Beköszöntött az ősz. Pénteken akkora zivatar volt, hogy a túlpartot nem lehetett látni. Este még a napkollektor által napközben felmelegített, kb 35 fokos vízben zuhanyoztam, de alighanem ez volt idén az utolsó ilyen, szombaton, már be kellett kapcsolnom a villanybojlert. Szombat délelőtt piacoztam, délután, meg vasárnap nem lehetett zajongani a szomszédok felé önként vállalt hétvégi csendfogadalmam miatt, bár nagyon viszketett a markom, mert már csak az egyik szárny volt hátra a tornác bejárat tolóajtóból. De sajnos a polikarbonátot keretező "F" profilt csak sikítóval tudom vágni ( persze lehetne kézzel fűrészelni, de azért azon már túlvagyunk így a gépkorszakban), így maradt a pihenés. De ma befejeztem. Így néz ki becsukva
És így amikor kinyílik.
A történetéhez hozzá tartozik, hogy részben ez is recicling, mert amikor megvettük a házat, volt benne egy gardrób szekrény, amit felszámoltam, hogy az alapterületével megnöveljem a fürdőszobát amikor a válaszfalakat lebontottam és újakat építettem. Nos ennek a szekrénynek volt egy görgős, függesztett dupla tolóajtaja, aminek a fém alkatrészeit elraktam, hogy tán egyszer majd jók lesznek valamire. Hát most jött el ez az "egyszer". Még pénteken kiegészítettem a meglévő tetőimet az "esernyő" és a tornác között egy kis plusszal
és milyen jól jött, mert e pillanatban is zuhog az eső, még a kutya is bekéredzkedett amikor bejöttem délután, olyan randa idő lett, sűrű esőfüggöny viharos széllel égzengéssel.