Valamit nagyon nem értek ezzel a német járvánnyal. Spanyol uborka fertőzte meg fél nyugateurópát, persze ha igaz és már tízen meghaltak. Annakidején amikor még szállodás voltam, a véremben fürödtek a hűtőkamrák és konyhagépek kapcsán a HACCP rettenettel kínozva engem és mindenki mást, papírkötegek, tele kérdésekkel, melyekre rendszeresen pontos választ kellett adni és ha jól tudom az ISO is arról szól, hogy mindenről papírt kell gyártani. Tehát amit annakidején a paraszt, a kofa és anyám úgy maguktól tudtak és működött, azt most a termelők, szállítók, feldolgozók, csupa felsőfokon képzett szakember, mesterséf, papírral kell bizonyítsa, hogy tudja és jól csinálja. Ha van értelme a dolognak, akkor MOST halál pontosan ki kellene derülnie, hogy azt az uborkát ki mikor honnan és hogyan, szedre, rakta, vitte, adta, ette. Ha most élesben nem működik, akkor az egész papírgyártás egy kalap szart ér és csak arra volt jó, hogy emberek idejét idegeit pusztítsa, más, jobbsorsra érdemes energiáikat koptassa.

No ennyit a tejfölös uborkasalátáról. Tegnap kihagytam a naplót, mert nem sokat végeztem, miután állandóan esett, vagy éppen lógott az eső lába szóba se jöhetett a decken való munka, bent a cockpitban szereltem a drótokat, elkötöttem, megsaruztam a végeket, minden a helyén, ha összerakom és felszerelem a hajódudát, amit szétszedtem karbantartás céljából, lesz olyan hangorkán, ha meghúzom a fogantyút, hogy a holtak kiugranak Davy Jones ládájából. A duda, akár a pozíciós lámpák, az elbontott "Ráckeve II"-ről való, elég ütött kopott jószág, de amikor elkértem a hajószétverésre szakosodott  cigányoktól ami nekik nem volt érték, megláttam benne az értéket. Elsőre úgy tűnt tévedtem, mert amikor ráadtam a 12V DC-t csak valami szánalmas nyekergő hang jött ki belőle, bárhogy is állítgattam a hangolócsavarját. De hamarosan kiderült az ok. A spirálisan feltekert hangtölcsért teljesen becementezte a darázs ami belefészkelt. Miután fáradságot nem kímélve "J"-vel kipiszkáltuk belőle a belekövesedett anyagot, megjött a hangja, igazi hajókürt lesz belőle, csak még vízhatlanná kell tegyem és a rozsdás alkatrészeket, főleg csavarokat kell kicseréljem benne. Helyén a horgonycsőrlő kapcsolójának doboza és benne a három ér a távműködtetéshez. Ezen kívül tegnap nem sokat végeztem, sőt olyan álmosító volt az eső dobolása a ponyván a cockpitban, hogy még ebéd előtt(!!) eldőltem a padládán és elaludtam, ezt az áldásos tevékenységemet ebéd után folytattam.

Ma kisütött a nap, már reggel tüsténkedtem odakint. Leszabtam vagy harminc, 14mm hosszú vörösréz csődarabot, kívül belül lesorjáztam és kilágyítottam őket. Aki nem tudja hogy kell és esetleg érdekli; a lágyítandó vörösréz anyagot (pl a dieselnél használt tömítéseket), egy samottéglára helyezve gázlámpával vörösizzásra kell hevíteni, majd vízbe pottyantani. Erre azért van szükség, mert a nálam nagyobb tudósok azt állítják, hogy a vörösréz terhelés hatására idővel felkeményedik. Ehhez persze az kell, hogy legyen kéznél samottégla, gázpalack és hozzá puska szúrólánggal, de hát gondolom ez minden hajón van. ( :-)) ...viccelek ám!). A csődarabokat ezután, benne egy 5-ös fúróval megnyomtam satuban oválisra és az első két véget megpréseltam golyósprésen, nagyon jó lett, csak le kellett vágni, mert rájöttem, hogy nem azt a spannervéget fűztem be a kötélszívbe, amit kellett volna. Holnap folyt. köv. Két korlátlábat lefestettem véglegesre, hogy ha holnapra megszáradnak egyből rányomhassam a kötélvégeket, ezzel megspórolva  8 seklit.

