Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Műszaki: Na ez az a hülyeség amért nem gondolom követendőnek ennek a srácnak az elképzeléseit. ww... (2024.03.07. 19:50) Hétfő.
  • KAMA3: Én bevallom őszintén, hogy erre az időre (félig szándékosan) felfüggesztettem a blogod olvasását, ... (2024.03.01. 09:56) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Ha nem írok ne válaszolj!: Már lezártam. Majd építek egy ferde rampát amin feltolom a talicskát. ... (2024.03.01. 00:31) Szerda.
  • A Tengerész: @Paduc: Rémlik.... (2024.02.25. 02:14) Szombat.
  • A Tengerész: @akiga: Igen tudok róla. (2024.02.23. 08:39) Szerda.

Linkblog

Péntek.

2019.11.22. 14:18 :: A Tengerész

Kész a télikert világítása. Egy bajom van, ha az EPH-ba (gyakorlatilag a "Föld"-höz)  bekötöm a lámpákat, az egyik veri a Fí relét. A testen nincs a földhöz képest mérhető feszültség, tehát belül lehet valami gubanc, azt hittem a nulla van összekötve a testtel, de nem mérhető galvanikus kapcsolat a kettő közt, tehát csak akkor állhat elő az összeköttetés amikor ég a lámpa, de akkor meg azonnal lekapcsol. Az a baj, hogy miután a tetőszerkezet alumínium idom, ami fehér műanyag "U" profillal van borítva, erre a lámpát, miután semmiféle gyári rögzítő elem nincs rajta, csak ragasztani tudtam. Ha most elkezdem a ragasztást lefeszegetni, minden károsodhat (ezeket a LED-es lámpákat bútorlámpa"-ként árulják, de a télikertbe pont jók voltak), azt hiszem marad ahogy felragasztottam a műanyagra, legfeljebb ez az egy  nem lesz leföldelve.

Tegnap nehéz napom volt. Gyakran említem, hogy utálok Budapestre járni, de mostanra 7 dolog is összejött amit csak ott tudok megvásárolni. Ebből a hétből négy a tervezett nagyotthalló készülékemhez (azt hiszem írtam már róla egy irányított mikrofon erősítővel) szükséges alkatrészek beszerzése volt különféle helyeken. Egyet nem tudtam megvenni, sehol nem kaptam a csónakmotorhoz a jelenleginél "melegebb" hőértékű gyertyát ( az a baj vele, hogy beindul, de olyan 5 perc működés után lefullad, a gyertya úszik a benzinben), mert arra jutottam, hogy ez a csak hidegben jelentkező probléma a "nyári gyertya " nem megfelelőségével függ össze. A Bárdi autós áruházban már ott tartottam, hogy 8-10 perc múlva hozzák nekem, de amikor úgy 40 perc után rákérdeztem, hogy  mégis mi újság, mondták, hogy elromlott a raktári lift, így nem lett gyertyám.

