Ég a pofám. Butaságot csináltam. Kaptam egy ilyen közösülési izéről, valami h5 nevűről egy "meghívót", hogy egy kedves ismerős felvenne a barátlistájára. Gondoltam jó, persze, miért ne. De nem figyeltem és valamit rosszul kattintottam, vagy eleve így volt felállítva a csapda és az összes ismerős mailcímére kiadta a rendszer, mintha most én akarnám őket meghívni ilyen közös szarrágásra. Mindenkitől elnézést kérek. Az iwiw-et már többször kivédtem, de most nem figyeltem. Lehet, hogy öregszem?
Ez volt reggel. Aztán, -bár esett az eső- kiautóztunk a boltba és megvettük a hajókályhát. Tekintettel a súlyára, ott a bolt előtt annyi darabra szedtük ahányból összerakták, így kellemes volt berakni a kocsiba, meg felhordani a hajóra. Szerencsére -bár "nosztalgiakályha" de - nem egy hagyományosan készített monoblokk, hanem csavarokkal összeszerelt, nútos samottéglákkal bélelt, vagy 20 darabból összeállított holmi, így egyik alkatrésze se volt 10 kilónál nehezebb. Bár tegnap nagy volt az ingerenciám, hogy az előregyártott tartószerkezetét behegesszem a bordák közé, de biztos ami biztos egy rossz előérzettől vezérelve mégse tettem. Na "dejóltettem, hogy nem tettem", mert ma ki is derült, hogy a lábak 2mm-el szélesebbek, mint a bolti mintadarabon, amit a múltkor megmértem, de egy nyisszantás a sikítóval és egy hegesztés rendbehozta. Ezután már nyugodtan behegesztettem a fenékbordákhoz. A csavarral való rögzítés kicsit bonyolultabb lesz mint képzeltem, mert a lemezház a lábakkal zománcozott, amit nem akarnék megfúrni. De megoldom, van rá már elképzelésem.