Gyorsan írom, mert beho már reklamál. Kéremszépen ha nem sok minden történik miről írjak? Amúgy "J" kezdte a betegséget torokfájás, köhögéssel, úgy tűnik folytatom, orrom folyik mint a Niagara, már kisebesedett a sok fújkálástól. De azért vitézül dolgozom, de semmi izgalmas. Tegnap kitermeltem a kipufogódobot, jó macerás meló volt, mert dacára, hogy kifüstölt, nagyon alaposan beraktam és elég rossz helyen van szerelhetőség szempontjából. Aztán kerítettem egy 5/4 collos csövet és beraktam csak úgy minden rögzítés nélkül próbára és ahogy ma reggel kibújtam az ágyból az volt az első, hogy izgatottan beindítottam a motort. SEMENNYIVEL nem hangosabb a kipufogás mint annakelőtte. Ez eldöntötte a dolgot. Ma bilincses szorítós mandzsettát raktam az egyik végére, ahova sehogy se fértem hozzá hegeszteni, a másik végét pedig körbehegesztettem legjobb tudásom szerint, fejjel lefelé és tükörből, remélem jó lesz, nem fog pipálni a hálóban. Mindenesetre a kész varratot még kipufogó javító pasztával alaposan körbe is kentem, ahogy a mandzsettát is azzal kentem alá, mielőtt összetóltam és a bilincset megszorítottam. Tegnap alacsonyabbra állítottam az alapjáratot is, ezzel szerencsésen megszünt a kattanás, ami az irányváltó hátrába kapcsolásakor idegesített. Szóval minden nap valamit finomítok a motorüzemen.
Kaptam enyhe kritikaizű megjegyzést, hogy túlságosan eltechnokratásodott a napló, hát más izgalmakról nem tudok sajnos beszámolni, nekem ezek is éppen elég izgalmasak.
Sárkányeresztés volt, "J" tegnap elment haza, mert mindenféle elintéznivalói támadtak, de nem szabad neki ilyesmit megengedni, mert ilyenkor elvész. Mondjuk kétségtelen, hogy ki kell mosni a kéthavi szennyest, meg ilyesmi, de reméltem hogy ma estére már itt lesz, azonban délben felhívott, hogy még a növényeket is rendbe kell tennie otthon, szóval marad még egy napot, így most egyedül búsongok. Nem szeretek nélküle lenni, megfenyegettem, hogy magányomat oldandó behurcolom Amapolára a hídon szolgálatot teljesítő ledér hetérákat, a fogatlan szőkét, a tetovált dagadtat és az ikszlábú nyüzügét (amúgy valóban barátságos beszélőviszonyban vagyok velük), hogy kiéljem velük elfojtott szexuális perverzióimat, de hatástalan voltam, csak holnap jön, illetve megyek érte autóval, mert az otthoni hűtőszekrény tele van mindenfélével, mi meg itt vagyunk, ki kell hozni ami benne van, vagy kidobni, mert szerintem fele már megrohadt, csak fogyasztja a drága villanyt. Nehéz egy háziasszonyt meggyőzni arról, hogy akkor se halunk éhen, ha MINDEN rendelkezésre álló hűtőszekrény és főleg mélyhűtő nincs dugig megrakva, pláne ha nem is ott lakunk.
Ja és tegnap meglátogatott Deni gazdástúl és szemmel láthatólag nagyon örült nekem, ahogy én is neki.