Különösen bosszantó, mondhatnám megalázó volt az esetem az Alkotás utcai Leddiszkont boltban, ahova a megrendelt LED reflektoraim átvételéért mentem. Előrebocsájtom, nem vagyok "nagy" vevőjük, de évek óta, amikor még egészen kis cég voltak, vásárlójuk vagyok, mert tetszett a vevőbarát hozzáállás, a szolíd, nem "nyomulásos" reklám, a korrekt árak és a megvásárolt termékek is mindig megelégedésemre szolgáltak. Kivált kapóra jött az, hogy a Nefelejcs utcai üzletük ritka budapesti tartózkodásim alkalmából mindig útba esik, így ott kényelmesen átvehetem a megrendelt tételeket. Budapesti tartózkodásaim rövid idejűek és a sok összegyűlt tennivaló miatt mindig sietős az utam, ezért volt tegnap különösen kellemetlen, hogy olyan 13 óra körül üzletüket "Rögtőn jövők" táblával zárva találtam. Miután éhes voltam, gondoltam addig bekapok valamit a közelben, megtettem és olyan bő negyed óra múlva visszamentem az üzlethez. Sajnos a tábla még midig ott volt, ami nem töltött el örömmel, így is késésben voltam és nálam a "rögtön" az rövidebb a negyed óránál. Viszont az ajtó előtt támasztó létra állt, tövében egy vékonyabb fiatal emberrel, a tetején testesebbel, elsőre karbantartókra tippeltem, de aztán a zárt ajtótól és a táblától megvilágosodtam, hogy ők alighanem a bolt eladói. A földön állónál érdeklődtem, hogy hogy is van ez,  azért ez mégsem olyan természetes, hogy a vevőt ilyen hosszú várakozásra kényszerítik, sietnék, ha esetleg beugranánk az üzletbe, csak átveszem a megrendelt lámpákat és már megyek is, vele normális hangon beszélgettünk, amikor a létrán álló, gondolom rangidős alkalmazott a szó szerint "leordította a fejemet". Hogy nem vagyok a főnökük, hogy utasításokat adjak és egyáltalán hogy képzelem ezt az egészet, ők most dolgoznak nekem meg várnom kell. Annyira megbotránkoztatónak tartottam a dolgot, hogy sarkon fordulta és otthagytam őket. Miután a Kék golyó utcában is volt dolgom a "Mikrovill"-nál vettem az apró alkatrészeket a hallókészülékhez, ha tisztességesen szóltak volna hozzám, mondjuk elhangzott volna a varázsige, hogy "elnézést", még el is mentem volna azt elintézni, majd utána visszajövök, addigra ők is végeznek,  de így ez eszembe se jutott mert ez a megalázó incidens annyira kizökkentett.

Na elintéztem a vásárlást a Kék golyóban és természetesen EZEK után már eszembe se volt visszamenni a Leddiszkont boltba, amikor is a Greguss utcán békésen ballagva az Alkotás utca irányába, a sarok előtt megállított  az említett agresszív alkalmazott, aki valamiért az utcán sertepertélt és számon kérte RAJTAM az eseményt. Az ő szavait idézem : "Maga szerint az rendben van, hogy miközben mi dolgozunk, maga ott duruzsol (erre a szóra külön emlékszem) a kollégám fülébe, hogy hagyja ott a munkát és szolgálja ki magát?" Nos én addigra nagyjából túltettem magam a dolgon, mindenkinek lehet rossz napja, így 75 évesen már némi elnéző derűvel tekintek polgártársaimra, békejobbot nyújtottam és felajánlottam a tegezést, kezdjük elölről, de ő szigorú volt, visszautasította mind a kézfogást, mind a tegeződést, csak többször ismételte a fenti kérdést, miközben én mindig igennel válaszoltam. Aztán meguntam és otthagytam.

Nos igazából az egész nem érdekes, nyilván azt a néhány tízezer forintot amit évente náluk elvásárolok és ezek után többé nem fogok, nem fogják megérezni. De az egész nem illik a cégről idáig kialakított képbe. ÉN sajnálom, hogy ez így meg tudott történni. 
Hosszú életem során sokáig éltem azokban az időkben, amikor a vevő kiszolgáltatottja volt a hiánygazdaságnak. Amikor az eladó úgy beszélt a vevővel, mintha szívességet tenne neki azzal, hogy kiszolgálja. Amikor a vételáron felül "jattolni" kellett, ha kurrens cikket akartam vásárolni. EZ pont arra emlékeztetett amiről azt hittem végleg vége, ráadásul olyan tette velem aki AKKOR még nem is élt. Akik olvassák ezt a blogot tudják, hogy negyed évszázadot szállodás voltam. mint középvezető dolgoztam a Pannóniánál, amit egy nagy francia multi vásárolt meg és nekünk meg kellett tanulni milyen az gyarmatnak lenni. Utáltam, amikor nálam 20-30 évvel fiatalabb ifjú francia titánokat kellett tolerálni, ráadásul csupa olyat küldtek ide az anyaországból, akik kint átestek a rostán ODA nem voltak még igazán jók, ezért  itt akartak bizonyítani. Még ki se nyitották a szájukat, de tudtam, hogy amit kitaláltak ITT nem fog működni, mert ez még nem a nyugat. De EGY DOLOGBAN vitán felül igazuk volt, a vevőt ki kell szolgálni! Mert minden PR, marketing és egyéb hókuszpókusztól függetlenül, a legfontosabb reklám a megelégedett kuncsaft. Egy szállodaportásnál "elszakadt a cérna", helytelenül bánt egy vevővel.  Ráadásul kollégámnak igaza volt, a vevőnek aki bukó volt és erőszakos meg nem. Mégis azonnali hatállyal kirúgták. És joggal. 
Ez az ember szemmel láthatóan meg volt győződve róla, hogy neki igaza van. Én meg azt mondom, hogy nem volt igaza. Ráadásul egyest kapott az egyik legfontosabb tantárgyból, amit egy kereskedőnél alap, a vevőkezelésből, ami függetlenül attól, hogy milyen a vevő, MINDIG ugyanolyan. Udvarias, segítő, szolgálatkész és megértő.
Ennyit a tegnapról.
Minden jónak vége szakad egyszer. Ma "leszüreteltem" az utolsó paradicsomokat. Már ezek is sápadtak és íztelenek, ami meg piros az elszáradt aszott a régóta nem zöld, hanem barna elszáradt szárakon az már rohadt belülről.
002_158.JPG

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr7015320250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

djz 2019.11.22. 16:44:31

Hát én a Nefelejcs utcai Leddiszkontba szoktam menni, de azon kívül, hogy a magas, sötét hajú hölgy nagyon dekoratív, nincs sok jó tapasztalatom.
Legutóbb konyhai munkalapmegvilágító LED-et vettem, nem adnak hozzá, csak sorolót. Hálózati kábelt nem. (ú.n. "mikiegér, de kisebb.) a bolt szerint minden villamossági boltban kapni. Háromban kiröhögtek, hogy mindenki idejár (azt hiszem ezt a Péterfy utcai mondta, de nem volt, nincs, nem is lesz.
Valahogy meghekkeltem, működik, de aki azt gondolja, hogy vesz egy ilyet, hazamegy, felcsavarozza, bedugja, és működik, az téved.

KAMA3 2019.11.22. 19:28:24

Szia Tengerész!

Az ÁVK-k, az egyszerű otthoni (AC osztályú) fajta legalábbis meg tud hülyülni, ha egyenáramú komponens is jelen van a hálózaton. A mai LED-es lámpák kapcsolóüzemű tápegysége tele van félvezetőkkel, ráadásul alig raknak bele szűrést. Rettentő bosszantó hibákat tud produkálni egy kis kínai ledes lámpa. Előre félek, hogy mi lesz nálam, amikor beüzemelem az AVK-kat, tele a lakás különféle ledes körtékkel, ledszalagokkal...

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2019.11.22. 23:38:55

@KAMA3: És a két lámpából csak az egyik csinálja. És az is úgy volt, hogy órákig működött aztán egyszercsak hopp, levágta és többet nem lehetett visszakapcsolni. De ha leveszem róla a földet akkor semmi gond.

Fruka1 2019.11.23. 19:56:17

Szomorú, és egyben súlyos probléma ez, hogy szinte mindenhol azt hiszik szívességet tesznek ha kiszolgálnak!Mintha ezt tanítanák valahol, a vevőt nem tisztelni kell, hanem megalázni. De ebből(is)látszik hogy nálunk a kereskedelemben sincs versenyhelyzet, kevés a bolt, többnyire kicsi és kevés árukészlettel,még Pesten is sokszor, magyarul keresleti helyzet van. Ez főleg a ritkább, speciálisabb dolgoknál jelenik meg. (pl. most vettem egy elég komoly fejhallgatót, pár helyen kapni, versenyhelyzetnek nyoma sincs, árak mindenhol egyformák,hitelre megvenni csak komoly tortúra útján lehetett volna stb.)
De egyszerűbbet mondanék, egy vaj márka beszerzése sem könnyű, pedig ez nem annyira olcsó,amire gondolok, de mivel nem fogy annyi, mint azt Auchannél gondolnák, egyszerűen nem tartja készleten.Tudom nem nagy
tragédia,vegyek helyette mást, de jól mutatja, hogy szépen menetelünk visszafelé a kereskedelem területén (is)!
süti beállítások módosítása