Azért hallgattassék meg a másik fél is.:)

www.dunacharta.hu/#

Ha igaz az, hogy a tervezett nagymarosi tározó gyakorlatilag egy kibetonozott Duna medret jelentett volna 6-8 méter magasan és 100 km! hosszan (Győrig!), akkor azt gondolom, hogy jó, hogy nem történt meg. És mindez a hazai áramtermelés 3%-ért? Ez elmebaj! Ne haragudj, de ez a véleményem.

Ne haragudj, de Tengerésznek eddig is pont az volt a baja, hogy amatőrök ugatnak le szakembereket. A dunakör vezetősége az alábbi összetételű:
író, író, fotós(volt fizikus), nyelvtanár, botanikus, építész, feső, volt mérnök), jogász és végezetül egy állatorvos
Azt írod, ha igaz!
Javaslom a DC sajtóközleményein túl más forrást os olvass!
www.szigetkoz.biz/tervek/eredeti/terv1977.htm#koltseg

@abraxas:
Ezekből semmi nem derül ki a tervezett tározó méreteiről. Nekem nincs elvi kifogásom a vízi erőművek ellen. Sőt! De ha ez itthon csak úgy valósítható meg, hogy a Dunából egy kibetonozott kanálist csinálunk, akkor inkább Pakson építsünk még két reaktort abból a pénzből. Az talán nem csak az energiaigény 3%-át szolgálná ki, és kisebb mértékben változtatná meg a természetet.

@whale: Kedves Whale, nem haragszom. Legalábbis rád nem. Mert se te se én nem vagyunk voltunk döntéshelyzetben. Amire, akire haragszom, az a lapuló, sunnyogó, beszari politikusi gárda, föggetlenül a szinétől, akiknél a döntések vannak és csak a pozició megtartása motiválja minden döntésüket, a hatalom megtartásának, vagy megszerzésének örökös rettegésében. Ezért SOHA nem volt nyilvános vita, ahol az érvek megmutatkozhattak volna, hogy a magunkfajta is tisztán láthasson. De! Nem hiszem, hogy a Dunát kibetonozták volna 100km hosszan. Ezt lehet, hogy mondják a méregzöldek, de miért ne lehetne ugyanolyan hazugság, mint amilyeneket már többször elmondtak. (lásd C variáns = papírtigris, Hágában tkp. mi győztünk, az erőmű sztálinista terv, stb.) A Dunát eddig is magas gátak vették körül, mert az árvizek miatt muszáj. Vagy ha ez nincs, ártér kell mellette. A gátakra már csak egy pici hazugság azt mondani, hogy beton! De a budapesti partfalat is le kellene akkor bontani, hisz az is a part megerőszakolása. Hisz magas víznél miért ne folyhatna el a Duna a Balaháig? Legalább elmosná a sok kutyaszart. Most olvastam a Mosonyi interjúkötetben, hogy az erőmű nem a régi (mint a tiszalöki, vagy itt Amapola közelében a Kvassay) Kaplan turbinatornyokkal, hanem csőturbinákkal épült volna, így alacsonyan a környezetből nem dominánsan kiemelkedve jelent volna meg, hanem egy híd(!!) lett volna a Dunán. Amin át lehet menni a túloldalra. Tudta ezt valaki? Persze erre lehet azt mondani, hogy milyen jó, átsétálni, vagy átkerékpározni, autózni a Duna felett, de persze ha méregzöld vagyok, akkor azt mondom, hogy milyen disznóság, kis településeket el fogja önteni az autóforgalom, amit a híd generál. De ha meg ott lakom és attól lesz fizetővendégem, mert ott a híd, akkor ez jó. Szóval ez egy nagyon komplex probléma, amit értelmes és főleg szakszerű tervezés oldhat csak meg és nem a hőzöngés és főleg nem a hazudozás.

