Megpróbálok egy seggel "n" számú lovat megülni, ahol az n>1. Gyorsítok a műhelymunkákkal, tegnap befejeztem a járót, ma beeresztettem lenolajkencével, kész a műszerpult takaró lapja, utolsó lakkréteget raktam rá ma, tegnap gyorsan csináltam egy mahagóni alaplapot egy kombinált műszernek a szalonba (külső-belső levegőhőmérséklet és vízhőmérséklet), hogy ezeket is véglegesre tudjam szerelni. Mindeközben bebújtam a gépházba, ahol legalább egy éve (de lehet, hogy kettő) nem fordultam elő, szomorúan konstatáltam, hogy a fagyálló hűtőfolyadékból egy kevés egy bilincsnél kiszivárgott a fenékbe és a változatosság kedvéért ismét csöpög az olaj az irányváltóból, úgy, hogy nincs kegyelem, megint kiszereltem, szétszedem és újra tömítem az öntvény dekli peremét. Nem mondom, hogy nagyon nagy véleményem van az olasz precizitásról. Elkezdtem lázas koncepciókat gyártani a generátorok felerősítésére és hajtására, mert egyrészt kettő lesz belőlük, egy a starter (motorindítás, horgonycsőrlő), egy meg  háztartás (az összes többi fogyasztó) funkcióval. Az eredeti 55A-es Bosch generátor sem marad a helyén, mert egyrészt ott útban van a lábamnak, amikor lemászok a"bányába", másrészt módosítanom kell az ékszíjhajtás áttételét, mert autómotor korában magasabb fordulatszámon járt a gép, mint most fog, így ha maradna az eredeti áttétel, nem töltené az akkut megfelelő áramerősséggel. Kapok a Szabó Tibitől technikumi osztálytársamtól egy Nissan generátort, ami 80A-t tud, ez tölti majd a háztartási akkutelepet. Ja és közben  a műhelyben elkezdtem kivágni  a gázpalackos láda tetejének lemezborítását, mert amíg nem rakom a helyére a deckre, addig nem tudom elrakni a palackokat és nem tudok dolgozni tőlük a cockpitban. A fuxban a műhelyben is rendet kéne rakni, de amíg nem húzom be a kábeleket amik a rakodó polcok mögött mennek, nem pakolhatom meg a polcokat, de amíg minden a munkaasztalon hever, nem tudok ott dolgozni, mindent a műhelyben kell csináljak, de az meg örökös mászkálás és időveszteség. Naná, hogy mindíg az a gép, szerszám kell, ami "odaát" van. Szóval egyik munka tólja maga előtt a másikat, kezd eluralkodni felettem a káosz. Ugye elsőbbséget élveznek azok a munkák, amiket terjedelmes méretüknél fogva csak a külső műhelyben végezhetek, mert ezt a műhelyt a hónap végéig el kell hagyjam. Viszont ha legeslegkésőbb június elején le akarom tenni a hajót, minden a motorüzemhez szükséges munkának nagyjából el kellene addig készülnie. Szó ami szó időzavarban vagyok. Ugyanakkor e blog jóvoltából segítő kezek nyúlnak felém. Pl. gondban voltam, hogy védjem meg a luxushorgonycsőrlőmet a túláram ellen. Mert egy alapos túlterhelés és leéghet a motor. No amikor a Trabant műszert kerestem, amit majd átalakít nekem a "SZ T" fordulatszámmérőnek, jelentkezett egy olvasóm akinek autóbontója van és ma feladta postára a Trabi műszert és egy "lánykorában" szovjet harckocsiban szolgált áramvédő kapcsolót, amihez majd ki kell kísérletezzek a keresztkomám fiának egyenáramú lakatfogóját (122A a horgonycsőrlő motor üzemi árama) és műhelygarázslaboratóriumát használva egy söntöt, mert a harckocsikapcsoló gyárilag 50 A-es csak.