Bár nem sok látszik a naplóban, de megy az élet, haladok a munkáimmal. Most a gáz bevezetése van soron, ennek a fagyok beállta előtt be kell fejeződnie. 
Úgy gondoltam, hogy még bőven időben vagyok, de ma reggel már talajmenti fagyokat mondott a meteorológia, ahhoz képest, hogy néhány hete még lubickoltunk a Dunában és pár napja egy szál gumibugyiban sikáltam a hajó oldalát, hirtelen jött a tél. Éjszakára mindössze 2-3 fokot jósolnak ma is, ha ez így megy tovább döntenem kell, vagy elkezdek fűteni a hajón, vagy kénytelen leszek beköltözni a házba éjszakára, nem is tudom hogy leszek képes a szárazföldön aludni. :))
Szóval gázbevezetés. Ehhez kellett 20 fm földárkot ásni. Nem volt kedvem további kilókat leadni ahogy a csatorna bekötő cső kiásásakor történt, ehhez kivételesen külső munkaerőt vettem igénybe, amikor láttam, hogy az alkalmi segítség mennyire megkínlódik a gyökerekkel átszőtt nyomvonalon, nyugtáztam, hogy jól döntöttem. A gáztervet már tavaly megcsináltattam, aki nem tudná ez feltétele a hálózatra kötésnek, alaposan meg van papírozva a dolog, csak regisztrált tervező és kivitelező végezheti a munkát, hiába tudnám megcsinálni az egészet, szabály van. Mondjuk nem mondom, hogy feleslegesen, a gáz azért veszélyes dolog. Megvettem az anyagokat, a csövek, mérőszekrény lábakkal és szerelvények majd százezerbe kerültek, megállapodtam a szerelővel, hogy én megcsinálok mindent, ő csak a présidomokat nyomja rá a csövekre mert ahhoz csak neki van szerszáma, a nyomáspróbát és az átadást a Tigáz meósának ő csinálja, így a munkadíj nagyrészét megspórolom. Ma meghozták az anyagokat, mondom beállítom a kerti mérőszekrény lábazatát a munkagödörbe, hát mi az a valami ott a gödör sarkában?
Bizony az egy, a tegnapelőtt született Árpibaba papájáról elnevezett süni. Alighanem beleesett éjszaka az árokba, végigkocogott rajta kiutat keresve, aztán amikor a végére ért, tapasztalva, hogy nincs kiút összegyűjtött egy maréknyi falevelet, fészket csinált magának belőle és összegömbölyödve várva sorsának jobbrafordulását békésen elaludt. Sztoikus nyugalommal vette tudomásul, hogy kesztyűs kézzel kiemeltem a gödörből, szegénynek a szeme mellett dagadtra hízott kullancsok lógtak, de azokat kiszedni már nem hagyta. 
Elhelyeztem a szilvafa alá, ahol kedvére lakmározhat a rengeteg hullott gyümölcsből.