@A Tengerész: Kedves Tengerész!
Mivel sajnos, vagy hála istennek meglehetősen bulldog típusú ember vagyok, ezért felkutattam azt az embert, aki aktívan részt vett a nagymarosi tervek elkészítésében. Persze a google korában ez nem volt sem időrabló, sem megerőltető.:) Szíves engedelmeddel ide másolom szakmai életrajzát, ami persze nem annyira lenyűgöző, mint a Mosonyi professzoré, de szerintem elég meggyőző. Már csak az a kérdés, hogy te keresed meg a minket érdeklő kérdéssel-hogy nézett volna ki a nagymarosi tározó valójában?-vagy én keressem meg?:)

Szabó Gábor

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

SZÜLETÉSI HELY, IDŐ:

Budapest, 1959. augusztus

SZAKTERÜLETEK:

* Környezet- és zöldfelület-rendezési tervezés, kertépítészeti tervezés, műemléki kertek (parkok) tervezése
* Tájépítészeti (tájrendezési) tervezés
* Környezetvédelem és környezeti hatások vizsgálata
* Vízépítési-, felszíni vízrendezési, vízgazdálkodási tervezés és szakértés
* Településrendezési szakértés

VÉGZETTSÉGEK:

* Kertészeti Egyetem, Táj- és kertépítészeti szak okl. táj- és kertépítész mérnök (1983.)
* (A mai Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar jogelődje.)
* BME Építészmérnöki Kar Urbanisztikai Intézet, városrendezési- és városgazdálkodási szakmérnök (2000.)

MUNKAHELYEK:

* Vízügyi Tervező Vállalat (segédtervező, majd létesítményi főmérnök), 1983. szeptember 1. - 1990. június 30.
* Kertészeti Egyetem Környezetrendezési Intézete (tanszéki főmunkatárs), 1990. december - 1991. augusztus.
* TÉRTERV Mérnökszolgálati Kft. (ügyvezető és vezető tervező), 1990. június 30. - 2004. május 30.
* Jelenleg: TÉR-TEAM Kft. (ügyvezető és vezető tervező), 2004. május 30-tól.

SZAKMAI GYAKORLAT ÉS TAPASZTALAT, FONTOSABB TERVEK JEGYZÉKE

Különböző vízépítési kis és nagyműtárgyak és telepek (pl. szennyvíz-vízellátás) környezeti problémái zöldfelület- és környezetrendezésük: pl. Boglárlelle, Balatonmária vízműtelep, Siófok, Balatonfűzfő szennyvíztelep, Miskolc avasi tározó környezetbe illesztése (1986), Nagymaros víztározó (1987), Tihany és Balatonfűzfő vízellátása, vízműtelepek környezetrendezése (1999) tervezőként ill. vezető tervezőként

Tájrendezési - területfejlesztési tervek:

Dunai vízi turizmus fejlesztési program (1985), Prédikálószéki SZET környezetbe illesztése (1986), A Tisza-tó és környezetének regionális fejlesztési koncepciója (1991-19992), Duna-Tisza közi Hátság vízpótlása - vezető tervező (1995-1996), MÁV Rt. Zebegény-Nagymaros Szent Mihály hegy kőomlás és rézsűvédelem engedélyezési és kiviteli tervei (1998-1999) vezető tervezőként, Cegléd a Budai úti szabadidőközpont fejlesztése, vizsgálatok és beépítési tervek (2003), Budapest, I. kerület, Gellérthegy-Tabán turisztikai városfejlesztési megaprojekt (kertépítészet, zöldfelület rendezés, tájépítészet, környezetvédelem) megvalósíthatósági tanulmány (2005), Észak-Csepel településrendezési terv, szakági munkarészek (2006)

Zöldfelületrendezési- és kertépítészeti tervezés:

