Előszöris köszönöm szépen mindenkinek azt a rengeteg kedves üzenetet, jókivánságot amit a gyógyulásunk érdekében küldött, bevallom többnyire elolvasni se nagyon volt energiám, randa betegség ez, belőlem legalábbis kiszívott minden energiát, de J sincs különbül. Ami mindenesetre megnyugtató, mostmár aligha fogunk belehalni és a legrosszabbon is valószínűleg túl vagyunk. Az első két nap 38°C-ig ment fel a lázam, aztán lecsökkent, azt gondoltam vége, de sajnos egyáltalán nincs így. Nem igazán tudom hogy magyarázzam, de olyan érzésem volt/van, hogy a "rontás" össze-vissza vándorol bennem és keresi, hogy éppen hol árthat. Az általános levertség, fáradékonyság, erőtlenség nagyjából konstans, de mindig valahol máshol jelentkeztek szokatlanságok. Mostanra ennek szerencsére vége, de vagy három napon át mindig valami másom fájt. Belülről a szerveim. Tehát éreztem, hogy fáj a hátamon belül a tüdőm. Aztán a csontjaim. A medencecsontom nem bírta a fekvést, de ha felkeltem elfáradtam az ülésben is, vissza kellett feküdjek. Volt hogy épp a veséim fájtak, aztán a fájás átment a fülembe, majd az állkapcsomba, majd levándorolt a beleimbe. Mostanra maradt a takonykór, szóval tipikus influenza a lecsengés. Fogytam két kilót, még akkor sincs étvágyam ha érzem, hogy éhes vagyok. Minden keserű, vagy íztelen. Azt hiszem egybeolvadt a Covid és az influenza, mostanra se láz, se fájdalmak, csak erőtlenség és állandó fáradtság. A kutyákkal való kötelező napi kétszeri "menés" is nehézséget okoz, amikor 4 napja először éreztem, hogy na én mostmár jól vagyok, elkövettem azt a hibát, hogy elmentem a szokásos sétaút végéig. Hát elég volt hazavánszorigni, pedig az egész oda-vissza csak 1,8 km. na azóta csak féltávig, vagy addig se megyek. Az elmúlt két napban elég jó volt az idő, kiültünk a stégre és csak bámultuk a vizet, de még ebbe is elfáradtunk.
Sajnos mára végképp elromlott az idő, szemerkél az eső, napnak nyoma sincs. Mondjuk igazából nincs hideg, fűteni igazából nem kell, bár kétszer úgy a tátszat kedvéért begyújtottam a cserépkályhába, de fűtés nélkül is van 22-23 fok a házban. Ami biztos a jogszabályban rögzített 18 fok nekünk kevés, mi a 25-öt szeretjük, megvan a tüzelő egész télre, ha nem lesz extra hideg, ezt a telet kibírjuk, hogy aztán meg mi lesz azon nem töröm a fejem, egy olyan világban ahol egy idióták által megválasztott maffiózó szabályozza az életemet, értelmetlen fél évnél messzebbre tervezni. Olyan érzésem van ezzel a 3 millió honfitársammal, mintha gályarab lennék hozzáláncolva a többiekhez, akiknek a fele már meghalt, csak a rothadó hulláik lógnak rajtam.
Apropos, azt tudja valaki, hogy csinálják a Covid statisztikákat? Mert vannak a napi, heti, havi jelentések, hogy hányan fertőződtek meg, meg hány halott volt. Viszont azt, hogy mi megfertőződtünk a kutya se tudja hivatalosan, ahogy a a többieket se, akiket időközben kikövetkeztettünk. Icuka volt a szokásos éves ejtőernyős bajtársi találkozón, ahova egy valaki behozta a vírust, amit MINDEN résztvevő elkapott és hazavitt, mi így jutottunk hozzá. Egy biztos, ez a változat ezek szerint rendkívül fertőző, de ebből a több tucat emberből egy se ment bejelenteni a KSH-nak, hogy Covidos.
Ha kisütne a nap, megint kiülnék a hintaágyba a stégre, csak bámulnám a vizet, J meg ledőlne mellém és a fejét az ölembe hajtaná. Pillanatnyilag ez a hosszútávú programom.