Tegnap nehéz napom volt. Ugye írtam korábban, hogy kaptam egy beutalót a helyi szemorvostól a Mária utcai klinikára szürkehályog műtétre való jelentkezésre. Na gondoltam nem halogatom, ez az állapot csak romlani fog a műtétre való várakozási idő meg hosszú, ezért nekivágtam. J, akinek korábban volt már ott dolga, figyelmeztetett, hogy sokan lesznek, menjek minél korábban. 4-kor keltem és a reggeli kutyázás (ez kihagyhatatlan, BÁRMILYEN korán, ez esetben még sötétben jelenek meg a hajóról bejövet a reggeli piperére, a Sz kutya ott áll vigyázban nadrághúzás közben és izgatottan tekintget az ajtó felé, szóval majdnem olyan mint a halál vagy a klozet, ha menni kell hát menni kell), gyors reggeli után már ott zötyögtünk J-vel akinek a szokásos lakáskipakolás és Zsuzsával a szomszédasszonnyal, akinek szintén Budapesten volt dolga az 5:51-es HÉV-en
A beutaló szerint 8-10-ig kellett jelentkezzek a klinikán, de már fél nyolckor ott voltam. Nagyon szervezetten megy ott minden, de ennek ellenére rengetegen voltunk. Az emberek fele állt, mert bár valóban minden lehetséges helyen padok, székek vannak elhelyezve a folyosókon, és tényleg minden informatikaizálva van, kezdve a bejelentkezéstől az összes vizsgálaton való végigvezetésen át az elbocsájtásig, tehát nincs papír, nincs a "zsuzsikaszindóma", hogy akik járatosabbak, azok a papírjukat hamarabb tudják az ajtóban megjelenő asszisztens kezébe nyomni és előbb végeznek, mert az egy okoseszközről olvassa fel a következő nevet ahogy a rendszer diktálja, szóval TÉNYLEG, ennél jobban nem lehetne megszervezni (ami azt hiszem ritkaság az egészségügyben de talán általában az országban is), ennek ellenére szinte fojtogató a tömeg, a várakozó népek felének csak állóhely jut. És hát szinte mindenki öreg, még nálam is öregebb, nem egy bottal, mankóval, egy anyóka, akivel reggel együtt kezdtem, kora délután panaszkodik, hogy nem jön a betegszállító, pedig már el is késett a déli gyógyszereivel. Csak egy szóval tudom jellemezni, "embertelen". Részletezhetném, de minek, ha jól számolom öt megjelenési helyen volt érkezésem, amivel ismétlem amúgy semmi bajom nem lehetett, mert technikailag működött minden, de mire végeztem és kitámolyogtam a kapun 13:41 volt. Szerencsére volt annyi eszem, hogy vittem magammal napszemüveget, mert a kitágított pupilláimmal a tűző napon elütöttem volna az utcán az autókat.
Na de a lényeg, EGYELŐRE semmi se indokolja a műtétet. Mindennel megvizsgáltak amivel csak lehet, vagy négyszer kellett különféle gépekbe dugni a szemeimet, és miután ez az ország alighanem első intézménye ahol a jövő szemorvosait is oktatják, nem kételkedhetek a szaktudásukban. Na persze én nem vagyok egy könnyű eset, mert IDE már felkészülten kérdésekkel érkeztem, levetkezve azt a lányos zavaromat, ami a ráckevei szemészeten még visszatartott a kényes kérdésektől. Első az volt, hogy vajon hogy a fenébe állapították meg, hogy nekem milyen dioptria és cylinder (ez utóbbi az eltérő tengelyű asztigmatizmus kiküszöbölésre való, nyugi majd megtanuljátok ha aktuális lesz) a közel látáshoz, amikor csak a távoli táblán olvastattak Ráckevén is meg itt is? Erre az volt a válasz hogy ők szemüveget nem "írnak fel", ilyesmivel forduljak az utcán szemben lévé "Fókusz optikához". Hüm...nem ezt kérdeztem, de mindegy. A második az, hogy miután a kialakulófélben lévő szürkehályog