MOM Badacsonytomaji üdülő (1989), Hotel Rubin Budapest (1986), Érdliget ABC (1986), Lakóépületek, társasházak, óvodák és bölcsődék kertépítészeti tervei (1985-től kb. 30 terv és tervezői művezetés), Budapest, X. kerület, Szent László általános iskola belső udvar rekonstrukció (1999), Szentendre köztér mélyépítési és kertépítészeti kiviteli terve (1999), Csepel, Karácsony Sándor sétálóutca tanulmány, engedélyezési, és kiviteli tervek1999-2002, Visegrád 17 ha nagyságú közpark (1993-1997), Gyula város területén az Élővíz-csatorna komplex növényfelmérése és fejlesztési tanulmánya a teljes városi szakaszra (2000) és kiviteli terv, és engedélyezési tervek a belvárosi szakaszra (2002), Budapest, I. ker. a Rácz fürdő rekonstrukciója és szálloda fejlesztés környezetépítészeti engedélyezési tervei (2003), Balatonvilágos autópálya mérnökségi telephely kertépítészeti rendezési terve (2003), Budapest, XIII. kerület Vizafogó-területek az Újpesti-öböl mellett parti sétány engedélyezési tervei és 8 db, egyenként több száz lakásból álló lakótömbök kertépítészeti engedélyezési tervei (2003-2004), Budafoki 150 lakásos lakópark kertépítészeti engedélyezési terve (2004), Budapest, XIII., Meder utca és környezete 225 lakásos épület kertépítészeti engedélyezési terve (2004), Siófok MKB Bank kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terve (2005), Budapest, VII. kerület, Százház utcai társasház kertépítészeti engedélyezési és kiviteli terve (2005), Budapest, XII. kerület, János Zsigmond utcai villaépület kertépítészeti és tereprendezési engedélyezési és kiviteli terve (2005), Sopron, Petőfi téri mélygarázs környezetrendezése (2005), Budapest, VIII., Losonci téri Iskola belső kert, rekonstrukció kiviteli terve (2006-2007), Budapest, II. kerület Marcibányi tér melletti műemléki kaszinó és tervezett villaépület-étterem többfunkciós épületek kertépítészeti tervezése (tanulmány, engedélyezési tervek, kiviteli terv), Budapest, XIII. ker. Meder u. gyalogosutca és Sólyatér gyalogosutca engedélyezési és kiviteli tervei (2006-2007), Nyíregyháza belváros gyalogoszóna engedélyezési és kiviteli tervei (2006-2008), Debrecen, FÓRUM új színház és bevásárlóközpont környezetrendezési tervei (2007-2008)

Településrendezési tervezés:

Budapest-Csepel lakóterületi- és iparterületi részletes rendezési tervek (1992), Budapest, IX. kerület iparterületi részletes rendezési terv (1991), Tungsram strand részletes rendezési terve (1992), Vác-Kisvác részletes rendezési terv (1992), Vác-Víziváros részletes rendezési terv (1992), Csepel-Nemzeti és Szabadkikötő övezet átsorolási és részletes rendezési terve (1993), Hosszúhetény ÁRT (1994-1995), Poroszló üdülőfalu részletes rendezési terve és beépítési javaslata (1994), Csepel-zártkerti területek RRT közmű (1996), Óbudai Gázgyár RRT közmű (1996), Sarud üdülőterület RRT (1997), Szentendre ÁRT (1999) szakági tervezőként, területrendezési tervezőként, Gyula város, az Élővíz-csatorna településközponti szakaszának szabályozási terve (2000), Etyek település külterület szabályozási terve (2001)

Kertépítészeti - műemléki tervezés:

Széchenyi kastélypark-Ságvár, tanulmány (1984), Lovasberényi kastélypark növényfelmérés és tanulmány (1990), Fertődi Esterházy kastély belső udvarának kertépítészeti- és közmű rekonstrukciója-a tervezési és kivitelei munkák műszaki ellenőre (2003-2004), Fertőd északi kastélypark fejlesztési terve (2005-2006), Edelény, L’Huillier Coburg kastély parkjának fejlesztése, I. ütem, engedélyezési és kiviteli terv, külső vízelvezetési-tereprendezési kivitelezés műszaki ellenőre (2005), Fertőd, Esterházy kastélyegyüttes, nagyprojekt megvalósíthatósági tanulmány (Kormányelőterjesztés) (2006-), Majk kamalduli remeteség történeti kertek rekonstrukciója, teljes birtoktest és Foresteria-celleházak (megalapozó településrendezési tanulmány, részletes tanulmányterv, elvi engedélyezési terv, megvalósíthatósági tanulmány KEOP-pályázathoz (2006-2008)

