Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Hétfő.

2011.05.30. 22:42 :: A Tengerész

Újabb nagy lépés a hajólevél megszerzésének kritériumaihoz. Kész mindkét oldalon a kötélkorlát.

 A felső szálak maradék rozsdamentes drótkötelekből, az alsók a bevonatos horganyzottból készültek. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Megjelentek az első óriásszitakötők. A vízben lévő lárvák azt hiszem a hajóból lelógó búvárszivattyú kötelére, csövére kapaszkodnak, és nem bábozódnak be, hanem valahogy átalakulnak, egy átlátszó törékeny, nagyjából  szitakötőformájú héjat maguk után hagyva  másznak ki a hajóra az imágók. "J" mint lelkes természetbúvár csodálja amint egy éppen  az árboctő kappáján szárítkozik, miközben a szárnyait lassan kezdi kibontani. Ehhez a hosszú potrohát görbítgetve szemmel láthatóan hidraulika folyadékot pumpál a gyűrött szárny merevítő csöveibe. Azt hiszem amikor a szárny már kifeszült és megszáradt, ezt a folyadékot valahogy kiereszti, így válik a szárny könnyűvé.  Ez egy majd félórás procedúra és ahogy "J" meséli, aki mindenféléket tud az állatokról amiket én nem, a legnagyobb megpróbáltatás a rovar rövid életében. Érdekes a fejlődés, miközben fajok kialakulnak, fejlődnek, majd kihalnak, a szitakötő valahogy azon fajok közé tartozik, melyek az elmúlt párszázmillió év alatt azt hiszem semmit nem változtak, legalábbis ha jól tudom a kőszénben is találhatók a maival azonos formájú lenyomatos példányai. Valahol láttam valami múzeumban, mert gyerekkoromban nagy múzeumlátogató voltam apám oldalán.

 

 

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr202944729

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sanyi65 · http://www.hajoepites.fw.hu 2011.05.31. 00:18:24

Még a cápák se igazán változtak például... Meg még egy csomó faj... A százmillió évek alatt a szitakötők csak összementek kicsit, mert volt régen 1,5m-es (!!) szárnyfesztávolságú szitakötő is! Na, olyannal nem szeretnék találkozni!:)

sanyi65 · http://www.hajoepites.fw.hu 2011.05.31. 00:22:42

Amúgy jól néznek ki a kötélkorlátok! És ez a zsugorcsöves "nipli" jobban tetszik, mint a csavaros megoldás, ami az én hajómon van! Ha legközelebb cserélem, majd én is ilyet szerelek fel! (addig legalább kiderül, "vakrozsdásodik-e"?)
A végeit lezártad valamivel? Vagy a műanyag burkolat megfolyt, és lezárta a kötélvéget önmagától?

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.05.31. 08:17:40

@sanyi65: Nem zártam le a végeket. Majd megfigyelem mit csinál vele a rozsda. Ha elkezdi berágni magát az anyagba, legfeljebb lezárom valamivel. De szerintem így is kitart jópár évet.

akiga 2011.05.31. 13:16:10

Tengerész! Nem szeretnék belekötni az új korlátba, de mindenek előtt a balesetek megelőzése!
A sajtolt végeknél, tegyél valamit a kilógó drótkötélvégekre, mert csúnyán szétvághatja az ember kezét, amikor egy álmos hajnalon, óvatlanul végighúzza rajta a mancsát. Javasolnám a szig-szalagot, mint "minden rendes" balatoni hajón, de neked biztos van, szebb, jobb ötleted!
Nekem sokszor vágta már el ilyen a kezemet, ezért aggódok.

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2011.05.31. 21:05:43

@akiga: Tudom, tudom. Gondoltam is rá, merthogy nekem is vágta már fel a nipliből kilógó drót a tenyeremet...Az az igazság, hogy vastagfalú zsugorcsövet kellett volna rárakni mielőtt nekikezdtem (vagy vékonyfalút, de alatta egy pár menet szigszalagot), de nem volt a hajón és lusta voltam elmenni venni. De megoldom valahogy, ha legközelebb Sikafelexezek, lebabázom valami fonállal és Sikaflexszel lekenem. Ezt már akkor kieszeltem, amikor az árbocok állókötélzetén agyaltam, mert ott ráadásul fuxolni fogom a végeket. Amúgy van egy hülye elképzelésem, hogy az egész felső szálat behúzom piros bársonnyal. De ez még arrébb van.
süti beállítások módosítása