FOLYAMATOSAN változtatja a látásom korrigálás szükségességét (ezt bizonyítja, hogy egyre alacsonyabb dioptriás szemüvegekre van szükségem, van itt egy rakás méregdrága szemüveg a korábbi évtizedekből, amikkel már egyáltalán nem látok se egészen közelre se fél-közelre se fél-távolra, se messzire, pedig mindet komoly szemvizsgálat után írta fel vagy szemorvos, vagy Ofotértes optometrikus, tehát szakember),akkor most nekem továbbra is az lesz a sorsom, hogy évente menjek új szemüvegért, lencsénkén 100000 forintért? Na ezzel egy kicsit megfogtam a kislányt, de kivágta magát és nyilván igaza is volt, azt monda, hogy távolra ez a 0,5 dioptria gyakorlatilag semmi, he nem veszek fel szemüveget (ahogy mondtam, hogy mostanra inkább így vezetek autót is, mintsem hogy a régi karcos szemüvegeket használjam) az se baj, csináltassak egy olvasószemüveget az olcsóbb mint egy progresszív vagy akár a bifokális, amit most hordok. Szóval pont ahogy amikor úgy 35 éve elkezdtem a szemüvegezést, elébb egy, majd két szemüveg amit állandóan cserélgetni kellett. A szemem visszafelé játssza le ahogy elkezdett romlani, kár, hogy az ok egészen más, mert azt nem várhatom, hogy teljesen visszajavul éleslátóra és úgy marad. BÁR ki tudja? VELEM időnként történnek csodák. De hát így is fennáll, hogy FOLYAMATOSAN cserélni kellene a szemüvegeket. Ekkor feltettem a kérdést, hogy mi a véleménye ERRŐL a szemüvegről.
Mert nekem nagyon tetszik, és ez valóban megoldaná minden problémámat, ráadásul a csináltatott szemüvegek árához képest bagatell. Azt mondta nem ismeri, DE forduljak bizalommal a "Fókusz optikához". Érdekes válasz, ÉN ha ilyesmiből élnék nézegetném legalább a neten, hogy mit hoz fel a kínálat a szakmába vágó segédeszközökből. Mert ahogy látom már legkevesebb 5 éve létezik. Kérdeztem mennyire fontos az a +0,5 cylinder a bal szememen, azt mondta semennyire.
Itt nyitok egy kis kitérőt. Most.. meg korában is, hogy elkezdtem érdeklődni a szemproblémák iránt, gyakran találkoztam "hivatalos" véleményekkel, hogy mennyire ártalmas, veszélyes, nem szakboltban megvásárolni optikai eszközöket. Hogy a "rossz" napszemüvegek, egyéb szemüvegek "tönkre teszik" a szemet, hogy "nem is UV szűrős, nem is polaroid, csak ráírják", hogy nem szakműhelyben készült, kínai vacak stb, stb. Nos meggyőződésem, hogy a kenyérféltés vezérelte szakmai hablaty. 1. Miután tapasztalatból mondom, hogy egy szemüveg csak abban a pillanatban korrigálja megfelelően a látást amikor a szemvizsgálat készül, ugyanakkor utána a páciens évekig hordja, miközben a szeme folyamatosan változik, természetszerűleg nem lesz a viselés teljes időszakában alkalmas a jó látásra. AZAZ ha ez ilyen veszélyes lenne, akkor "tönkre tenné" vele a szemét, ami nyilván hülyeség. Nem látsz vele olyan jól, mint újkorában. Ennyi. 2. Mi a fenének érné meg annak a kínai gyárnak, amelyik egyébként a márkás lencséket is csinálja a világ legjelesebb cégeinek, DIREKT valami szar gyártósort üzemeltetni ugyanabból az anyagból és technológiával csak azért, hogy a vevővel kib@sszanak? SZERINTEM a helyzet meg az, hogy ha valamivel JÓL látsz, az jó neked. Amivel meg nem látsz jól, azt úgyis eldobod, pláne ha megfájdul tőle a fejed, vagy egyéb problémát okoz. Tudni, érezni fogod! Mint ahogy eldobtam a méregdrága progresszív Ofotértnél csináltatott korábbi szemüvegemet is, mert nem látok már vele.