Új madárcsalád érkezett a napozóhelyre. Itt még hat fióka van. 

A korábbi családból két kiskacsa maradt, mostmár szép nagyok, van rá esély, hogy megmaradnak. Kemény világ a vadmadaraké, valamennyi kacsa, akármilyen nemű is elüldözi a családokat bárhol is próbálnak letelepedni, folyamatos a harc a területért, van egy különösen agresszív pár, nekik nincs "gyerekük", egymással összehangolt akcióikban kifejezetten megpróbálják elszakítani az anyát a kicsinyektől külön irányba űzve őket, egyelőre sikertelenül, a látszólag fejveszetten menekülők előbb utóbb egyesülnek, miközben a kicsik hangosan sáp-sápolva  jajgatnak.

"J" etet mindent ami állat,   egész népes kolónia telepedett meg köröttünk, a kacsák már alig félnek, lassan kézből esznek, ha ez így megy tovább, de még egy nagy ponty, vagy mi a fene, legalább 30-40 centis is jön rendszeresen a kenyérdarabokra. Na mindig rosszallással néztem ahogy a kenyerünket feleteti a kacsákkal, halakkal, erre tegnapelőtt egy nagy láda száraz kenyérrel állított be amit kiudvarolt a büfés Misitől, attól kezdve eszik minden élőlény vízben és víz alatt, csak énnekem kellett erőszakosabban fellépni ma, miközben a nyálam csorgott a friss gyulai kolbászos lecsó illatát érezve, hogy ugyan nekem is adjon már enni, ne csak az állatseregletnek! 

 Korábban azt gondoltam, hogy a régi, kukázott  mentőgyűrűkről a festék levakarása gyorsan fog menni, na jó nagyot tévedtem. Itt  éppen "J" kézimunkázik vele és ez még csak az első darab (kettő az előírás erre a hajóméretre, de van még ezen kívül egy "uraságtól levetett" mentőpatkóm is), a másikhoz még hozzá se nyúltunk.

Rengeteget kínlódtam korábban azzal, hogy nem tudok szemüveget és napszemüveget hordani egyszerre. Ugye ha csak napszemüveget veszek fel alig látok, ha meg csak szemüveget, akkor elvakít a nap. Amikor vettem szemüvegre felcsatolható napszemüveg "előtétet" megoldottam az autóvezetés közbeni káprázásmentességet, de vízre ez semmit nem ér oldalt bejön a vízről visszaverődő fény. Ugyanezen okból nem ér semmit az amúgyis méregdrága fényre sötétedő szemüveg  se. Kaptam mindenféle ötleteket, tanácsokat amik mind használhatatlanok voltak és nem is értem, hogy ez egyedül az én problémám? Mert ha nem, akkor hogyhogy nincs rá "gyári" megoldás. Illetve egy van, a dioptriás napszemüveg, amit meg se mertem kérdezni mennyibe kerülhet vajjon. De én megtaláltam a megoldást és most közkinccsé is teszem, hátha másnak is van ilyen gondja. A szemüveg marad ahogy volt és ALÁ veszek egy kissé átalakított, az áruházi turkálóban aprópénzért vásárolt napszemüveget. Ezt megfosztottam a száraitól, melyeket vékony gatyagumival pótoltam és a két szemlencsét is lefűrészeltem az orrnyeregről és apró furatokon át egy kis darab madzaggal kötöttem egybe őket, ez elfér a szemüveg orrnyerge mellett. Így néz ki és tökéletes. Amúgy senki ne dőljön be az optikusoknak, akik váltig állítják, hogy az olcsó napszemüvegeket ne vegye meg senki, mert azok UV szűrése nem tökéletes, sőt ártanak a szemnek. A Tilos rádióban volt egy műsor ami kifejezetten ezt tárgyalta és ők is ebből a feltételezésből indultak ki, de az elmélet műsor közben dőlt meg, telefonált pl olyan laborból hallgató, ahol kifejezetten ezt vizsgálták és nemhogy rosszabb minőségű az olcsó szemüveg, de kifejezetten verte egy noname vacak a márkás termékeket. Mondjuk az megvan, hogy a drágábbak stabilabbak, erősebb a keret, stb, de optikailag tökmindegy mit használunk, egyszerűen nem érdemes rosszat csinálni, mert ugyanannyiba kerül a technológia mint a jó UV szűrőé.