Mérnöki szerkezetek, műtárgytervek, térségi meliorációs tervek:

Sporthajók típustervei - Budapest Hajógyári sziget (1983), Dunaföldvár-Fadd-Dombori sportkikötő (1985), Vácszentlászló Zöld Mező Mg.Tsz. (1985), Budaörs közlekedési út (1987), Nagymaros 1500 m3-es vízmedence vízmosáskötés és közút (1987), Kishajó kikötő és yachtklub Szobon ill. Szigetmonostoron (1991-1993), Dömösi yachtkikötő megvalósíthatósági tanulmány 1996, Nagymaros yachtkikötő engedélyezési és kiviteli tervek (1997), Adonyi teherhajó kikötő komplex megvalósíthatósági tanulmány (1997) vezető tervezőként, Nagymarosi yachtkikötő kiviteli tervei (1998), Baja teherhajó kikötő (1999-2000), Almásfüzitői új teherhajó kikötő megvalósíthatósági tanulmánya (a kikötő területfelhasználási terve) (2003)

Környezeti hatástanulmányok:

A Djurdjevaci Vízlépcső környezeti hatástanulmánya (1986-1987), Siófoki vitorláskikötő (1988), Csepel üzemanyagtároló telep (1993), Poroszló-üdülőfalu (1994), Nagymarosi Vízlépcső és környezete (1995-1998), Bogyiszló teherhajó kikötő (1998), Ráckevei-Soroksári Duna-ág kotrásának hatástanulmánya (2002), Almásfüzitői új teherhajó kikötő előzetes és részletes környezeti hatásvizsgálata (2004), Budapest XIII. ker. Vizafogó-területek az Újpesti-öböl melletti több száz lakásból álló lakótömbök területfeltöltéséhez kapcsolódó környezeti állapotfelmérések, kockázatelemzések, műszaki kármentesítési tervek (2004), Budapest, III. kerület Szentendrei úti 250 lakásos fejlesztési projekt előzetes környezeti hatásvizsgálata (2006), Budapest, XXII. Kerület Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő előzetes környezeti hatásvizsgálata (2005-2006), A tervezett Gellérthegyi Sikló előzetes és részletes környezeti hatásvizsgálata, tájképi vizsgálatok (2004-2009)

Nagymarosi Vízlépcső tervezésében, majd az elbontás tájrehabilitációs tervezésében való közreműködés:

Mint a BNV "Visegrád-Dömös öblözet" létesítményi főmérnöke, komplex mérnöki-tájrendezési főtervezés, a nagyműtárgyak környezetbe illesztése - környezeti hatások vizsgálata (1986-1989), majd 1992-1996 között a körtöltésbontás és nagymaros-visegrádi tájrehabilitáció generáltervező helyettese (tanulmány, koncepcióterv, Kormány-előterjesztés, engedélyezési és kiviteli tervek, tervezői művezetés, megvalósulási tervek)

A Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítő tervezésében való közreműködés

Az Észak-Pesti és a Dél-Pesti helyszín komplex vízgazdálkodási döntéselőkészítő tanulmánya, vezető tervezőként (1989-1990)

River port and transport development study Hungary, holland-magyar együttműködés keretében

Környezet- és természetvédelmi konzultáns (1992)

DÍJAZOTT TERVPÁLYÁZATOK:

