Volt már néhány szar meló Amapolán, de valahogy egyiket se utáltam annyira, mint amit most csinálok. Pedig ez nem is olyan kellemetlen. A head fugázásáról van szó. Nem túlságosan megerőltető, mondjuk a kezem fekete Sikaflextől, de az ilyesmi sose izgatott, tehát nem itt lehet a baj. Talán mert számtalan ennél sokkal izgalmasabb munka lenne, de belevágtam, mert "J" nem volt ott, így adódott az alkalom, bár most már hazajött, de nem jöhet ki a hajóra, mert a head igazából használhatatlan, amíg kész nem vagyok. Márpedig jó ha holnapra befejezem, mert az alakos sarkok, peremek, szegélyek mindegyikét körbemaszkolni Tesa szalaggal, miután a régi fugázó anyagot kikapartam, kivágtam, kitisztítottam, aztán kikenni, megvárni amíg megszárad, majd folytatni tovább ha már az elöző "lépésálló", unalmas, alig látványos. Amíg egy munkafázis szárad, gyorsan elrohanok az "árbocműhelybe" és egyet dolgozok a gázpalackok vörösfenyő deckládáján. Ezt sokkal jobban szeretem, de ettől függetlenül is számtalan ötletem van, miért kell éppen abbahagyni a nemszeretem fugázást. Tegnap reggel kidaruztuk a "J J" hajóját Amapola mellé, ma már jött is a térmester, hogy mi ez az idegen hajó itten, megnyugtattam, hogy a főnöke főnökével megbeszéltem a dolgot, de majd némi adminisztrációra meg pofavizitre szükség lesz még, hogy elcsituljanak a kedélyek.
Most hazaugrottam tisztálkodni, ebédelni, no meg persze naplózni, aztán egy óra alvás után megyek vissza fugázni.
Van még egy rossz hírem, nem lesz Bisset harmadik kötet idén karácsonyra, mert nem fogyott el a másodikból annyi, hogy ki tudjam fizetni rendesen a fordítót, a project egyelőre veszteséges, így más munkát kellett vállaljon. Szóval talán jövőre, de csak ha elfogynak a második kötet példányai.
