Végre nem kellett esőtől tartanom, így jelentősen haladtam előre. A ponyvához az alkatrészek ettől ( https://www.miederhoff.de/home/ ) a gyártótólgyártótól jönnek és nem messze tőlem a volt "Vörös Csepel" (alias Weiss Manfréd, alias Csepel Vas és Fémművek) területén üzemelő Sarolta Bellon ponyvásboltban kaphatók. Rengeteget spekuláltam, pontosan hogyan oldjam meg az acélszerkezeten a ponyvák rögzítését. Az oldalponyvák a helyükön vannak végre véglegesen, leengedve beütős patentok tartják elől a szélvédő pereme és a szalon hátsó fal melletti lábon, de könnyedén feltekerhetők, ha éppen az kell. Fent a vízszintes szakaszon ( közel vízszintes, előre enyhén lejt a tető )pedig, miután teljesen leszedni nem kell soha egyszerűen felpopszegecseltem (illetve ha egyszer majd elöregszik simán lefúrom a szegecseket) nagy alumínium alátétekkel a popszegecsek feje alatt. Sokat kerestem a hajón egy zacskó régi 20 fillérest, de valahova elkallódott, pedig azokból akartam alátéteket gyártani, így kénytelen voltam alu lemezből kivágni egy marékkal, pedig ha megtaláltam volna az érméket, miután egy alátét legalább két forint, ha nem több, ezzel sikerült volna a tízszeresére felértékelnem a forintot, azt hiszem ez egyedülálló lett volna a forint története során. Az első szélvédő immáron átlátszó, J meghámozta a külső-belső fóliát róla, egyszerűen FANTASZTIKUS, hogy csak úgy kilátni előre, itt pl. látható, hogy éppen a sárkányhajósok edzenek, de ilyenkor nem koptatják a sárkány fejét és farkát, azt csak ünnepélyes alkalmakkor szerelik fel. Edzésen dobos sincs, ha "gázt kell adni" a kormányos kiabál.
Szerda.
2012.08.15. 22:07 :: A Tengerész
2 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.