjaim hiteles krónikája, ahol a mindennapjaimról, a gondolataimról (is) beszámolok, mindenről ami közben történik (na jó a szexuális életünk az kimarad) és ha életemben harmadszor elmegyek tüntetni, hát azt is ideírom. Ha valamiről határozott véleményem van, azt le is írom. Most például azt, hogy (persze nem kellett nagy jósnak lennem hozzá) sajnos aláíratott az új alaptörvény, ami azt fogja okozni, hogy 1. Hosszútávra be akarja majd betonozni a sarkalatos törvényekkel a Fideszhatalmat, ami ellen minden más párt harcolni fog, tehát az ország problémái a háttérbe szorulnak. 2. Ha lesz majd új választás és erre az alkotmányra kell majd felesküdnie annak aki helyteleníti, egy egészen furcsa jogi helyzet áll majd elő, ismét ez lesz a téma nem a nemzet sorsa. 3. A Fidesz elemzői majd patikamérlegen méricskélik, hogy mi hoz majd több szavazatot, ha a határon túliak megkapják, vagy ha nem a szavazati jogot? Vajh több lesz e a határon túlról jövő szavazat rájuk, mint amit a hazaiaktól veszítenek azzal, hogy olyanoknak adnak szavazati jogot, akiknek semmi rizikójuk ezzel, mert se adót nem ide fizetnek, se nem itt "élvezi" a kormányzás hatásait. Szóval nem a határon túliak érdekei, hanem a sajátjuk a lényeg. Az ország sorsának jobbítása mindenkinek kötelessége, de ez az alkotmány nem arról szól amit Orbán hangoztat, nem véd meg senkit és nem szolgája csak a jelenleg uralkodó elit érdekeit. 4. Isten látja lelkem nem szíveltem a Sólyom Lászlót, mert olyan sehússehalnak érzem, nem láttam kiállni semmi ellen se mellett, kivéve tán a bánáti bazsarózsát, de azt is civilként, nem köztársasági elnökként tette. De. Az azért nagyon valószínű, hogy az alkotmányhoz egészen jól ért. És ezt az alkotmányt nem írta volna alá az tuti. Na ezért is lett kiváltva egy ipari robottal. Egyetlen van amivel maradék nélkül egyetértek, hogy szellemében az állampolgári jogokat a kötelességekkel egy csokorban kezeli, nekem is az a véleményem, hogy aki a kötelességeinek nem tesz eleget, az ne hivatkozzon a jogaira, mert azokat csak a haza szolgálatával lehet kiérdemelni. Amúgy ezt mondtam volna el a tüntetésen, ha maradt volna a négy megszólalós változat, melyből az egyik lettem volna és nem változott volna meg a koreográfia, a "mindenki egy mondat" performancera:
Jóestét a Tengerész.
Amúgy Bartyik Vilmosnak hívnak, de nagyjából mindenki Tengerésznek nevez, merthogy valaha az voltam. Egy kis ideig hívtak „Fülig Jimminek is, mert minduntalan Rejtő Jenőt olvastam, apropos van itt Rejtő rajongó? Merthogy ennek még lesz itt jelentősége.
5 éve nyugger vagyok, azóta építettem egy hajót, úgy hívják a gyönyörűt, hogy Amapola, azon élek mert úgy döntöttem, hogy amennyire csak lehet távol tartom magam a társadalomtól. Nem vagyok se pártnak, se semmilyen szervezetnek, társaságnak a tagja, így a Facebookon se keressen senki, azon kívül, hogy a neten fent van a hajónaplóm, ember nem talál rám, mert igazából kerülöm az embereket, a tömeget meg kifejezetten utálom. Hogy mégis kivételesen otthagytam az eke szarvát az azért van, mert beszélni akartam veletek, meg a Schmitt Pállal. Előrebocsátom még, hogy nincsenek pártszimpátiáim, a rendszerváltás óta mindig arra a pártra szavaztam, amit éppen a legkevésbé kártékonynak tartottam, egyszer szavaztam a Fideszre is.
Életem első tüntetésén úgy 50 éve vettem részt, az Üteg utcai technikum valamennyi diákját kihajtották a Váci útra és esti felvonuláson azt kellett kiabálunk, hogy „Kuba Si, Yankee, No!” Akkoriban nem volt még koedukált oktatás, minket a sötétben a lányiskolákkal való izgalmas vegyülés érdekelt igazán, szóval egész jó kis fáklyafényes este volt. Másodszor valamikor ’89-ben ordítottam úgy százezred magammal a Parlament előtt, hogy „Soha többé kommunizmust!” Akkor még vörös csillag tündökölt a Parlament kupolájának csúcsán és nagy kedvem lett volna felmászni és leverni onnan, de lebeszéltek.
Ez itt a harmadik tüntetésem.
