Elegem van az informatikából. Csináltam egy csomó képet a szigetelésről, meg egyebekről, azokat a Asusra töltöttem le és megszerkesztettem blogformátumra. De ez a laptop döglődik, Antimix hónapokat küzdött vele, de lassú mint a tetű, miközben okádja a ventilátora a meleget, valami baja van a lényegnek benne. Az asztali pc ugye nem kommunikál a nettel, J laptopjára meg nem raktam ki a képeket. Totál káosz.
Na cuccok a padláson, így néz ki
Megérkezett a hőszigetelő anyag, meg a gipszkarton. Ahogy tele lett velük a nappali, kicsit elgondolkodtam rajta, hogy ugyanennyivel lesz kisebb a helyiség akkor is, ha a falra lesznek felragasztva...
A hungarocell lapokat ellenálláshuzallal vágom. Szükség lett volna egy szabályozható feszültségforrásra, de a kifejezetten e célra szogáló toroid trafómat, miután kb 10 éve semmire se használtam csak teher volt a hajón elajándékoztam. Cekaszom is csak nagyon nagy ellenállású, egész vékony volt a hajón, 10 szálat tekertem össze párhuzamosan és egy 500 W-os halogén reflektorral sorba kötve sikerült olyan hőmérsékletet beállítani a gumipókkal a mennyezeti csillárhorog meg a búvárólmos vödör füle közt kifeszített szálkötegnek a kropkodilcsipeszes hozzávezetések tologatásával, ami vágja használható sebességgel az EPS lapokat. A csillárt nagy örömmel szereltem le, mert ha idáig ötvenszer nem vertem bele a fejemet akkor egyszer se.
Cili cica persze azt gondolja, hogy az egész felfordulás az ő szórakoztatására van, mindenhova bekukucskál,sikerültr neki belemászni a ragasztóba is.
Így azután a saját érdekében be kellett zárni, ezt nagyon utálja, kiabál és a rácsot rázza, szóval pontosan úgy viselkedik, mint a filmekben a rosszlányok amikor begyűjtik őket a razzia során.
Én egész nap szabtam és ragasztottam, a mennyezet és a falak találkozásánál lekerekített a sarok, ezért a lapokat le kell kerekíteni, ezt már csak késsel és smirglivel lehet megcsinálni, ronda koszolós munka, minden tele a fehér, statikusan feltöltődő, mindenre rátapadó porral.
Amúgy ez a kőművesek nagy átverése, sörösüveggel szeretik kerekre kihúzni a fal-mennyezet találkozást, még el is játsszák, hogy milyen kedves dolog ez a részükről, holott ezzel megússzák, hogy a falakat pengeegyenesre kelljen vakolni, merthogy ha nem lenne lekerekítve a fal-mennyezet találkozás, az él olyan lenne mint az ökörhugyozás. Itt is, a szemre sík falak a lapok felragasztásánál látszik, hogy milyen hullámosak.
Ebéd már csak így ölből, mert asztalnak már nincs hely a munkaterületen.
.A munkanap végére megvan a déli oldali főfal és a válaszfalra beforduló 50 cm széles szigetelés sőt, a mennyezetre is a befordulás első lapja. A mennyezeti ragasztást megtámasztottam biztos ami biztos reggelig amíg tutira megköt a ragasztóhabarcs. Nem csak fizikailag, de úgy látszik szellemileg is elég fárasztó a munka, látszik a befordulás felső lapján, hogy elsőre tévedésből a színét kentem meg ragasztóval, a felül lejkerekített hátlapja helyett.
