Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.
  • Paduc: Kiegyeltem a a magaságyások deszkáit. Aztán lekentem még egy réteg lazúrral a paradicsompalántákat... (2024.04.11. 20:42) Vasárnap.

Linkblog

Csütörtök.

2010.01.14. 19:36 :: A Tengerész

Megszívtam a BKV sztrájkot. Tegnap járt a 2-es villamos, arra számítottam, hogy ma is úgy megyek, ahogy tegnap hazajöttem, 2-es villamossal és a Kossuth téren átszállva metróval, de ma, miközben sokadmagammal várakoztam a villamosra a Kossuth téren, jött egy nő, aki közölte, hiába várunk, mert a 2-es nem jár. Visszaszálltam a metróra és elmentem a Népligetig, onnan meg gyalogoltam, mint '56-ban. Pár kilométeres séta után fél tízre már a hajón is voltam. De mostmár nem bízom bennük. Kiszámíthatatlanok. Visszaültem a robogóra, kicsit melegebben kell öltözni mint nyáron, de függetlenítettem magam a BKV-tól. Az az igazság, hogy nem vagyok szolidáris egyik féllel sem. Ugye a dolgozók az egyszer már megszerzett juttatásaik fennmaradásáért kűzdenek. Ez rendbenlévőnek látszik. De az egész ország szarban van, mindenkinek meg kell húzni a nadrágszíjjat. Azt mondja a BKV-sok sztrájkjára vasutassztrájkkal "rászolidarított" Gaskó, hogy azért kell szolidárisnak lenni, hogy minden dolgozó érezze, nincs egyedül, ha majd ő is sztrájkol. Csak az a baj, hogy most olyanok nem tudnak bemenni dolgozni, akik soha se fognak sztrájkolni, esélyük sincs a bérharcra, örülnek, hogy a pénzügyi cérnaszálon billegő vállalkozásuk, munkaadó cégük nem húzza le a rolót éppen és szünik meg a szánalmas kenyérkeresetük. Ugyanakkor azok ellen megy a sztrájk, akik évtizedek óta nem ültek buszon, villamoson, mert még a gyereküket is autó viszi az iskolába. Azok ellen megy a sztrájk, akik talicskával tólták haza a pénzünket a BKV-tól,  de olyanok sztrájkolnak, akik közt százból van egy aki bemondja a megállókat és mielőtt kitört volna a munkalassítási buszátvevősdi, simán kijött olyan autóval a garázsból, ahol két napja száradt a padlón a hányás. (láttam) Szóval mindkét fél sorai közt jócskán vannak szarháziak, ebben az országban mindenki "megéri a pénzét", most nézem félszemmel a hiradót, a magas tárgyaló felek ülnek egymással szemben és kedélyesen röhögcsélnek.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr801672820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása