Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm. Sokmindent csináltam...vagy legalábbis TÖBB mindent. De bármit is, mindig igye... (2024.05.07. 22:46) Kedd.
  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm! Hát még én mennyire örülök neki! Volt egy rossz periódusom, amikor nemcsak az ... (2024.05.03. 07:44) Csütörtök.
  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.

Linkblog

Kedd.

2023.07.11. 17:27 :: A Tengerész

Ma reggelre ilyen volt a búzamező.

20230711_064557.jpg

Tegnap délutáni sétánkkor néztem ahogy a gurigabálákba sorbarakott szalmát méretes traktorra szerelt markolóval megragadják és a passzentosan a sor előtt mozgó hosszúplatós ponyvás kamionra pakolják. Ezt precízebben nem igazán lehetett volna csinálni. Élő ember nem is látszott csak a járművek kormányánál. Az egész aratással, betakarítással végeztek négy nap alatt. Gondolom a kukorica ősszel hasonló módon fog eltűnni. Nem csoda, ha a mezőgazdaság nem foglalkoztat csak jelentéktelen mennyiségű munkaerőt. Fruka írt erről a tegnapi bejegyzés alá kommentárt.

Tegnap bemerészkedtem a Dunába. J nagyon kapacitált, ő már napok óta fürdőzik. Elsőre hidegnek éreztem a vizet, de aztán nagyon kellemes volt. Megpróbáltam felállni a szomszéd fiú SUP-jára. Siralmas volt. Már felmászni rá is nehezen ment. Aztán felállni meg pláne. Pedig sima volt a víz. Ez a vesztibuláris zavar kiborít. Szárazföldön amúgy már nincs problémám, van erre egy elméletem, a szervezet "pót, tartalék rendszereket" működtet. Tehát ha nem működik rendben a fülben lévé erre a célra szolgáló egyensúlyszerv, akkor valahonnan máshonnan próbál az agy, a központi computer infókat szerezni és megoldani az egyensúlyozást. Például a biciklizés, amivel kezdetben gondom volt, mert ha kicsit kinéztem oldalra egyből elkezdtem kóvályogni, már gond nélkül megy, de ha mondjuk gyaloglás közben felnézek az égre, netán behunyom a szemem és úgy próbálok egyenesen menni, egyből összekuszálódnak a lábaim. Hát nem látszott rajtam ahogy remegő lábakkal egyensúlyoztam a SUP-on,  hogy valaha kiváló szörfös voltam.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr918164960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása