Kiszabtam és a hátsó tetőponyvához rögzítettem a kétoldali bejárat oldalponyváit. Ahol a tető átmegy függőlegesbe egy újabb bakelit latni merevíti, melyre a csatlakozó részek szegecselve vannak. nagyon megnyugtatóan passzentosra sikeredtek a munkadarabok. Kifogytam minden apróanyagból, se csavar, se alátét, se patentok, úgy, hogy reggel mindjárt boltokba robogóztam. Juteszembe azt mondtam, ha megtaláltam volna a 20 filléreseket akkor ha alátéteket csinálok belőlük a tízszeresére értékelem fel a forintot. Hát fenéket. Még az apró rozsdamentes alátétek is 7 forintba kerültek, de azok amik húszfilléres méretűek azok 20 forintba!! Szóval százszorosába.
Ma kaptam Hegyvidékitől a Szalma Botonddal a Kossuth rádióban elhangzott riportot. ( Ma reggel a Kossuth rádióban a „180 percben” volt 8 perce a hajózásnak 06 32.50-től - 06.40- ig hallható http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2012-08-21) Valaha a Kossuthot hallgattam meg a Petőfit, mielőtt slágerrádiót csináltak volna belőle, de ki hallgatja már a kiherélt "királyit", pláne hajnalban? Sz B megszállott hajós és tisztességes ember, mondja a magáét, de minden szava pusztába kiáltott szó.... A méregzöldek uralják a pályát. Nemrég Hajósi Adrent hallottam valamelyik rádióban parlagfű ügyben "szakérteni".
És most M Gy naplójának következő részlete:
07. 25. 1:30-kor Konrád és én leváltjuk Emilt és Mihályt. Cotone kikötője felé vesszük az irányt. A kikötő előtt balról egy halászhajó „szorít” bennünket erőteljesen, de aztán elenged.
05:30-kor a jacht kikötő melletti strand előtt horgonyt dobunk és lefekszünk aludni.
Kétórányi alvás után, 07:30-kor beállunk a Krotonei Jacht Club kikötőjébe és kiszállunk („Zrinyi kirohanása”! – Miért volt ilyen sürgős? A hajón maradt a szemüvegem és a fényképezőgépem is!)
Crotone A calabriai város a Jón-tenger partján a megye keleti részén a „csizmatalp” legvégén fekszik.
A várost Kr. e. 710-ben akháj telepesek alapították Krotón néven. Évszázadokon keresztül Krotón volt a partvidék legvirágzóbb városa. Lakosai elsősorban fizikai erejükről és egyszerű életvitelükről voltak híresek. Krotónból számos olimpiai győztes került ki, közülük a leghíresebb Krotóni Milósz volt. Hérodotosz szerint a Krotónból származtak Görögország leghíresebb orvosai is és Kr. e. 530-ban Pithagorasz itt alapította meg iskoláját. Tanítványai közül a leghíresebbek Alkmaión és Philolaosz voltak. A tizenkét mérföld hosszúságú fallal körülvett város Kr. e. 277-ig megőrizte függetlenségét, csak ekkor hódolt be Róma hatalmának. Ám, a krotóniak fellázadtak a rómaiak ellen és a város három éven keresztül a Hannibal vezette karthágói seregek bázisa volt. A rómaiaknak csak Kr. e. 205-ben sikerült visszafoglalniuk és a város római kolónia lett.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után, a város a bizánciak birtoka lett. A normannok érkezésével, a 11. századtól kedve a Szicíliai- majd a Nápolyi Királyság része. 1861-ben vált az egyesült Olasz Királyság részévé.
A két világháború között a környék gyors iparosodásnak indult és a város népessége megduplázódott. Napjainkban az idegenforgalom fejlődése jellemzi.
Főbb látnivalói: a Santa Maria Assunta-katedrális (a duomo) – a 9-10. században épült, de többször is átépítették. Homlokzata neoklasszicista, belsője barokk. A Fekete Madonna szentképéről úgy tartják, hogy a kereszténység első éveiben Közel-Keletről hozták a városba.
V. Károly erődje (a castello) – a 16. században épült. Ma a városi Régészeti Múzeumnak ad otthont. Itt őrzik a Hérának tulajdonított aranykoronát.
A tengerparti sétányon megyünk végig. Megint internet szolgáltatót keresünk. Persze még zárva van, a lehetséges reggeliző helyek is… Viszont megtaláljuk a piacot. Bevásárlunk bőségesen zöldséget-gyümölcsöt.
A Károly erőd falainak egy darabját látjuk és a Katedrális tornyát a háztetők felett. Városnézésre nincs mód. Sietni kell! (Hova a francba?)
Végre Mihálynak sikerül az internetes ügyleteit elintézni. Emil próbálkozása nem sikerül, a rendszer letiltja a csatlakozását…
Egy töröknél (aki kurd) ebédelünk. Majd lóhalálában vissza a hajóra és 13 órakor „repülőrajttal” (fizetés nélkül!) távozunk a crotonei kikötőből.
Felhőtlen ég, 4-es K-i szél, 3-as tenger. Úti célunk, a Salentoi félsziget (a „csizma sarka”) felé cirkálnunk kell.
20 órára a szél K-ÉK-i irányúra fordul és gyengül. 85 fokon egy takkal, kicsit a cél alá tudunk vitorlázni.
20:30-tól Emil és Mihály van a kormánynál. Konrád és én alszunk.
07.26. 01:30-kor vesszük át Konráddal a szolgálatot. A szél Ny-i 3-as. Raumban 6 csomóval „száguldunk”. Az éjszaka nyugodt, forgalom nincs, fényeket nem igen látunk. Hajnalban egy nagyobb vitorlás előz bennünket (jobbra 2-2,5 tmf-re halad el mellettünk.) 05:30-kor aludni megyek, Konrád marad egyedül.
07:30-kor passzáljuk a „csizma sarkát” (félelmetes szirtek, lenyűgöző sziklaalakzatok)
A kiszögelést elhagyva a szél É-K-re vált és erősödik, a hullámok egyre nagyobbak.
10 órakor a szél már 5-ös. Negyed szélben haladunk és a motor rásegít. Cél: Otranto.
10:20-kor a baum „elszáll” (leszakad a veretről). Szerencsére van a hajón POP-szegecs húzó és POP-szegecs. Konrád megjavítja a baumot. Folytatjuk utunkat.
A szél már 6-os. 11 órakor a grósz leszakad a felső hat elsőél csúszkáról. A vitorlákat leszereljük. Selterbe motorozunk. Találunk egy sziklafalakkal védett csendes öblöt. Áll ott másik két hajó is. Horgonyt dobunk. Konrád a vitorlát javítja. Mi többiek strandolunk (itt a szélárnyékban nagyon jó idő van!)
17 órára elkészül a vitorla, a szél is 5-re csökken. Vitorlát húzunk és a motort is járatva, elhagyjuk menedékhelyünket. A motor váratlanul leáll. Újra indul, de nincs hűtővíz. Leállítjuk. Vitorlával én viszem a hajót Otrantoig. Érkezés: 20:30-kor.
Az out-board motorral és a marinero segítségével sikerül beállnunk. Egy francia tulajdonos Bavariája mellett kapunk helyet, a másik oldalunkon egy hatalmas, havariát szenvedett görög vitorlás áll. A kikötői díj: 30 €/nap (ivóvíz van, de a wc és a zuhany a közeli épületben csak külön díjért használható.)
Este teszünk egy sétát Otrantoban.
Otranto város a Salentói-félsziget keleti partján fekszik, Dél-Olaszországban. Az Otrantói-fok Olaszország legkeletebbi pontja. A róla elnevezett Otrantói-szoros itt a legszűkebb, mindössze 71 km az albániai Vlora városától. Itt van az Adriai- és Jón-tenger határa.
A mai város az ókori Hydrus vagy Hydruntum területén fekszik, amelyet görög telepesek alapítottak. A római időkben Calabria provincia egyik legfontosabb kikötője volt. A 8. századtól bizánci fennhatóság alatt állt. A középkorban a Tarantói Hercegség része volt és fontos település zsidó iskolával.
1480-ban az Ahmed pasa által vezetett török flotta ostrom alá vette és elfoglalta a várost. A csatában a törökök több, mint 12 000 embert mészároltak le. A törökök 800 lakost felvittek Minerva hegyére és ultimátumot adtak, hogy vagy áttérnek az iszlám hitre, vagy lefejezik őket. A mártírok koponyái és csontjai a mai napig is az otrantói katedrális falait díszítik.
Az Otrantói expedíció: a pápa keresztes hadjáratot hirdetett Otranto felszabadítására és 1481-ben a keresztény hadsereg, amelynek Hunyadi Mátyás fekete serege is része volt, visszafoglalta a várost.
A 19. században Otrantót hercegségi rangra emelték. Otranto első hercege Joseph Fouché, Napóleon sógora, rendőrminisztere volt.
Az első világháború során az Otrantói-szorosban több heves csatát vívtak egymással az antant- és a központi hatalmak flottái. A fontos átjáró birtoklásáért 4 csata zajlott, amelyből az elsőben szerény antant, a másodikban kismértékű osztrák-magyar győzelem született. A harmadik a Földközi tenger térségének legnagyobb csatája volt és Horthy Miklós vezetésével, kiemelkedő osztrák-magyar győzelem született. A negyedik otrantói csata a monarchia legnagyobb csatahajójának, a Szent Istvánnak az elsüllyesztésétől vált híressé.
A város nevezetességei: az Aragóniai erőd Castello Aragonese, az 1088-ban épült Katedrális
(Figyelemreméltó látnivalói a padlómozaik, a rózsaablak, a 800 keresztény mártír csontjai és az altemplom.) és a Szent Péter San Pietro templom bizánci freskókkal.
A harmadik otrantoi csata: A Császári és Királyi Haditengerészet és az antant hadiflottája között 1917. május 15-én zajlott.
Az antant 1916-ban lezárta az Otrantói-szorost és ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottáját tétlenségre kárhoztatta. A tengerzár elleni támadás Horthy Miklós ötlete volt. Maximilian Njegovan tengernagy felkarolta Horthy ötletét és elhatározta, hogy megkísérli feltörni a otrantói tengerzárat. Ennek megvalósítására 1917 márciusában-áprilisában Horthy Miklós haditervet készített.
A támadásra az osztrák-magyar hadiflotta legkorszerűbb és leggyorsabb hadihajóit, a Novara, a Helgoland és a Saida cirkálókat (csúcssebességük 54 km/h) valamint a Balaton és a Csepel rombolókat (csúcssebességük 62 km/h) jelölték ki. A parancsnoki megbízatást Horthy Miklós kapta.
1917. május 15-én, a hajnali órákban a három cirkáló kezdte a támadást. Sikeresen elsüllyesztettek tizenkét őrhajót, tízet pedig súlyosan megrongáltak. Közben a Csepel és Balaton rombolók egy teherkonvojra bukkantak, amelyet egy olasz romboló kísért. A rombolót és a két hajóból álló konvojt elsüllyesztették. Ekkor észak felől támadás érte őket. A támadást két brit cirkáló és öt olasz romboló kezdeményezte. A Csepel és a Balaton az albán partok felé kanyarodott, kilőtték az őket üldöző Aquila torpedórombolót és visszavonultak Cattaróba. Ekkor az antant flotta a három osztrák-magyar cirkáló ellen indított támadást. Horthy a Földközi-tengeren először, mesterséges ködöt alkalmazva közelítette meg az antant egységeket. Tűzpárbaj alakult ki. Az első komolyabb sérülést a Helgoland szenvedte el és a Novara is találatot kapott. A repeszektől Horthy is megsebesült, de az ütközetet tovább irányította. Közben megérkeztek az SMS Sankt Georg által vezetett osztrák-magyar felmentő egységek. Bár az olasz-angol-francia egységekből álló antant flotta túlerőben volt, nem vállalták a harcot 12 óra 7-kor Brindisi irányába elvonultak. Az üldözésükre induló német U 89-es tengeralattjáró megtorpedózta a vezérhajójukat, amely elsüllyedt.
A csata mérlege: Az Osztrák–Magyar Monarchia flottája nem vesztett hajót, 2 cirkáló közepes károsodást szenvedett, 15 fő esett el, 31 fő sebesült meg. Az antant flottája 2 rombolót, 2 szállító gőzöst és 12 őrhajót vesztett. A Dortmunth cirkáló és 10 őrhajó súlyos károsodást szenvedett. A személyi veszteség 83 fő volt, sebesült 72 fő.
Horthy ennek a győzelemnek köszönhetően végleg kiemelkedett társai közül. IV. Károly magyar király az általa legrátermettebbnek ítélt Horthyt nevezte ki a flotta parancsnokának, aki ezzel tizenegy tengernagyot és huszonnégy magasabb rendfokozatú sorhajókapitányt előzött meg. Horthy ezért a győzelemért megkapta a monarchiában adható legmagasabb katonai kitüntetést, a Katonai Mária Terézia-rendet.
07.27. Reggel 6-7-es nagyon erős É-i szél. Maradunk az otrantoi kikötőben. Konrád és Mihály a hajómotort javítják. A hűtővíz szivattyú járókerekét cserélik és megszüntetik(?) a villamos rendszer hibáit. A motor nem lett kipróbálva!
Városnézésre indulunk: Aragóniai erőd, a Katedrális, a 800 keresztény mártír emlékműve és barangolás a középkort idéző romantikus utcácskákon.
Találkozunk egy szimpatikus magyar fiúval (Ricsi). Egy Sun Odyseya 43-as vitorlás hajóval a Karib tengerről érkezett, egyedül jött át az Atlanti óceánon keresztül, a horvát Sibenikbe tart (ő előzött bennünket elöző hajnalban.)
07.28. Reggel változatlan 6-7-es É-i szél, a tenger nagyon durva. Továbbra is az otrantoi kikötőben selterezünk.
A strandra megyünk. Élvezzük az óriás hullámokat.
