Azt mondja az én drágám tegnap; " Holnap nyitásra oda kell menni a Lidlbe, mert akciós a halászlé és elfogy hamar." Ez azt jelenti számomra, hogy kelés hat előtt, séta a kutyával aztán autózás a Lidlbe, aztán reggeli valamikor később. OK, már letettem az ellenkezésről, aki volt katona az tudja, hogy a parancsot nem lehet megb@szni, mert csak szaporodik. 6:46-kor gond nagyívben bekanyarodni a parkolóba, mert MINDEN szembejövő autó oda megy. Na mondom "ott viszik a halászlédet". Beparkolok, azért még van hely bőven, de mire kiszállunk kb. ötvenedikek vagyunk a sorban. Ezt a képet 6:55-kor lőttem, olyan 150-en voltunk a sorban, ÉS még sereglett a nép.

Na amint bejutottunk J száguldott a tetthelyre, én Icukával lemaradtam a kocsit tolni. J hamarosan visszatért egy egész karton halászlével (abban van 6 db kétszemélyes adag). És elővette a listáját amit még meg kell venni. Aztán rámjött a fuldoklás. Normális esetben a szántóföldön kihörgöm és kiköpködom magam, ez a reggeli hörgőtisztítás nem egy gusztusos dolog, de kettesben a kutyával a mezőn a hosszú sétán elmegy. De ma csak rövid séta volt a sötétség és az időhiány miatt, és egy tömött szupermarketban nem működik. Reméltem nem fogok se hányni, se megfulladni ebben a tömegben, menekülök a kijárat felé, de mindenki szembe jön kib@szott sok ember, kocsikat taszigálva maga előtt, csak kijussak a levegőre ( az szóba se jöhet, hogy a pénztáron áthatoljak a "normális" irányba, szembe kell menjek a bejáraton át özönlőkkel), ahol kifújhatom és kiköpködhetem azt a sok gusztustalanságot, amihez épp most csak egy papírzsebkendőm van kéznél. Nagy sz@rban lenne nép ha most itt megfulladnék, egyszer volt olyan hogy valaki meghalt itt vásárlás közben, egy napra bezárt a bolt.... na megúszták, valahogy kijutok. De itt se sokkal jobb. A köd és a szélcsend lenyomja a rengeteg kipufogógázt, beülök az autóba ahol még van valami az otthonról hozott Balabán szigeti levegőből. Na hogy halászlét nem kell főzni egy jó darabig az biztos. Ha megsütjük a tavalyihoz hasonló pozsonyi kiflit, január közepéig van mit enni.
Az informatikai felfordulásnak koránt sincs vége, a Sári Pityu megajándékozott egy távvezérelhető videokamerával, totális meglepetésemre (bár nem könnyen) de sikerült üzembe helyezni,
telefonon látok mindent ami csak van ott ahova kirakom.

