Reggeli saját termésből.
Ez is EGY darab paradicsom.
Hozzá persze mindenféle bolti termékek, kápia paprika, lila hagyma, fokhagyma, Gorgonzola sajt, tepertő, hideg tej és rozskenyér. A kenyér az utolsó sercli volt, boltba kellett menni pótlásért. Mondom J-nek ha van kedve menjünk autóval, lóg az eső lába, nincs kedvem biciklivel elázni ha beindul, úgyis fogytán a tej itthon, azt meg kartonszám szoktuk venni (csak UHT tejet iszunk, az eláll, mert naponta boltba járni nem szoktam) így beröffentettem a Suzukit. Hamár, akkor felgyűlt a göngyöleg, amióta 50 Ft-ot ér egy PET palack, sörös doboz, gyűjtöm. Hát a boltban SZOKÁS SZERINT sor a MOHU automaták előtt. Vagy 8-an állnak előttem. És van aki nagy zsákokkal. Szakadt csöves dobálja bele a gyűjteményét. A horpadt palackokat többször is visszadobja a gép, de ő nem adja fel, csak dobálja, nyúlkál a gépbe, kétszer is oda kell jönnie az eladónak szerelni, a csúcs az amikor olyan sörösdobozt dob be amiból folyik a lé, na ettől aztán végképp megadja a technika magát, ismét jön a személyzet nagytakarítás. Mi meg ugye várunk. Látszik az idő az nála értéktelen unott pofával ácsorog, amíg a személyzet további segítséget hív, újabb takarítás, gombnyomogatás káromkodás (ők is én is) resetelés, végre elmegy a csöves, előttem egy nagydarab pacák nagy zsákkal, nála mondjuk nincs géphiba, csak rengeteg bedobnivaló és összesen két gép van. Végre sorra kerülők a 12 db-os gyűjteményemmel, gyorsan végzek, de az egész eltartott legalább 20 percig. Mondta valaki, hogy a MOL-nak 33 milliárd forint plusz bevétele lett a vissza nem váltott palackokból. Nem igaz, hogy ezt így kell.... hogy csak így lehet csinálni. Hogy EZT velünk emberekkel meg lehet csinálni. Vagy egy órát tartott mire lenyugodtam, úgy felhúztam magam.
Mire hazaértünk valamelyest kitisztult az idő, nekiálltam a munkacsónakkal az egyik megszántott horgonyt megpróbálni felszedni. Csak arra volt jó a dolog, hogy kidögöljek, a horgony csak röhögött. A lánccal való kínlódás után talpig sárosan remegő inakkal lezuhanyoztam, megebédeltem, majd elhanyatlottam és az imént ébredtem fel. Holnap rámegyünk SP-vel ketten, miután az ő nagy csónakjára felszereljük a darut, az elvileg egy tonnát felhúz. Hiba volt kézzel megpróbálnom... ráadásul ahogy a hülye filmben van "tudtam, csak nem sejtettem". Benőhetne már a fejem lágya.