Még kissrác voltam, amikor a „fényes szelek nemzedéke” kiözönlött a Népi Kollégiumokból és elözönlötte a hazát, hogy „Sej holnapra megforgassa az egész világot”. Lángoló tekintetű munkás és paraszt fiatalok hittek egy jobb világban és bálványozott vezérüket Rákosi Mátyást követve bevették a hatalom bástyáit, kirugdalva onnan az előző rezsimben szocializálódott bírókat…akarom mondani vezetőket. Nem túl sokára egyrészük együtt ülhetett velük az Andrássy út, bocsánat Sztálin út 60-ban, ahol a másrészük verte őket. Időnként cseréltek. Ilyen világ volt. A szovjet fegyverekre támaszkodó hatalom brutálisan elnyomott minden demokratikus csírát, a hatalomnak nem volt ellensúlya, mindenki kussolt, vagy együtt üvöltött a farkasokkal, ha nem akart börtönbe, munkatáborba kerülni. Aztán jött ’56 és utána puhult az elnyomás, ennek több száz fiatal élet és több ezer emigráns volt az ára. A fényes szelek szikár parasztgyerekei kibuggyanóhasú duplatokás hivatásos forradalmárokká tohonyultak akik pártkongresszusaikon boldogan énekelték, hogy „föl föl te éhes proletár”, szóval hazugság volt minden, csak úgy kellett tenni, mintha mi nem tudnánk, hogy ők tudják, hogy mi tudjuk hogy MINDEN hazugság.
Megkönnyebbülést ’89 hozott, amikor október 23-án könnyes szemmel hallgattuk, hogy a „népköztársaság”-ról lefoszlik a „nép” előtag, akkor azt hittük, pláne amikor a szovjet csapatok is kivonultak, hogy valóban köztársaság lesz és valóban demokrácia. Soha nem felejtem el azt a napot és soha nem felejtem el az előtte lévő évtizedeket.
Mindig tudtam, hogy nem lenne jó 500 évig élni, mert mindenre azt mondaná az ember, hogy „ebben már hittünk egyszer, de akkor se sikerült”. De hogy hetvenig se szabad??? Mitteszisten ösztövér lángoló tekintetű ifjak sereglenek ki a Bibó Szakkollégiumból és 20 év múlva immáron ikszikszeles Armani öltönyben sejholnapra megforgatják az egész világot! És ahogy a fényes szelek nemzedéke Rákosit, ők Orbán Viktort bálványozzák aki napról napra újjászüli az egypártrendszert. Ahogy 60 éve az elvakult kommunisták mindent helyesnek gondoltak amit az állampárt elhatározott, úgy tartják a mai vakhívők helyesnek mindazt, amivel a legújabb állampárt hetente meglepi a világot. És aki ellentmond, aki óva int, aki csak összevonja a szemöldökét, azt azonnal lebüdöskommunistázza a narancsszínű droidok kétharmados hada. Úgy gondolják, lehet a fülkeforradalomra hivatkozva közfelháborodást kiváltó törvényeket hozni, azokat a pofámba hazudva megmagyarázni, engem hülyének nézni. Az ember csak hümmög és visszapofázik a kasztrált tévéhíradónak, amikor a legújabbat, az alkotmányt magyarázzák. Az alkotmány valami kultikus dolog, már Torgyán Józsi bácsi is azzal hencegett, hogy a Maczó Ági írt egyet neki, azóta kiderült, hogy a szocik is rejtegettek valami ilyesmit, szóval olyan lehet ez, mint a pattanásos kamasznak lefeküdni a szépségkirálynővel. Most letolnak egyet a nemzet torkán. Vettem a fáradságot és elolvastam. Amit látok: egy futballcsapat megszerezte a vezetést, de nem bízik benne, hogy megnyeri a meccset. Mit tesz? Húzza az időt, taktikai faultokkal lassítja az ellenfelet, sérülést színlel, látszatfutballt játszik. Mit tesz a Fidesz? Nem tudja mit kezdjen a meccsel. Foglalkozzunk csak a vakondtúrásokkal, a hegyek ellesznek maguktól is! Foglalkoztatás, egészségügy, oktatás, energiapolitika? Mind mind egy kásahegy. Kerülgetik. Addig is hogy legyen cirkusz, ha már a kenyér egyre kisebb, láncon vezetgetik az elmúlt kormány bűnöseit a híradókban, ugyanott kussolnak az egyre erőteljesebb civil ellenállásról, netán azt a sajátmaguk melletti kiállásnak hazudják és most kitaláltak egy olyan alkotmányt amivel úgy változtatják meg a foci játékszabályait, hogy ha netán kikapnak, akkor is övék maradjon a kupa, a következő győztes maximum a dobozát kapja. Tetszenek emlékezni Potrien őrmesterre?
Ha majd a köztársasági elnök úr megkérdezi tőlem, hogy :
-Ugyan kedves Tengerész, miért nem figyelmeztetett engem, hogy ne írjam alá ezt a hirtelen összetákolt, fenetudja ki fogalmazta, egypárturalom fenntartását célzó alkotmányt?
Én majd azt felelem.
-Elnök úr, én szóltam időben.
Szóval értem én... hajóépítőblog. Hát persze. De addig is egy kis ungibungi...Bocs jofe.
Ja! Még nem mutattam milyen lett a szalon asztallap a lakkozás után.
