Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Kedd.

2011.01.18. 17:56 :: A Tengerész

Befejeztem a famunkát, szárad a lakk az ágyneműtartó háló kifeszítő lécein, holnap felszerelem, majd kiderül, hogy működik. Kisembert nem akarom ijesztgetni, de most raktam össze hatodszor a laptopját. Ugye úgy kezdődött, hogy elkezdett lefagyogatni és feltűnt, hogy tűzforró az a része ahol a processzor hűtőventillátorának a kifúvó nyílása is van. Szétszedtem, egy rakás kosz volt benne, a ventillátor be se tudott tőle indulni. Kitakarítottam, majdnem rendben működött, de arra azért kellett figyeljek, hogy ha azt vettem észre, hogy lasssul a működés, bele kellett fújni a ventillátor kifúvó nyílásába, amitől azonnal beindult és forró levegőt kezdett okádni. Ez így ment egy darabig, de a ventillátor egyre hangosabb lett. Szétszedtem, összeraktam párszor, de a végén a kerregés már olyan hangos volt, hogy elnyomta a zenét ami a gépen szólt. Azért ez szép teljesítmény egy ilyen kis ventillátortól. Na az imént megint szétszedtem, lassan bekötött szemmel is megy, mint katonáéknál a géppisztoly összerakása, de most nem álltam meg félúton, rájöttem, hogy a ventillátort is szét lehet szedni, valójában csak a mágneses erőtér tartja össze. Na mondom adjunk egy cseppecske szilikonolajat a tengelynek! És kérem a kenés csodát tett! (Nem először az életemben. Mondják egy csepp olaj többet ér mint egy vődör veríték.) MINDEN hang megszünt, fúj mint állat, jó a gép! "La lubrificazione!"  Mondta Toto, ifjúságom hallhatatlan olasz filmsztárja, amikor a Gassmanékat tanította páncélszekrényt kinyitni. Magára a filmre már egyáltalán nem emlékszem úgy egészben, csak két jelenetre. Ez volt az egyik. Toto becstelenségben megöregedett visszavonult kasszafúrót játszott, akinek egy háztetőn, neorealistásan száradó lepedők közt volt a "tanterme", ahol egy demo páncélszekrénye volt, rajta számtalan furarttal, nyílással, olyan volt mint az a bizonyos állatorvosi ló, melyen minden betegség be van mutatva, szóval ezen oktatta a zöldfülű kasszafúrótanoncokat. És amikor bemutatta, hogy kell rögzíteni a fúrógépet a "mackó" testén, hogy az egyik hogy tekeri a fúrót, a másiknak meg az olajozókannával folyamatosan kell csepegtetni az olajat a fúróra,  többször is a lelkükre kötötte,  "La Lubrificazione il piú importante!!. A film másik emlékzetes jelenete volt, hogy azt oktatta, hogyan kell faldöntéssel behatolni valahová a szomszéd lakásból. Ez úgy megy, hogy a bútorokból torlaszt építünk egy teherbíró fal és a kidöntendő közé, majd egy olajemelöt rakunk a torlasz és a fal közé, és az emelőt pumpálva kidől a fal a nyomástól. Nos a kétbalkezes tanoncok elnézik az alaprajzot és sikerül is nekik kidönteni a behatolást indító lakás szobája és konyhája közti falat. Ennyit a computerszerelésről.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr482593746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

harpi4 2011.01.18. 20:34:46

A film cím, ha jól emlékszem "A matador" volt. A szélhámos nagy trükkje az ékszerész átverése volt, mert a 36 000 Lírás (ó azok a régi szép idők, még én sem hajóztam amikor ennyiért lehetett értékes aranygyűrűt, kővel venni)megszerezte 36 krémesért.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.01.19. 19:03:37

@Veperdi András: Szerintem nem. Abban egy okos szélhámost játszott a Gassman, ebben meg kifejezetten egy tökhülye tolvajbandában működött. Volt még egy nála is hülyébb a bandában, a "Kapanyél", mindig zabált, amikor a betörés közben a többiek tévedésből áttörték a falat a szoba és a konyha közt, akkor is éppen a konyhában kutatott kaja után.

gábornok 2011.02.17. 03:31:48

A TV-Híradó tudósítása: a sikertelen betörők kidöntötték a konyha falát és megettek egy tál csicseriborsót..
süti beállítások módosítása