nyilvanvalo hogy mindenkinek a zsebehez van merve a dolog

en csak a Kindle-t ismerem, de vasarlas elott sokat olvastam hasonlito tszteket. minosegben messze a Kindle a legjobb, mondjon akarki akarmit.

formatumok: amazon-rol biztos nem kell majd venni konyvet, penzert sem es ingyen sem (van olyan is) mert a legtobb ott angolul van

"Koobe Junior 5" = "egyből le lehet tölteni a tartalmat a netről és máris olvasható" ez igy nem tudom mennyire igaz. Nem tudom mit tudsz letolteni es honnan, nem ismerem a kinalatot. a MEK -en (mek.oszk.hu/) nagyon sok konyv van pld, de amit en akartam hasznalni, azok altalaban pdf-ek, es ha jol latom Koobe azt nem tudja, azt ugyis konvertalni kell

ez a Koobe Junior 5 pld nekem kicsikenek tunik, egyeseknek a kindle 3-as is kicsinek tunik (6'') ez pedig 5'' os ...

milyen tipusu konyvek erdeklik ont?

@hitvantanyitto.blog.hu: A DPS 850 viszont már tudja a pdf formátumot és 6 collos. Milyen tipusú? Mindent olvasok, szépirodalmat és krimit, fikciót és riportkönyvet, minőséget és szemetet. Az ezoterikus szarokon kívül gyakorlatilag mindent.

a PDF 6 col-on olvashatatlan a Kindle-emmel
nem tudom mas olvasók hogyan kezelik a PDF - et, de gyakorlatilag a PDF az olyan mintha a4-es kepek lennenek osszefuzve

ha valahogy tudja tordelni (amit picit kétlek) akkor elmeletileg mehet
ha kitesszuk 6 colra az a4-es PDF-et akkor (nagyon jó még a szemem !) olyan aprok lesznek a betuk, hogy senkinek nem ajanlom ugy olvasni

ha viszont a PDF bol olyan formatumot csinalunk ami "tetszik" az olvasónknak, akkor betumeretet lehet allitani, es az rengeteget segit.

hatha lesz masvalaki, akinek van (nem kindle) olvasoja, es elmagyaraz nekunk ezt azt ...

@A Tengerész: Gyakorlatilag bármit vehetsz, arra figyelj csak, hogy ne TFT LCD kijelzője legyen, hanem e-ink. A TFT háttérvilágítása az, ami rongálja a szemet. Ráadásul sokat fogyaszt.
Amelyiknek színes a kijelzője, az biztos nem e-ink...

Villi ba! Nem akartam bemaszni az elektronikai dolgaidba - de ugy nez ki, mae forr a fejed.
NEM adok tanacsot, csak elmeselem a z en hozzaaladom - raadasul, hogy egy kicsit ertek "az asztal allatti maszkalashoz"? meg most is megmaradtam regi munkahejemen rendszergazdagent - hogy ne baxxxak szet az egeszet...
Most lassan arra jovok - hogy egesz elletem - eg nagyjavitas. Allandoan javitom magam korul a kutyuket. Eppen tegnap idomitottam a kavefozoautomatamat (nana hogy mikroprocesszoros). Ezert:
1. Minden kutyu elvesz az eletedbol + idot. Elegge bizonytalan hogy a szolgaltatasa merlegben lesz az elveszitett idovel...
2. Sok inkompabilitis, vagy elvileg kompabilitis kutyu kiprobalja az ember turelmet, egyparat mar a falhoz csaptam...
3. Sajat tapasztalat. A mobilom tobb mint 10 eves, ritkan s csak telefonkent hasznalom - meg sms-t is kiuldoztem eletembol. Elso hordozhato pc-m rb 1 eve van meg, egy ketmagos netbook, tobbat porosodik mint hasznalom.
Na igen, van vagy 20 stabil gepem - ebbol a fele szerber kulonbozo funkciokkal.

Ebbol az egeszbol a levonasom. Minel kevesebb korulottem a kutyu (minimum a funkcionalisbol) annal tobb marad az eletre, csaladra, hobbira - stb.
Na, adtam neked filozofiai alapot a kutyuzeshez :))

Elnezest, rengeteget melleutottem :((, na bocsassatok mar meg mekem, me, lesz kinzokamra?
pl szerver.

Hali,

nekem Kobee Junior van, de 2 ev utan, nemi gyermeki sgitseggel (ezzel kenyszeritettem ki a kotelezo olvasmanyok olvasasat) kisse szetment.

Nezd meg egy Media Marktban a Barnes&Noble cuccost, szerintem egy oreg tengeresznek az valo.:)

byte

dismay

e-book-olvaso.arukereso.hu/barnes-noble/nook-simple-touch-p64136433/?gclid=CMPiiZ65xrICFcq9zAodzAYAog

@Grigorij Sandorovics:

egyetertek, keves kutyu, tobb élet

DE

olvasni akar a Tengerész :) És inkabb 1 kindle 2000 könyvvel, mint 2000 könyv ( x 300 gram ) egy hajóra :)

@A Tengerész: JA és én változatlanul a legolcsóbb Kindle-t javaslom, szerintem többet nem ér a dolog.:)

Nos, én nem vagyok szakember de azt hiszem, a kikötői netezésben a legnagyobb tapasztalattal rendelkezem. J

Első számú megjegyzés: Ha nincs megbízható, HOSSZÚ IDEIG ÁRAM NÉLKÜL MŰKÖDŐ laptopod, véged van. Mindent laptopról intézel ugyanis. Arról telefonálsz (skype-on), arról levelezel és azzal szerzed be a híreket, töltöd le a nyomtatványokat, rendeled meg a szolgáltatásokat, stb. Egy átlagos laptop, ahogy a kollégákat nézem, 1-2 órát bírja akkuval. Az új tableteket nem ismerem, lehet, hogy azok tovább. De 1-2 óra mindenképp kell, mindjárt kifejtem, miért. Az áramellátás nélküli időtartam a wifi és a programok használatával drámaian csökken. Míg az én laptopom akkumulátorteljesítménye puszta zenehallgatásra 10-12 óráig jó, ha wifizek, skype-olok és közben netezem, akkor 3-4 órát bírja. Pedig nálam elsőrendű szempont volt a hosszú használhatóság a piacon kapható legjobbat vettem.

A kikötőkben található wifi jelek általában roppant kis hatótávolságúak. Elég, ha például nem szemben ülsz le a kocsmával, hanem kissé oldalra és máris akadozni kezd a jel. Én két külön módszert használok. Az egyik a laptopozás, mikor kiviszem az Acer Aspire TimelineX gépemet a partra. Ekkor keresek egy kósza jelet (ebből is kétféle van, mindjárt leírom), leülök egy padra-kőre és vadul netezek. A legnagyobb hátránya, hogy ki vagyok téve az időjárás viszontagságainak. Ez elsőre nem tűnik vészesnek, de pl. tegnapelőtt San Franciscoban kabátban, sapkában, kapucniban vacogtam egy padon, miközben az óceán felől fújdogált a kellemesen fagyos szél. Ha meg a nap süt, akkor nem látni a képernyőt. De az a jobbik eset. A rosszabbik, ha esik és az ember egy kapualjba behúzódva fél kézzel tartja a gépet, a másikkal egerezik.

JÓ JELET TALÁLNI ÁTLAGOSAN 20-25 PERC KÍSÉRLETEZÉS. Van amikor rögtön bejön, s van amikor tényleg fél órát kell keresgélni. Kinyitni a laptopot, leellenőrizni, végigcsinálni a jelkeresési procedúrát (lásd lejjebb), ha nem működik összecsomagolni és odébbállni. A cruiserek esetén van könnyebbség: ahol egy csomó fülöpszigeteki vagy indiai ül és hablatyol, ott valószínűleg jól jön a jel. Ez rögtön a hátránya is, mert annyian vannak általában, hogy leterhelik a központot.

Mint írtam, kétféle „szabad” wifi-jel létezik. Az egyik, mikor tényleg szabad, azaz elég csak rácsatlakozni és máris száguldhatunk. Illetve itt általában inkább csak döcögünk, mert ez valakinek a magánjele, magyarán lopjuk a netet. Szerintem ez nem akkora bűn, nem torrentezésre vagy illegális, jogdíjas tartalmak fel-letöltésére használjuk, a családdal, barátokkal tartjuk rajta a kapcsolatot. Sok városban találni közösségi jelet, azaz a város vagy egy közösség ingyen a rendelkezésünkre bocsájtja a wifi-t. Ez esetben legtöbbször elég egy „megértettem és elfogadom a feltételeket” gombra kattintani s máris miénk a net. San Franciscoban például a Google üzemeltet ilyet, igaz, negyedóránként ledob és újra kell kezdeni. Norvégiában meg kell adni a telefonszámunkat, küldenek egy SMS-t és akkor egy órát használhatjuk a városi hálózatot. Becsapós sok esetben, hogy a látszólag szabadnak tűnő internet (általában ilyenek a „<szállodanév> guest”, „<cégnév>free” nevű hálózatok) csak jelszóval, előfizetéssel használható. Ezeket ejteni kell. Kivéve, ha ott ül egy csomó hajózó személyzet és valaki kedvesen megsúgja a jelszót. Ha például valaki a Bahamákon jár és a Bay Streeten lévő kínai büfé jelét használná, a jelszó „noproblem”, ezt mindenki tudja. Nem szokták változtatni. Fiscoban a Hard Rock Cafe a Pier39-en „hardrock” jeligére indul. Sajnos az olaszoknál abszolút nincs szabad jel, még a kávéházban is elkérik az ember okmányát, hogy jelszót kaphasson, állítólag ez a törvény. Francia- és Spanyolország jól el van látva ingyen jellel. Southamptonban nem találtam, viszont hajósigazolvánnyal két font óránként a Bargate Cafeban, ki lehet bírni.

Mindegyikről elmondható, hogy megbízhatatlan. Bankügyeket, hivatalos elintéznivalót változatlanul a legjobb internetkávézóból intézni, még akkor is, ha horribilis áraik vannak, Alaszkában például 6(!) dollár volt egy óra. Inkább kivártam Vancouvert, ott 3 kanadai dollár volt, be kellett dobni a pénzt a számítógépbe, mint a telefonba. Indiában, Hong Kongban és az arab vidéken olyan olcsó az internetkávézó (és finom a tea), hogy nem éri meg szerencsétlenkedni az utcán. Dél-Amerikában az utcáról lehet olcsón hazatelefonálni, álldigálnak emberek „local” és „international” táblácskák alatt, megmondjuk, hova akarunk telefonálni és az övükről leakasztják a megfelelő mobilt.

A másik, leginkább skype-olásra használt módszer az okostelefon. Egyre több nagy áruházláncnak, kisebb boltnak van ugyanis ingyen wifije, amit szinte csak az áruházon belül lehet fogni. Ilyen például a Macy’s, a legtöbb plaza, leginkább ruházati boltok. Ilyenkor bemegyek, körbenézek, majd az okostelefonomon behozom a jelet és arról beszélek, fontos dolgokat, leveleket letöltök. Itt nem illik elővenni a laptopot, de ezt elnézik. Nassauban például az Olives étteremnél van egy benga néger, az szól, ha nem az asztalnál leülve (és persze rendelve valamit) netezik az ember, de ha telefonálok a jelüket használva, akkor csak pukkadozik, mert nem tudja, hogy mobilhálózatot vagy a wifijüket használom.

Van még egy lehetőség: az olyan kikötőkben, ahol sok a filippin, általában működtetnek egy fülöp-központot. Ez a fülöp-szigeteki katolikus egyház kezelésében van. Nem kell sem ájtatoskodni, sem imádkozni, ezek a központok arra szolgálnak, hogy a hajón dolgozó fülöpök csomagot küldjenek haza, hazai ízű kajákat vehessenek (milyen jó is lenne egy pörkölt-lelőhely!) és nem utolsósorban internetezhessenek. Mindenki számára nyitva állnak, ha távolabb van a kikötőtől, akkor sokszor ingyenes kisbusz is visz oda.

Tehát összefoglalva: A szabad internet jelerőssége igen gyenge, általában néhány méter. Legjobb helyek a könyvtárak (Európában a legtöbben van ingyen wifi), éttermek és kocsmák, illetve a velük szemben lévő pad. A szállodák, cégek, egyetemek általában levédik az internetüket. A pieren általában nem lehet fogni jó jelet, be kell menni a csittába, minél közelebb vagyunk a központhoz, annál nagyobb a valószínűsége, hogy találunk kósza jelet. Ha egy helyre többször megyünk vissza, akkor érdemes elsőre egy sört inni, megkapni a jelszót, legközelebb már a szemközti szobornak dőlve is vígan lehet netezni, nem nagyon változtatják. Egyre több áruházláncnak van ingyen jele, de ide kis készülék kell és leginkább csak skype-olásra jó.

Az olvasásról: Én a laptopon olvasok. Nekem 16:9 arányú a képernyőm, teljes nézetre váltok és akkor 14-es Calibri betűtípussal két oldal jön ki kényelmesen, Európa Kiadó könyv méretben. Engem nem zavar a fénye, de én igénytelen vagyok. Én csak magyarul olvasok, van nálam 7000 dalab könyv, legtöbbje 70-es, 80-as évekbeli, most például sorozatban olvasom Frederik Forsythe kémregényeit. Kijövök a promendára, hallgatom a hullámokat és közben olvasok. Mindenképp olyan kell, amire te kívülről rá tudsz tölteni könyvet, ne bízz az internetes vásárlásban.

Most kaptam teszelésre kölcsön egy kindle-t, ami e-ink-es. Nézd meg ezt g-ecx.images-amazon.com/images/G/01/kindle/dp/2012/KS/feature-glare._V389706816_.jpg a képet, engem meggyőzött arról, hogy e-ink kell. Az meg (tudtommal)csak a kinde-nek van.

@Kis ember: Pont Olaszországban sikerült először szállodából kilógó kódolatlan wifit találnunk. Lefotóztuk magunkat a laptop kamerájával (háttérben a város), majd emailben küldtük képeslap helyett :)

@bonnie: Nem igaz. Amiket fent belinkeltem egy kivételével mind E-inkesek.

@Grigorij Sandorovics: Hehe. RP anyósának mondása jut eszembe. Mindig akartak neki venni ajándékba ezt-azt a fiatalok, de azzal hárította el: "Nem kell nekem semmi! Mindennel csak a baj van!"

@A Tengerész: ezt jó tudni, köszi!

@A Tengerész: Ha nem félted a szemed, nem lényeges, hogy naponta vagy 8 hetente töltöd a kütyüdet, és nem akarsz napfényben a cockpit-ben olvasni, akkor ne vegyél e-ink-es könyvolvasót, mert mint azt korábban írtam, az kizárólag könyvolvasásra alkalmas. Hanem vegyél helyette tablet-et, ami minden másra jó. Viszont semmiképpen ne vegyél TFT/LCD könyvolvasót, az egyesíti a könyvolvasó és a tablet hátrányait. Nem sokkal több pénzért már vehetsz egy tablet-et (pl.: Google Nexus 7, USA-ban $199 + tax, van benne GPS is és 8 órát bír az aksija). Nem gondolom, hogy a tablet csak egy újkori parasztvakítás (2001-ben jött ki az első), szerintem pl. a Kisember életét is megkönnyítené. Szemben a netbook-okkal, ezek ki vannak hegyezve a minimális fogyasztásra, nincs bennük mozgó alkatrész (ventilátor, diszk). Egy netbook a tengeren sokkal érzékenyebb lenne, tabletekhez pedig már kaphatóak kifejezetten hajóra szánt vízmentes tokok.

Ha viszont szándékozol könyvolvasót venni, akkor én az összehasonlításnál az alábbiakat venném figyelembe:
A képernyő felbontása és főleg a mérete nagyon fontos, 1”-os méretkülönbség rengeteget számít.
Nem mindegy, hogy érintőképernyős, betűket is tartalmazó billentyűzete van, vagy csak navigációs billentyűi vannak. Nyilván az érintőképernyős a legjobb, mert a legkényelmesebben tudod használni (pl.: a szótár használatához csak rá kell böknöd az ismeretlen szóra, szemben azzal, hogy nyilakkal rá kell pozícionálnod, amit kétszer is meg fogsz gondolni, hogy tegyed-e) és a képernyő mérete a készülékhez képest nagy lehet. A full billentyűzetnél sok helyet elfoglal a billentyűzet, a csak navigációs billentyűzetesnél pedig a szövegbevitel rettenetes – igaz, nagyon ritkán fogod használni.
A képernyő típusával kapcsolatosan, a „pearl” a Kindle kettővel ezelőtti generációjánál jelent meg. Színest én még nem láttam, de a kritikák nagyon lehúzták, az még nem kiforrott technológia. A Kindle legújabb generációjának nagyobb kontrasztú a képe, és van benne az a trükkös megvilágítás, amit különböző fényviszonyokhoz tudsz igazítani, és nem világít a képedbe (a Nook jött ki ilyesmivel először fél éve, de az állítólag ehhez képest elég szar). Ezt csak október 1-től kezdi szállítani az Amazon, én rendeltem egyet az USA-ban tanuló lányomnak, ő október közepére fogja megkapni, be tudok majd számolni az ő véleményéről.
Fontos, hogy meddig bírja az aksi egy feltöltéssel (az új Kindle-re 8 hetet mondanak napi félórás olvasásnál).
Fontos a súly az ágyban olvasáshoz.
Szükséged lesz egy jó minőségű tokra, ami kb. $10 - $40.

Summa summarum (ahogy a Helén mondaná…), ha szándékozol könyvolvasót venni, akkor én azt megtenném most. A preferenciám a Kindle Paperwhite, nem valószínű, hogy hamarosan megbánnád, hogy miért nem vártál egy még jobb megjelenésére. Ez a minőségéhez képest viszonylag alul van árazva, mert az Amazon a könyvek eladásával akar további bőröket lenyúzni rólad. Persze ha lehet spórolni, azt érdemes megfontolni. Ha viszont van könyvolvasód, akkor a tablet/netbook kérdés eldöntését szerintem elhalaszthatod, amíg nem keltél útra nincs égető szükséged rá.

Még egy pár szó a dokumentum/könyv formátumokról. Ha belejössz, viszonylag egyszerűen tudsz konvertálni a különböző formátumukból. Egyetlen kivétel sajnos a PDF formátum, mivel az egy lapleíró nyelv. A természetes működése a könyvolvasóknak, hogy Te kiválasztasz egy neked kellemes betűméretet, és ő annak megfelelően betördeli a dokumentumot. A PDF-nél viszont ezt nem tudja megtenni, mivel ott egy-egy oldal van meghatározva. Irodalmi műveknél nagyon ritka, hogy csak PDF-ben legyen elérhető, viszont a technikai dokumentációkra ez jellemző. Én pl. a külmotorom kézikönyvét tettem a Kindle-re, de azt alaphelyzetben olyan apró betűkkel jeleníti meg, hogy az olvashatatlan. Amit lehet tenni, hogy az álló helyzetű lapokat fektetve olvasom úgy, hogy lapozással jutok az oldal felső feléről az alsóra. Így sem kellemes, de azért el lehet olvasni, és az ábrák is láthatók. Hasonló problémával szembesülsz, ha valami csak papíron van meg: azt bescannelheted PDF formátumba, de ha nem digitalizálod, akkor ugyanaz a probléma. Elvileg a PDF-ek átalakíthatók más formátumra, de az már egy kicsit macerásabb, és főleg ha sok ábra van, akkor komolyabb utószerkesztésre lehet szükség.

Kedves Tengeresz! En sem szeretnek tanacsot osztogatni (ingyen plane nem :) ), csak sajat tapasztalataimat irnam le, mert hosszu evek ota hasznalom ezt is azt is.
Ebook olvasonak kb. 4. eve egy 'buta' "Beebook One"-t hasznalok. Einkes, nincs hattervilagitas, nincs internet de boldogul a legtobb letoltheto (vagy atalakithato) formatummal. Szepen nagyit 5 fokozatban, igy me szemuveg nelkul is jol olvashato. Egy feltoltessel kb. (napi 2-3 ora hasznalat mellett, de neha egy egy ejszakat is dolgozik) kb. 3 hetet bir ki. Emellett meg zenet lehet hallgatni vele, de ezt a funkciot soha nem hasznaltam.
Tablet: egy 10 colos tablat hasznalok Androidos oprendszerrel. Erre is irtak Ekonyvolvaso szoftvereket (nem is rosszak), de a problema maga a tablagepben rejlik, ugyanis eroforrasigenye sokkal nagyobb, mint egy lebutitott reedere. Onmagaban a hattervilagitas (bar ejjel hasznos dolog) de az energia 65%-at falja fel. Hozza jon meg a tucatnyi szolgaltatas, amit tobbnyire nem is hasznal az ember, ugyhogy egy tablet jo esetben 3-4 orat bir egy toltessel! Ha a wifi be van kapcsolva, es netezik az ember, akkor inkabb 60 perc fele kozelitunk.
Szovegbevitelre gyakorlatilag a tabletgepek is alkalmatlanok, egy-egy email, vagy skype-uzenet bepotyogesen tulmenoen inkabb csak kintornamutatvany :) Amennyiben rendesen szövegszerkesztesre es egermuveletre van szukseg nem lehet megkerulni egy laptop hasznalatat.
Komolyabb folyami es tengeri navigaciohoz pedig semmikeppen nem ajanlanek masodlagos eszkozt, csak 'celgepet', meg ha ezek nemileg borsos aruak, de egy Raymarine navigatorral nem vetekedhet semmi, föleg ha jo vektorialis terkepbazis van alatta feltoltve, de ebbe itt helyszuke miatt nem szeretnek belemenni. (Egy tablet is el tud navigalni a Nagymezoutcabol a Pacsirtakozbe, de zatonyok, akadalyok, mederutak jelzesere alkalmatlanok.)
A mobiltelefonos olvasgatast pedig elvbol csak olyanoknak javaslom, akik 50 meter tavolsagbol szemuveg nelkul is el tudjak olvasni a Nepszava vezercikket. :)
Remelem nem farasztottalak tulzottan irokammal, de tapasztaltomat szerettem volna megosztani veled.
Mindenkinek szep 7veget kivanva marad tisztelettel:

Jonathan

@Grigorij Sandorovics: Hehe mondaná Vili, ezer kilométerek ide vagy oda, a fél életemet én is asztalok alatt töltvén közelebb a 70-hez jutottam el odáig, hogy bejeztem a "még jó lesz valamire" (még akkor is ha tényleg jó lehetne) gyűjtögetést. :o)
@A Tengerész: A net-telel csak óvatosan (olcsóbbat.hu, arukereso.hu stb. stb). Saját tapasztalat, utána kell nézni többnek akár miről van is szól.

@Jonathan: A navigáció kapcsán érdekelne a hozzáértők tapasztalata. Azzal tisztában vagyok, hogy egy céleszköz hardvere sokkal megfelelőbb. De arra lennék kiváncsi, hogy maga a térkép, ami a sokszorosába kerül a céleszközre, részletesebb vagy tartalmaz-e több információt mint amit a tabletre/okostelefonra szánnak. Én valamelyik boatshow-n megnéztem kétféle térképgyártótól chartplotter-en egy általam jól ismert tengerparti részt, és eléggé csalódott voltam, mert nem volt túl részletes. Ezekután megvettem a Navionics-ot okostelefonra, és azon sem rosszabb térkép, persze nem is jobb. A Navionics azt mondja, hogy nem ajánlja elsődleges eszközként a tablet/okostelefonos szoftverét, de bővebb magyarázatot nem ad, nem állít olyant, hogy az kevésbé részletes térképet tartalmazna. Van valakinek információja erről? Vagy van valakinek Navionics chartplotter-es térképe, amivel összehasonlíthatnánk az enyémet?

@Greaser: Köszönöm az alapos elemzést. Féltem a szemem (így is erősen romlik, akárcsak a hallásom, alighanem süketen és vakon végzem), ritkán akarom tölteni és gyakran olvasok a napon. És még a baromi nagy zenegépek korában alakítottam ki azt a megyőződésemet, hogy mindenre külön készülék kell az "öszvérek" (rádió, magnó, lemezjátszó) egyik funkciója se tudja azt mint az "egykészülék". Tehát egyáltalán nem akarom másra használni a könyvolvasót mint könyvolvasásra. Azt hiszem az érintőképernyő olvashatóságán valamennyit ront az a plusz egy réteg a felületen ami a tapizás bökdösés miatt van rajta védelem gyanánt, mert valóban amúgy az érintőképernyő szimpatikusabb mint a kurzorral való navigálás gombokkal. Színes képernyő nem vonz, tehát E-ink kell. Összahasonlítás: Kindle www.amazon.com/gp/product/B008GEKXUO/ref=fs_cl ez vámmal szállítással kijön kb 40000Ft-ra és nem magyar rajta semmi és a garancia elég komplikált. A Magyarországon beszerezhetők, magyar betűkészlettel, könnyen érvényesíthető garanciával mindenféle Amazonhoz való kellemetlen kötöttség nélkül, olyan formátumokkal amiket nem kell konvertálni, igaz nem érintőképernyővel, tehát macerásabban kezelhetően, de a védőréteg hiánya miatt jobban olvashatóan ennél 20%-al olcsóbbak. Szóval nem igazán van ingerenciám Amerikából megrendelni a Kindlet. Macerásnak érzem.

@Jonathan: Köszönöm a tapasztalatátadást. Egyértelmű hogy E-ink a nyerő. Az meg, hogy "nem olvasásra" tablet, vagy netbook még eldől, bár egyelőre a netbook felé húzok. De nem sürgős. Az "okostelefon" tárgyban teljesen bizonytalan vagyok. Valahol meg kéne nézni egy térképet rajta, mert elég bizarrnak érzem a navigálást vele. Akkor inkább egy notbook. Tengerre tudok rá navigációs szoftvert, gondolom folyamra is van.

@A Tengerész:
Na. Ha ráér februárig, akkor adok amerikai címet, rendeld meg, elviszem neked vámmentesen.

@A Tengerész:
Egyébként itt ülök San Diegoban és közösségi hálózatot használok. Én laptopozok, mellettem három filippin tabletezik. Nem tudok igazságot tenni.

@Kis ember: 1. Nem tudom van e ott amerikai "igazi" bolt amiben meg tudnál nézni egy ilyet www.amazon.com/gp/product/B008GEKXUO/ref=fs_cl Olyasmit kéne megtudni, hogy tud e magyar ékezetes betükészletet. Ehhez azt javasolja a konkurencia, hogy:
"E-könyv olvasó vásárlása előtt győződjőn meg, hogy a kiszemelt készülék helyesen jeleníti meg a következő szavakat és nem csak PDF formátum esetén: Árvíztűrő tükörfúrógép" De ha ezt csak neten keresztül lehet megvenni, tehát kézbevenni,kipróbálni egyet csak akkor lehet ha már megvette az ember akkor kösz nem kell.
2. Majd kiderül mi a nyerő. Akinek előbb lemerül az akkuja a gépében az vesztett. Gyanítom a filippinók fognak veszteni. Amúgy nem is tudom tableten hogy lehet ütőképesen írni.

Elnézést, hogy beleszólok ismét, de az LCD (TFT, LED, OLED, stb) típusú kijelzők NEM rontják a szemet. Ez egy nagyon makacs "urban legend", mely a CRT (katódsugár) csöves TV-k monitorok korából származik, amikor is egy erős elektronnyaláb "lőtte" meg a képpontot a monitor kijelzőjén, és persze jutott a szembe is.

Szóval, az eInk két dolog miatt előnyös:

1. energiát csak a képfrissítéskor (új oldal) használ (sokáig megy egy töltéssel)
2. denzitása, színhőmérséklete hasonlít a papíréhoz (megszokás)

Ami a tabletet illeti: egy jobb minőségű készülék felhasználói felülete nagyon intuitív, könnyen használható. Utazás során, wifit vadászva messze többet ad, mint egy laptop. Persze kezelését meg kell szokni, de ez minden új dologgal így van, attól még nem jobb, vagy rosszabb. Amennyiben a PC megmarad - márpedig az a terv - akkor annak kiegészítésére a tablet tökéletes, sorolom, életszerű helyzeteket felidézve:

1. Post írás a PC-n, kényelmes klaviatúrán. Anyag átdob tabletre, majd a kikötőben sétálva az első hotspotról gyorsan publikálható (ez lehet egy hoszabb levél is).
2. Tablet kabátzsebben figyel, csippan séta, bevásárlás, akármi során, ha van hotspot. Kényelmesen előkap, mehet a mail-ek letöltése, gyors válasz, itthoniak skypeon zaklatása.
3. Tetszőleges szituációban navigáció, ha van internet akkor különböző helyek (bolt, posta, bank, akármi) keresése.
4. Idegen (ismeretlen) város tömegközlekedésének használata (vonalak, átszállások)

Mindezek netbook-kal nehézkesek, ha nem lehetetlen.

Gyakorló utazóként annó vettem eBookot, de hamar el is adtam, mert a tablet mellett egyszer sem használtam - egyszerűen a tablet tudja azt, amit az eBook, és sokkal, de sokkal többet. Ja, és olvasással - alacsony fényerőn - kibír 12-14 órát, ami csak elég.

@Gekko:
Gekko, igazad van, hogy az LCD onmagaban nem rontja a szemet de a napi tobb oras hattervilagitas igenis farasztja. Ujabb e-olvasokba mar epitenek hatter vilagitast ami szerintem pont ellentetes ezen eszkozok celjaval, azaz ha rosszak a fenyviszonyok akarcsak a papirkonyvet - tedd le , ne olvass.

mas - a tabletek hatranya, hogy a legtobb Android-ot futatt. Sajnos Windowsra epulo vilagunkban ez egyelore problemakat jelent. Pl, alig lehet hozzajuk Androidos mobil internetes modemet hasznalni. Persze vannak beepitett SIM kartyasok , horror aron .

mas - okos telefononon ne navigalj. Nem arra valo. A 3-4" kepernyo utvonal tervezesre meg OK de arra olcsobb a pc/ laptop akar ingyenes szoftverekkel. Tavaly kiprobaltam a Solent-ben , IMRAY terkep app-el de gyorsan feladtam. Tessek elovenni a papirterkepet vagy venni egy tiszteseges meretu chart plottert. Mar lehet hozza kaloz terkepeket letolteni ingyen. Arrol nem is beszelve, hogy olyan uri tengereszek akiknek van kabin a kormanynal akar egy olcso laptopot is hasznalhatnak dragabb chart plotterek helyett.

mas - erintokepernyo tapizasa nem gond. Fillerekert lehet foliat venni ra, semmilyen minosegi romlast nem jelent

Szép napot!

Lelkesen olvasgatom az utóbbi napokban az ebook-témát... még nem lettem nagyon okos, ugyanakkor találtam a neten egy helyet, amiről azt vélelmezem itthon a gép előtt üldögélve, hogy egy boráros téri üzletben meg lehet fogdosni-nézegetni-ékezeteket vadászni-stb. a Kindle készüléke(ke)t, s ugyanott meg is lehet venni. Muszáj Amerikában/Amerikából üzletelni? Az árak sem tűnnek vészesnek ... vagy valamit félreértek? Az sem baj, biztos a szőkeség ... Ime, a link: www.220volt.hu/Amazon+Kindle+4+WiFi?gclid=CKaixJS2yLICFUjwzAod7GAA_g

Ne ertsetek felre, jo kutyu az kell.
De meg kell erteni es politikailag (mikropolitika) magadnak megallapitani mi kell.
Most kijottam a hazamba (ket hetet a kocsikkal vacakoltam - beallt a kicsiben motor, volt mit csinalni - egye meg a fene az egeszet). Kapcsolom a TV-t, inkabb kapcsolnam. Na, nem mukodik a muhold pultja. Szetszedtem - beontve (tea stb) es viragzik. Kimostam, nagyitoval atvizsgaltam - uj elem. Nem megy. Nem csapom a falhoz - ugy egye meg a frasz - de nem engem :(((
Na a temahoz. En mar nem olvasok - eleget az erdeklodesem, DE! Nem gondolkodtal, probaltad az audiobook-ot? Nem tudom mi a hejzet magyarnyelvu teruleten - itt nalunk en meg a felolvsok kozt IS valogathatok, hiresebb szineszek stb. Prima dolog! Privat kollekciomban (valaha adtam linket) van vagy 3000 konyvem.
Nagyon tetszik, hogy ijen olvasaskor szabad vagyok sokmindenre, a kezem, a fejem resze a szemem... Tehat csinalhatok akarmit...
Nem kell kulonosebb kutyu. Altalaban a PC-rol Flash-on keresztul akarmijan modern audiorendszer usb-en keresztul lejatssza, pl. automagno. Ha jol emlekszem epitettel be - de elegge regit.
Na en ezen a fronton csinalnek egy eros modernizaciot.
Most vannak mediacentrek, beepitett GPS-szel es navigacioval, gondolom tengerit es folyamit is bele lehet tukmalni... 1 es 2 DIN meretuek, de meg az 1 DIN-ben is vannak kicsuszokepernyuek - annak nagy a kepe. Tv is meg DVD es mp3 mp4 is van bennuk. Nalunk olcsoak. Eppen most vettem magamnak kiarusitason nem komplektet ~60 $-ert. |Na persze gps es navigator nelkul (nekem nem kell, mint szakertonek :))).

Én tavaly vettem a kindlet, akkor ezt ítéltem a legjobbnak, ha ma már van olcsóbb, ami minőség is, akkor azt kell venni. Az ebook ellátással nem lesz gondod, szívesen megosztom veled a készletemet, a következő 300-400 évedre biztosítja az olvasnivalót....

Magam ezzel (és más, hasonló horderejű dolgokkal) akkor kezdenék foglalkozni, amikor már csak néhány hetem van a "világkörüli útra" indulásig és éppen számolgatom a megtakarított és ilyen célra félretett pénzemet.
Szerintem addig pedig az effajta tervezgetés-latolgatás inkább csak elvesztegetett idő. Inkább olvasnék valamit helyette. :)

@Gekko: 1. "...Post írás a PC-n, kényelmes klaviatúrán. Anyag átdob tabletre, majd a kikötőben sétálva az első hotspotról gyorsan publikálható..."
Fontos kérdés. A PC Microsoftos, a tablet mobilarena.hu/teszt/google_nexus_7/bevezeto_tartozekok.html ha jól látom androidos. Ez csak így megy? Iderakom, odarakom mégis szöveg a szöveg? (meg a kép) Csodálnám...
2."...Tetszőleges szituációban navigáció..." Egy windows alapú navigációs szoftvert a térképeivel futtatni tableten? (merthogy nekem ilyenem van)Vagy ennek saját térképei vannak? Akkor azokat megint meg kell venni.:((
Oda jutottam, hogy nem a könyvolvasó helyett kell a tablet, hanem esetleg a netbook helyett...vagy inkább mellett. A tablet akkor lenne jó, ha az amúgy laptopon futó navigációs szoftvert lehetne rajta futtatni a kormányállásban, mert míg a kabinban nem kaphat vizet de kint igen, viszont a laptopot a szellőzésigénye miatt nem lehet nejlonba csomagolni a tabletet viszont igen.

@Grigorij Sandorovics: "... Ha jol emlekszem epitettel be - de elegge regit...." meg egy újat is (egy a hálóban, egy a szalonban, ez utóbbi a mindentudó)azon van USB csatlakozó. De nem hallgatok csak rádiót. Olvasni úgy szeretek, hogy semmi más ne zavarjon. Szóval pl én nem szeretem a hangoskönyvet, mert ha az ebédelésen kívül mást csinálok mellette már arra figyelek, nem arra amit hallgatok.
Ez a mediacenter nagyon úgy hangzik, mint annakidején a "rádiómagnótévélemezjátszó" egy kaszniban.

@sevylor: Tökönragadtad a lényeget. Az egész az olvasástól indult. Merthogy elsüllyedek a rengeteg könyvtől. Csak aztán rámdőlt a brainstorming. Tehát egyelőre nem lesz más mint E-inkes olvasó. És kimennek a könyvek a partra. És ha van köztük kedvenc, amit időről időre előveszek azt bescannelni és sd kártyáról olvasni az E-bookkal.

@A Tengerész: Néhány felvetődött kérdésre próbálok válaszolni:

A magyar karaktereket, beleértve a hosszú ő-t ős ű-t szerintem minden olvasó meg tudja jeleníteni, a Kindle-k bizonyosan. Némi probléma akkor adódhat, ha egy Word vagy RTF formátumból (nagyon sok könyv ebben a formátumban lelhető fel, és ezt konvertálnod kell, akármilyen könyvolvasód van) akarsz könyvolvasón olvasható formátumba konvertálni, mert bizonyos karakter típusok esetén az Ő és Ű helyett Õ és Û lesz. Ha majd oda jutsz, megírom hogyan lehet ezt megoldani. Ami kérdéses, hogy magyar billentyűzetet tudsz-e kreálni: állítólag a Kindle-re fel lehet rakni, de én nem foglalkoztam vele.

Nekem billentyűzetes Kindle-m van, az asszonynak érintőképernyős, lehetetlen észrevenni különbséget a képminőségben. Nekem igazán akkor hiányzik a touchscreen, ha idegen nyelvű könyvet olvasok, inkább megpróbálom a kontextusból kideríteni az ismeretlen szó jelentését, és csak ha nem sikerül, akkor szerencsétlenkedek a billentyűvel rápozícionálással. És persze a gépem több mint 20%-át elfoglalja a billentyűzet.

Szerintem a filippinók (ha nők voltak -ák) győztek, egy tablet tipikusan legalább kétszer annyi ideig bírja mint egy notebook vagy netbook.

A Kindle Paperwhite (és az újabb Nook) nem direkt fénnyel világít a szemedbe, mint az LCD/TFT, hanem valahogy oldalról bevilágítással és tükrözéssel világítja meg a képernyőt és onnan visszatükröződve jut a szemedbe, pontosan úgy ahogy lámpa/napfénynél a papírkönyv olvasásakor.

Semmi kétség egy profi chartplotter (sok-sokszázezer Ft-ért), bedrótozva a mélységmérővel, szélirány és -erősség mérővel nem összehasonlítható egy tablettel. De azt gondolom, hogy a szegény ember számára igenis járható, töredék árból kihozható. Én még az okostelefonomnak is nagy hasznát vettem, nem összehasonlítható azzal, hogy egy zátonyokkal övezett öbölbe úgy megyek be, hogy közben rohangálok le a kabinba a netbookhoz vagy a papírtérképhez.

Ha visszaértél a horgonyzóhelyedre (a közelben dolgozom), szívesen leugrok és megmutatom hogy néz ki az okostelefonon a navigációs szoftver.

@Greaser: Kösz a felajánlást, szívesen látlak Amapolán. Valahogy semmi kedvünk egyelőre mozdulni innen, J-nek igéretet tettem pl egy masszázzsal egybekötött fürdőzésre valamelyik welneszhotelban, de persze valamikor majd "indulatba jövök", ahogy idefele is volt, egyszercsak felkiáltottam, "holnap indulunk" és lőn.

@Greaser: Ha jól emlékszem, én drága cél navigációs eszköz dobozán is olvastam, hogy nem vállalnak felelősséget egy csomó mindenért, meg a térképen lévő hibákért sem vállalnak felelősséget. pedig ezek igen drága eszközök. Az írás gyakorlatilag egy jogi biztosíték számukra. Persze tudjuk, hogy a papírtérképnek sem lehet korlátlanul hinni, de a térképészeti hibáktól eltekintve, még ma is az a leg üzembiztosabb.

@akiga: Mondjuk az én navigátorom autóra van csinálva, szóval vízre nem kell hogy pontos legyen. De azért azzal és papírtérképpel ( A Duna vízisporttérképe Budapesttől Sztálinvárosig, 1957)navigáltam a Dunán. Időnként mutatta, hogy éppen a parton megy a hajó. Kint volt velem az Adrián is, Dubrovnikban a parton az óvárosban sétálva látom ám, hogy jééé a vízen járunk. De hallottam egészen durva dolgokat amikor igazi tengeri chartplotterrel havariáztak, mert túlságosan bíztak benne és elhanyagolták a kötelező óvatosságot. Ezek igazán csodálatos eszközök, de semmi nem pótolhatja a kormányos folyamatos, mindenre kiterjedő figyelmét. Nem jó hajós aki nincs állandóan egy icipicit beszarva.

@Greaser: konkrétan két olyan balesetről tudok, amikor a kormány mellett lévő, sok százezer forintos chartplotterben vakon megbízva, fényes nappal sikerült eltalálni egy-egy zátonyt az öböl közepén. Tehát: nem csak a szalonba nem lehet leszaladgálni laptopot nézegetni, de a képernyőre meredő tekintettel a virtuális valóságban hajózni sem egy életbiztosítás. A nehezebben megközelíthető helyek esetén mindig a pilot könyvből kifénymásolt lapokat tartom a kezem ügyében, és jobban hiszek a szememnek, mint akármilyen gps-nek. Egyébként, mivel nincs saját hajóm, a bérelhetőkben pedig általában használhatatlanul gagyi chartplotterek vannak, egy netbookon futtatott navigációs szoftvert használok. Elsősorban útvonaltervezésre, a waypontokat pedig kiírom egy vízálló, vízen úszó, ütésálló stb. kézi gps-be, ami a nyakamban lóg (ezen értelemszerűen nincs használható alaptérkép, csak azt látom rajta, hogy mikor és milyen irányba kell fordulnom). Ha van rá lehetőség, akkor kézi gps helyett a netbookon megtervezett útvonalat egy NMEA/usb csatlakozón keresztül feltöltöm a hajó rendszerébe, és akkor a cocpitban lévő autopilot vagy compass kijelzőn keresztül tudom nyomon követni, hogy merre haladunk. Ez kétségtelenül egy öszvér megoldás, ha lenne saját hajóm, biztos nem így működne, de a charterhajókon bevált.

Eszembe jutott még egy saját kaland a gps-el kapcsolatban, talán nem minden tanulság nélkül való, ezért bátorkodom ideírni. Montenegroban, a Kotori-öbölben, sötét éjszaka motorral haladtunk Kotor felé. Nem volt nehéz tájékozódni, jobbra-balra látszottak a parti települések fényei, csak a víz közepén kellett maradni. Egy idő után viszont úgy tűnt, mintha közelítenénk a bal part felé, legalábbis a bal oldali falu sokkal közelebbinek látszott, mint a jobb oldali. Ránéztem a chartplotter képernyőjére (ez egy igen high-tech hajó volt), és hát azt mutatta, hogy továbbra is a víz közepén vagyunk. Úgy döntöttem, hogy a szememnek jobban hiszek, és maradok a nyílt víz közepén, ezért letértem a gps szerinti útvonalról, irányt változtattam jobbra. Néhány perc múlva, ahogy haladtunk tovább, lassan felismerhetővé vált, hogy tőlünk balra nem egy parti település fényeit látjuk, hanem Kotor irányából egy mocskos nagy szállodahajó közeledik felénk. Az előbbi manővernek hála biztonságos távolban haladtunk el mellette, de ha ragaszkodok a gps szerinti útvonalhoz, akkor pont szembe megyünk vele, és lett volna némi izgalom, amikor végre felismerjük a helyzetet...