Ha valamitől kinyílik a bicska a zsebemben, akkor az amikor kiszolgáltatottnak érzem magam. Mégcsak nem is a szokásosan emlegetett feudálbolsevofasiszta állammal szemben, de egy olyannal mint azok a qrva kukások. Ugye a szemétszállításért fizet az ember, ez kötelező és rendben is van. Az már kevésbé, hogy ugyanannyit fizetek a havi 50 liter szemétért mint aki heti háromszorennyit szemetel, de ott egye meg a fene! De ezek a szíveségi dolgozók dobálják, törik-zúzzák a kukásedényemet, ami ha tönkremegy nekem kell helyette újat vennem. Legutóbb kitört az egyik kereke, felteszem amikor ürítés után földhöz vágta a nyavajás. J kapacitált, hogy reklamáljak a "szolgáltatónál", csak legyintettem. Hova vezetne ez? Az aki így dolgozik nem fog változni. Ha a főnöke megregulázza, rajtam fog bosszút állni, eddig csak véletlenül bánt gorombán a tulajdonommal, de legközelebb tudatosan fogja bosszúból összetörni. Hangom nincs, veszekedni vele nem tudok, ahhoz már öreg vagyok, hogy felpofozzam, ergo muszáj lesz vagy leszúrjam, vagy lelőjem, az meg semmi jóra nem vezetne. Szóval nekiálltam a törött kereket kétoldalról megduplingolni vízálló rétegelt lemezzel. Hideg van, a kezem ráfagy a szerszámokra, be kellett jöjjek kiolvasztani a cserépkályha mellett. Naná, hogy a kutyák, hogy leszálltam közéjük, azonnal elhalmoztak a szeretetükkel.
Ma kezdett derengeni, hogy mindjárt Karácsony. A kukás meg levan sz@rva.
