Beho küldött képeket a buliról, de sajnos nagyfelbontásúakat. Ez azért baj, mert megint túlléptem az 5 GB-omat, így hatodikáig tetű a gépem, tízperces letöltések lennének, ennyi időm nincs rá. Hatodika után letöltöm és átméretezem őket, mert ekkora felbontásban a blog se "eszi" a képeket. Addig gyönyörködjetek a buli utáni ébredés képeiben a "MP" helyére kötött Amapoláról.
Délelőtt látogatóink voltak. Dr Rácz Tamás a vizek tudósa és fia voltak nálunk és elbeszélgettünk a hajókról. Délután véget vetettem a tespedésnek. Az a helyzet, hogy egészen elszontyolodtam valahányszor a valaha szép kikötő és horgonyköteleimre néztem. A téli használat során hol a levegőben feszülve, hol a vízben ázva, hol a fenék iszapjában feküdve rettenetesen elkoszolódtak. Amikor elindultunk és beszedtünk minden kötelet egészen iszapos lett a frissen mosott deck tőlük, amikor meg megszáradtak a napon merevek lettek és hullott belőlük a homok. Itt nem használ a régi balatoni módszer, a mosógépben való kimosás, mert 12-30 méteres 20-as köteleket betedutyálni a max 5 kiló mosására alkalmas gépbe elég reménytelen vállalkozás. Ervinnel beszélgettünk a dologról és az ő ötlete volt a magasnyomású mosás. Ma kipróbáltuk, az eredmény minden várakozásomat felülmúlta.
Ilyen volt, ilyen lett. Elbabráltunk vele "J"-vel pár órát, egyikünk nyomta a Karcher puskával, másikunk mezitlábas ujjakkal forgatta. Nem egy haladós meló, de valamennyi kötél olyan lett késő délutánra mint újkorában!
Késő délutánra beerősödött a szél és komor felhők gyülekeztek nyugat felől. Kicsit rohangásztunk a Mákvirággal kettesben "J"-vel. Rendes kiülős volt az idő, egy kajakos gyerek fel is borult, a kísérő motoros kiszedte, de aztán elfogyott a benzinje és a kajakos húzta ki a partra. Miután a felhők egyre közeledtek és a rádió piros viharriasztással ijesztgetett kidaruztuk és leponyváztuk a bocit, aztán mindent rögzítettünk amit a szél rángathat a decken. Hamarosan dörögni és villámlani kezdett, de csak pár csepp eső esett idáig, most este 10 óra van, egyelőre semmi jele a nagy szélnek, bár az eső erősödött és a mennydörgés is közeledik. Szóval nincs még vége a dolognak, alighanem befelé megyünk az "időbe". Hat kötelet raktam ki, ennyi biztos megtart, hacsak a Viza le nem szakad a partról, amire kötve vagyunk. Megnéztük az előttünk ugyancsak a Viza oldalára kötött helyi nevezetességet a Balabán nevű hajót is...nos nem szívesen mondok ilyet de olyan "antihajós" módon volt kikötve, hogy (miután az ő kikötésükhöz nyúlni nem akartam) félve, hogy ha leszakadnak pont ránk esnek, biztonsági kötélnek kiraktam a horgonykötelüket előre, hogy ha "minden kötél szakad" valami azért tartson. Ennél jobban nem tudok felkészülni a riasztás jósolta százas szélre. Talán vannak akik túlzottnak vélik ezt az óvatosságot, de véleményem szerint vízen indokolt esetben semmilyen óvatosság nem lehet túlzott. A havariák többsége a veszély alábecsüléséből származik.