Na ezek után, hogy kiszabadultam a rendszerből a kínai piacra vettem az irányt napszemüvegben botorkálva, ami lehetetlenné tette az egyéb szemüveg viselését, el is rontottam a "rottát" ( tengerészül a hajó előre megállapított, térképen kijelölt útvonala), azt kell mondjam eltévedtem a szülővárosomban Budapesten. Meleg is volt, éhes is voltam, valahogy megviselt voltam és olyan érzésem volt hogy ha felszállok a Corvin negyednél metróra a Nagyvárad tér felé, akkor ott átszállva a jobbra keresztben menő villamosra, akkor az a Ganz-kínai piacra visz majd, csak hát a frászt, a Népligetig kellett volna menni és a keresztben menő 1-es villamossal balra menni. Most tiszta fejjel nem is értem mi volt velem, de akkor és ott ezt gondoltam. A Mester utcánál éreztem, hogy nincs ez így rendben és korrigáltam. Elsősorba az állítható dioptriás szemüveget kerestem, de csalódás ért, nem volt senkinek. Viszont olvasószemüveg mázsaszám. Úgy hogy a sokadiknál megálltam szemüveget válogatni és kiválasztottam egy rugós szárú, a fejemre pontosan illeszkedő remek darabot amit a próbálgatás után alkalmasnak találtam a "közeltávolira" való nézéshez. Mert a jelenlegi szemüvegarzenálomból egy sincs amivel a TV-n a műsor feliratokat olvasni tudnám. És lássatok csodát ezzel a + 1,00 dioptriással meg tudom. 800 Ft volt Nem 8000 és nem 80000, vagy több amibe került volna ha "szakboltban" csináltatom
Elmentem egy másik kínaihoz enni valamit, mert a régenvolt aprócska reggeli után alaposan megéheztem. Azt hiszem itt követtem el az első hibát, mert alaposan beebédeltem. Nagyon finom volt az édessavanyú-csípős csirke, de valahogy mégse éreztem magam jól utána. Na még vettem egy adagot elvitelre J-nek is, mert tudtam, hogy neki se nagyon lehetett ideje ebédelni, aztán a Hernád utcai "munkásszállásra" siettem, alig várva, hogy végre ledőlhessek, mert rohadt fáradtnak éreztem magam. Boldogult anyám fogalmazott gyakran úgy, hogy "húz lefele a testem", na EZ olyan érzés volt. El is aludtam izibe. Aztán felébredtem, hogy valahol az utcán, vagy talán az udvaron egyfolytában visít valami kölyök, de az ilyesmitől én nem szoktam felébredni. Valahogy nagyon bizonytalanul kibotorkáltam a fürdőszobába, mert eszembe jutott a prosztatám, szóval "kicsavarni az uborkát", de közbe úgy éreztem, hogy folyamatosan megy kifelé belőlem az élet. Szóval másodpercenként éreztem egyre rosszabbul magam. Nekem az ilyen művelet után hozzá tartozik nemcsak a kézmosás de a csatolt rész megmosása is és eközben történt a filmszakadás, szóval eszméletvesztés. Fogalmam sincs hogy csak másodpercig, vagy akár percekig tarthatott, de az ülőkádban tértem magamhoz, amibe oldalt zuhanhattam bele, most így utólag a bal csípőmmel eshettem a kád szélére és a homlokom jobb oldalát verhettem be a falba, mindenesetre elsőre, de még másodikra, harmadikra se tudtam kimászni, mert fejben is teljesen zavart voltam.
Aztán valahogy kezdett tisztulni a világ, ha nehezen is, de sikerült kimászni a kádból, amiben valami egészen fura oldalt bebicskázott testtartásban gyűrődtem bele, az egész testem minden porcikájából dőlt az izzadtság és az ágyra hanyatlottam. Igazából nem volt semmi tervem, átfutott az agyamon, hogy telefonálok J-nek, de minek ijesztgessem, hív egy mentőt? És akkor mi van? Mire ideér, valószínűleg jobban leszek, elvisznek valahova ahol majd elkezdenek (HA elkezdenek) vizsgálgatni, persze nem találnak semmit, mert ez valami tranziens jelenség, vagy leesett, vagy felment valamim, vérnyomás, vércukor, nem igen ittam, kiszáradhattam a hőségben, BÁRMI lehetett, soha nem fog kiderülni. Jobb csendben várni, hogy elmúljon. El is múlt. Mire J megérkezett, csak a totál átizzadt párnából látta, hogy nem kamuzok amkor elmeséltem mi történt. Aztán összepakoltunk és további gond nélkül hazautaztunk Rácekevére. Azóta is jól vagyok. Egy biztos, ha legközelebb így járnék, már tudni fogom a jelekből, amiket így utólag, kezdve a szemvizsgálattól beazonosítottam, hogy mire számítsak.
Ma megrendeltem ezt https://woops.hu/product/allithato-dioprtias-szemuveg Piszok kíváncsi vagyok mennyire fog működni. Ennyit megér a kísérlet.