Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • Advocatus Diaboli: A két létra összekötése kevés lesz. Oda több és erősebb kötél kellene. (2024.04.26. 21:06) Péntek.
  • Műszaki: Kétliteres jégkrém elfogyasztása után fennmaradó műanyag doboz burkolatként? (2024.04.26. 16:20) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Vasárnap.

2020.01.19. 14:02 :: A Tengerész

Szerintetek sütött egyáltalán idén a nap? Nem is tudom mikor láttam utoljára.( Csak úgy eszembe jutott, ha győznek a méregzöldek és se atom, se szén se semmi ami  CO2 kibocsájtó, mégis mitől lesz villany, ha se szél, se nap hetek óta?)  Hangulattalan, ködös utálatos idő, nyirkos hideg. Állandóan aludnék. Mondjuk senki nem akadályoz meg ebben. Tegnap, ugye azt írtam, hogy kimegyek levágni a maradék nádat. Hát annyira rámtört az álmosság és lustaság, hogy helyette szégyenszemre a délelőtt közepén lefeküdtem aludni. kora dél után ébredtem fel, megebédeltem, de továbbra is nagy volt a kísértés, hogy visszafeküdjek. De ehhez már nem volt képem. Elszántam magam, nekiöltöztem és kimentem folytatni a nádtalanítást. Az elhatározásban a végső lökést az adta, hogy ránéztem a  kéthetes meteorológiai előjelzésre ami folyamatos felmelegedést mutatott. Márpedig ha megolvad a jég, a maradékot vághatom csónakból sarlóval, ami kegyetlen meló.  Jégen lapáttal se könnyű a vastag gyékényszárakat elnyűni ( nádnak mondom mindig, de a 90 % gyékény, tudjátok, aminek a bugái vannak), szóval he nem is nehéz, de fárasztó. Miután ahogy említettem tegnap, fenyeget a beszakadás veszélye, deszkákat vittem ki és ezeken állva, azokat folyamatosan tologatva végeztem a munkát. Pufimellényben kezdtem és ingujjban fejeztem be, nulla fok körül volt csak a hőmérséklet, alaposan megizzadtam, de végeztem alkonyatra.

002_165.JPG

Eltekintve az időjárásletargiától minden szép, mert  zúzmara borít mindent hetek óta,

011_28.JPG

010_28.JPG

014_13.JPG

de éjfél után amikor mentem ki a hajóra aludni ónos szitálás volt, a meredek járón félelmetes volt felmenni (áldom az eszem, hogy tavaly raktam fel korlátot, mert  ha lezúgok a jégre a hajó és a stégláb közé összetöröm magam és ha még be is szakad a jég alattam akár bele is fulladhatok) és amikor már azt hittem bent vagyok, a decre lépve szétcsúsztam spárgába, egyik lábam kint a jég felett az égben, másik a decken, alaposan odavertem magam, ma csak a "sebeimet nyalogatom" van indokom a lustálkodásra.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr9215416548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása