Köszönöm a további születésnapi jókívánságokat. Ma előszedtem a bútorszállításkor, költözködéskor használt gurtni tekercsemet, még az autóban volt, mert a kislányom cuccolta vele a szekrényeit. Úgyis túl hosszú volt, kitelt belőle a mentőgyűrűkre az anyag. Meglepett amikor el akartam égetni a végeket, merthogy nem műanyag, nem olvad. Na elkezdtem pelenkaöltésekkel "elendlizni", de szaporátlan, előszedtem a varrógépet és amit lehetett azzal varrtam.
Sokat próbált öreg "zsidó" (Neumann) rengeteget dolgoztam vele, varrtam vitorlákat a 25-ösre, amikor a sarkoknál a 4-5 réteg dakront kellett átvarrnia becsülettel helyt állt, "J" nem szereti, mert minden máshol van rajta mint az ő otthoni gépén, meg hála az "előéletének" kicsit sprődebben jár. De én eddig mindent megvarrtam vele, vitorlát, ponyvát, inget, farmert, amit éppen kellett.
Hogy ne legyen csúnya vastagodás, a kötél gyűrűket nem fuxolással, hanem varrással toldottam,


Ma felhívott antymix egy jó és egy rossz hírrel. A jó az, hogy működik a gépem, a rossz az, hogy minden ami rajta volt a winchesteren elveszett. Sztoikus nyugalommal veszem tudomásul a dolgot. Tulajdonképpen három évet fiatalodtam, merthogy a kettővel ezelőtti gépleálláskor "J J" kimentette az adatállományt egy külső winchesterre. Ami akkor volt a gépben. Azóta persze egy csomó dolog lett rajta még, na azokra most keresztet vethetek. Szóval minden olyan mint három éve. Sebaj. Gondolkodtam rajta, hogy sajnáljam e, hogy mondjuk elveszett a teles Bisset sorozat (egészen pontosan az első és második kötet, mert a harmadik az már az eggyel korábbi vírusfertőzés során eltűnt), de talán így szép a dolog. Most már soha többé nem lehet róla könyvet nyomtatni, valóban kis példányszámú exkluzív kiadás marad, aki kapott belőle annak van, aki nem, annak már sose lesz meg a könyv. Aztán persze az élet majd kihozza, mi az ami nagyon hiányzik és jaj ott volt a "gépben", de hát ezen már nem lehet változtatni.