"J" még tegnap hazament piacozni és mosni, így reggel nem gyújtottam be, hanem felkelés után mindjárt a kémény kikormozásával kezdtem. Én még a fűtetlen hálókabinban alszom, és nagyon jól elvagyok ott, hatalmasakat durmolok és szines élvezeteseket álmodok a három hálózsákkal betakaródzva, csak ő aludt a betegségére való tekintettel a szalonban és akkor kelt fel, amikor már begyújtottam és jó meleg volt. Amúgy a szalonban a jelenlegi meleg időben egy reggeli és egy késő délutáni begyújtással, egy egy alkalommal max 3-4 kiló fával remek a hőmérséklet, reggelre is legalább 15-16 fok van. Szóval a dugulásáelhárító spirál  (amire amióta vizen van a hajó hálistennek nem volt szükség) végére egy rongylabdát drótoztam és kívülről a kémény levétele után végigtekergettem a kályháig a füstcsövön, mert szétszedni a kosz miatt nem volt igazán kedvem. Alúl klapátoltam három nagyobbacska homokozólapátnyi kormot, a szalont felporszívóztam és feltöröltem nedves ronggyal, most patyolattisztaság van és kellemes tűz lobog a kályhában. Ahogy felszáradt a reggeli harmat nekiugrottam és szalagcsiszolóval lecsiszoltam a fux tetejét, meg a fa korlátborításokat, ezeket már két tél és három nyár rongálta, most újrapácoltam és lakkoztam őket. Elveimmel ellentétben, miután sietni kellett a sötétedés miatt, nem egészen híg, hanem valamivel vastagabb lakkot tettem a fákra, mert az éjszakai párásodás beszívódását mindenféleképpen meg akartam akadályozni. Két réteget tudtam felhordani, a többit holnap, ha reményeim szerint kisüt a nap. Rettenetesen lerövidült a nap munkára alkalmas része. Hiába, ez már a tél, ha nem is szeretjük. Alkonyatra megjött "J" is mindenféle élelemmel, főznivalóval a "banyatankjában", most rotyog a húsleves a gázon, szép az élet! Legalábbis az enyém. Ő szegény két órát várt a sorára a Díjbeszedőnél, hogy méltóztassanak már tudomásul venni, hogy otthon nincs vízfogyasztásunk, mert hiába van kiírva a pontos mérőállás, nem veszik tudomásul, még úgy se, hogy nemrég a megbízottjuk le is fényképezte a vízórát, de azért már kétszer is megsaccoltak valamit és arról küldtek számlát. Egyszer még kifizettük, de  miután szinte alig van fogyasztás, hisz csak a mosás megy otthon, túlfizetésben vagyunk így is, nem akartunk még egy számlát kiperkálni. Na az egész rendszer arra van kitalálva, hogy valaki elmarad a fizetéssel, hátraléka képződik és azért megy be, hogy rendezze. Ezért jó sokat várakoztatják (nyolc ablak, de csak két ügyintéző), mert a számítógép jelentősen lassítja az ügyintézést(!?), valamint helyben be kell fizetnie csekken(??!) a hátralékát plusz a számla-ügyintézésnek van egy díja, quasi büntetést is kell fizetnie. Ergo, Judittal is "természetesen" pótdíjat akartak fizettetni, miután órákat várakoztatták. Na ...szóval mondott nekik dolgokat és végül is nem fizetett.

Leszedtem a támfákat a head tükörről, szuper, lehet fésülködni (már akinek van haja, én nem szoktam ilyesmivel vesződni), sőt a jó régen az OBI-ban vett nagyítós tükröt is rácuppantottam a szívókorongjaival, még borotválkozni is tökéletes. Na azért csak módjával, mert amióta magánzó vagyok és nincs "megfelelés" hetente max kétszer, de inkább csak egyszer kaparom le azt a kis részt a képemről, amit nem borít szakáll. Gondolkodtatok már ti is rajta, hogy hogy van az, hogy az ember haja elfogy, miközben a szakálla meg egyre inkább olyan mint a drótkefe? Miért nem fordítva van? Csak azért, mert a szakállamat 18-61 éves koromig naponta borotváltam?