Befejeztem az uszályon tárolt anyagaim kitelepítését. A fahulladékokat machetával felaprítottam és a cockpitba deponáltam, kicsit zsufi lett ott a hely, de tapasztalatból tudom, hogy a felhalmozott tüzifa fűtési szezonban olyan gyorsan olvad el, mit a májusi hó, szóval jó ha a hónap végéig kitart. A többi ugye már a fóliasátorban van a bokrok közt. Áthelyeztük biztonságosabb helyre a parti kábelt is, mert ha a bokorszerűen elburjánzott gizgazt netán elkezdik a motoros kaszákkal irtani, esetleg a kábelt is kivágják.
Harmadik éve TV-zünk egy darab dróttal a tetőn, ma belefektettem egy órai munkát és csináltam egy hurokdipólt a hűtőláda maradék rézcsövéből, valamint a félméteres lécdarab helyett egy kétméteres kukázott alucsődarabra tűztem, amit a ponton korlátjához drótoztam, ettől a mindezidáig 5-6 szellemképpel felturbózott, folyamatosan széteső kép csodálatosan leegyszerűsödött, szinte kedvem támad nézni, de "J" nálam sokkal jobban szereti, imádja a sorozatokat én meg őt, ennyi év után igazán megérdemelte, hogy belefektettem ezt a hatalmas melót.
Felfújtam a gumibocit, ledobtam a vízre és egy beskálázott léccel körbetapogattam a feneket a környezetben. Találtam helyet 15-25 méternyire előttünk 12-14 deciméter vízzel, ahova átállhatok pontonostúl, ha elviszik az uszályt. Szóval nem olyan fekete az ördög, mint elsőre látszott.
Szedtünk egy csomó diót amit kiszárítottunk még amikor sütött a nap, azt is elkezdtem megtörni, Karácsonyra tán megleszek vele a beiglihez.
Remek dolog a hajón és környékén matatni, az ember egész nap tesz-vesz a jó levegőn, nem kell utazni sehová, nem kell autózni, nem kell emberekkel vesződni, abszolút ingerszegény a környezet.
Ma próbából nem dugtam szellőztető távtartóként pillepalackokat a matrac alá felkeléskor, most ellenőriztem, így is kiszellőzött a nyirkosság, lehet, hogy nem is kell semmi távtartó rács a matracok alá, de ha mégis találok valami alkalmas anyagot azért odarakom.
