Ma macskaivartalanítási nap volt. Mit mondjak jobban izgultam mint a saját műtéteim előt, pedig volt pár komolyság, gerincmútét meg csavarok most is a lábamban. Argay Gyuri régi vitorlázó barátom csinálta ( http://www.cegmatrix.hu/CegReszlet.aspx?id=126509) , mit mondjak ez egy nagyon komoly hasi műtét volt. Talán jó is, hogy nem volt nálam fényképezőgép, mert akkor most teleraknám a naplót a fotókkal és nem biztos, hogy mindenki szeretné nézni. Amúgy teljesen olyan mint az emberműtét, nagyobb a sterilitás mint egy második világháborús frontkórházban. Eltartott egy bő órát, megnehezítette a dolgot, hogy át kellett metszeni a még működő tejmirigyeket, de nem lehetett tudni elég e egy kisebb vágás, mert csak kézbe véve lehetett megállapítani, hogy elég e a petefészkeket kivenni, vagy a méhet is muszáj, mert ismét vemhes a jószág, amire komoly esély volt, mert állandóan fűrészeltek a Bélával, a gumicsónakos Feri kandúrjával. De elég volt a kisebb rombolás is, Bélának nem sikerült a tízpontos lövés. A bódult állat már a hajón kezdett ébredezni 
( nem akartam már felébredve mégegyszer ijesztgetni a ketrecben robogó csomagtartón szállítással, odafelé eleget nyávogott félelmében, ráadásul egy furgon el is ütött, szerencsére csak kicsit koppantam, mert időben fékeztem, a sofőr nem nézett a tükörbe mielőtt ráfordult a sávra ahol mellette haladtam és majdnem fellökött a járdára, úgy meg volt ijedve, hogy nekem kellett vigasztalni) de még most is, midőn ezeket a sorokat írom, nagyon csárdásan rakja a lábait és szemmel láthatóan fogalma sincs merre mászkál. Jön-megy támolyogva, nem találja helyét, így nem mertem felügyelet nélkül hagyni, egy darabig őriztük, de ez nagyon macerás, hoztam a hajósboltból egy kb 1m2 alapterületű kidobott dobozt, annak a tetejére kölcsönvettem a műhelyből egy expandált lemez rácsot, beraktam az almot, meg rongyokat amin fekhet és ivóvizet, most békésen alszik odabent. Így nem tud kimenni a deckre és bedrogozott állapotban beleesni a Dunába, aztán majd holnap megszakértem hogyan tovább.
Megjelentek az idei kisrécék, 
az anyjuk abból az alomból való amit J etetett tavaly, ő felismeri mindegyiket, már meg is vacsoráztatta a családot. Sajnos ilyenkor naponta elfogy egy-kettő, szerencse ha kettő-három megéri a felnőttkort, de bizakodjunk!