* Az új egri temető - megvétel (1982)
* *Kőszeg-díszkút - megvétel (1983)
* Eger lakótelep revitalizáció - I. díj (1984)
* Miskolc-Csorba telepi tavak szabadidőközpont - II. díj (1984)
* Kőszeg-Szombathely területrendezés - III. díj (1984)
* *Nagymarosi Vízlépcső környezetbe illesztése - I-II. díj (1985)
* Kecskeméti temetők - I. díj (1986)
* Nagymaros településközpont rendezése - megvétel (1986)
* Pilismarót Duna-parti üdülőterület - I. díj (1987)
* Kalászi tavak szabadidőközpont - I. díj (1987)
* Szegedi SZOTE Klinika foayer belsőépítészet és díszkút - I. díj (1988)
* Gyula-Szabadidőközpont - megvétel (1988)
* Fertő-tó, területrendezés és szabadidőközpont - II. díj (1989)
* Budapest-Bécs Világkiállítás (2 pályamunka) - III. díj és kiemelt megvétel (1991)
* Délegyházi tavak - III. díj (1992)
* Nagymarosi tájrehabilitáció és folyamszabályozási pályázat - megosztott I. díj (1993)
* Farkasréti temető - kiemelt megvétel (1996)
* Nemzeti Színház munkagödör és az Erzsébet tér városi köztérépítészeti kialakítása és környezetrendezése - megvétel (2000)
* Gyula, a Kossuth- és a piactér kertépítészeti rendezése - megvétel (2000)
* Volt Ferencvárosi kikötő É-i rész városrendezési és építészeti ötletpályázat - I. díj (2004)
* Budapest, XI. kerület, Lágymányosi-öböl építészeti és környezetrendezési tervpályázat - III. díj (2005)
* Szentendre, Duna Korzó környezetalakítása, tervpályázat - megvétel (2007)
* Budapest, új Kormányzati negyed építészeti tervpályázata - I. díj (2007)
* Miskolc, városközpont és Szent István tér rendezése, ötletpályázat - kiemelt megvétel (2008)
* „Budapest szíve” Városháza tervpályázat - I. díj (2008

Megjegyzés: szerzőtársakkal együtt, kivéve a *-gal jelzett tervpályázatok.

OKTATÓI TEVÉKENYSÉG:

* Kertészeti Egyetem Tájvédelmi és Fejlesztési Kar, Kert- és Településépítészeti Tanszék - tudományos munkatárs és óraadó tanár (1984-1999., majd 2002-2003. között)
* BME Építészmérnöki Kar Lakóépület tervezési Tanszék - óraadó tanár (1986-1987.)
* Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar az Államvizsga Bizottság meghívott tagja (2002-től)

KÖZTESTÜLETI SZAKMAI ÉS EGYÉB TEVÉKENYSÉG:

* Magyar Mérnöki Kamara tagja
* Magyar Építész Kamara alapító tagja, a Táj- és Kertépítészeti Tagozat elnöke (2003-2009)
* Közép-Dunántúli Területi Főépítészi Tervtanács tagja (1999-től folyamatosan).
* KÖH országos műemléki tervtanács (meghívott opponens)
* Központi Építészeti Tervtanács (meghívott opponens)

VEZETŐ TERVEZŐI JOGOSULTSÁGOK

* Táj- és kertépítész vezető tervező
* Vízgazdálkodási környezet- és vízminőségvédelmi létesítmények vezető tervező
* Sík-, domb- és hegyvidéki vízrendezés, belvízmentesítés vezető tervező

Budapest , 2009. január

Illetve itt van egy dokumentum 1992 decemberéből, ami szintén elég sötét képet fest az erőmű környezeti hatásairól.

Szóval itt:))

www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Bos.html

Ja, igen! Szabó Gábor emil címe:

iroda@ter-team.hu

telefon:+36-1-299-0825

cím:TÉR-TEAM Mérnök Kft.
Iroda: 1094 Budapest, Páva u. 6.

@whale: Én biztos nem kezdek ebben az ügyben interjúzni. Amapolára koncentrálok, mert két hónap múlva vízre akarom tenni. Az, hogy vízlépcső ügyben a "végére járjak a dolgoknak" meghaladja az erőimet. Ha úgy gondolod, hogy belevágsz, lelked rajta. Én azt hiszem, hogy egy-egy emberrel beszélgetve, akik csak egyes szektorait látják át az egésznek, nehéz lesz teljes képet kialakítani. Ezért mondtam, hogy sokrésztvevős vitának kellene lenni. A Mosonyi Emil, akinek bevallom csodálója lettem, ebből a szempontból azért volt unikum, mert az ő tudása nagyjából a teljes szektort lefedte, egyaránt szakértője volta a folyamszabályozásnak, öntözésnek, árvízvédelemnek, hidrológiának, hidromechanikának, talajmechanikának, ivóvízellátásnak, belvizi hajózásnak, vízerőhasznosításnak, statikának, lengéstannak, továbbá a vízerőhasznosítás gazdaságossági és környezeti, környezetvédelmi hatásainak. Most, hogy újraolvasom a róla szóló interjúkötetet, látom, hogy az ő javaslatára jött létre pl az IHA (International Hidropower Association, azaz Nemzetközi Vízerőhasznosítási Szövetség)melyben ötven ország (közte a világ legfejlettebbjei) képviselteti magát. Ennek a szervezetnek négy bizottsága van, az első foglalkozik az olyan technikai kérdésekkel, mint a mélyépítés, vízgazdálkodás, hidrológia, gépészet és elektrotechnika, a második a gazdasági, a harmadik a környezetvédelmi kérdésekkel, a negyedik pedig a tájékoztatással és a közvélemény formálásával. Mindegyik bizottságban nemzetközileg elismert ezt a szakmát tanult és gyakorló szakemberek vesznek részt. Ehhez képest ha belegondolok nálunk kik szólatak, szólalnak meg ebben az ország gazdaságát és jövőjét befolyásoló dologban, elbőgöm magam annyira siralmasak vagyunk. Ennek a szervezetnek a 2004-es dubrovniki ülésén szólalt fel a prof, hogy nem elég a vízlépcsők és völgyzáró gátak műszaki, környezetvédelmi és ökonómiai kérdéseivel foglalkozni, hanem időszerű az esztétikai, tájvédelmi hatásaikat is vizsgálni, mire megbízták ennek a feladatnak az irányításával.

@whale: Nagyon gyanús nekem ez a szöveg. Sem kedvem, sem időm, sem tudásom nincs hozzá, hogy pontról pontra vitassam. De úgy tűnik valaki összegereblyézte az összes ellenérvet. De egyet kiemelnék, amivel bátran vitázok. "A Duna vízminőségének megóvása a vízlépcső üzembe helyezése esetén csak az összes szennyvíz biológiai tisztításával történhet. Ez, tekintettel a napi szennyvíz- terhelésre, eleve valószínűtlen." Nos a mindenféle szarunkat bizonyára egyszerű dolog beleereszteni a folyókba, aztán vigye ahová akarja, ezt teszi a Rábával az osztrák bőrgyár, a Tiszával az összes ukrán falu, ugye nagyon szeretjük a habzó vizet, meg a millió PETpalackot. Tehát az a véleményem, meg az EU-nak is, azért kaptunk pénzt a csepeli szennyvíztisztítóra is, hogy ezt a disznóságot ne tegyük többé. Szóval még ezzel az alapvető követelménnyel is a vízlépcsőt fúrni, ez a többi érv helytállóságát is megkérdőjelezi.

@whale: A "dokumentum" szót én arra értem, ami "bizonyíték". Ez egy szöveg, maradjunk ebben. Attól, hogy kinyomtatták, még nem lett feltétlen hiteles.

@A Tengerész: A következő levelet küldtem Szabó Gábornak:

Tisztelt Szabó Gábor!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, mint a nagymarosi beruházás egyik tervezőjéhez, hogy igaz-e a Duna Charta alább idézett állítása?

"150 kilométerrel lejjebb, Nagymarosnál, a Duna-kanyarban a duzzasztót egybe akarták építeni az erőművel. Ennek az alsó duzzasztónak a tározója a méterekkel megmagasított, kibetonozott és leszigetelt Duna-meder lett volna, melynek hossza mintegy 100 km, azaz ez a tározó a tervek szerint csaknem Győrig terjedne. A tározó vízszintje a Duna-kanyar fölött a házak magasságát is meghaladta volna. "

Kérdésem tehát az, hogy az Ön által is jegyzett tervekben valóban ilyen dimenziójú tározó építése szerepelt-e? Illetve arra kérem, pontosítsa ezeket az adatokat. Tehát millyen "hosszú", milyen "széles" és milyen "mély", illetve "magas" tározó szerepelt az eredeti tervekben?

Üdvözlettel
Whale
egy laikus érdeklődő

Sikerült beszélnem Szabó Gáborral telefonon. Erre a hétre ígért választ.