Olyan vagyok mint aki a víz alól jön fel. Akinek a víz alatt van a feje, nem nagyon tud mással foglalkozni, mint a pillanatnyi problémájával. Na így voltam a fogfájással. Egyszerűen kivette belőlem az ambíciót. Se a munkára, se a blogírásra, se egyéb aktivitásra nem volt kedvem. Még a gondolkodásom is csak a bajom körül keringett. Pedig elég jól "karbantartottam" a fájdalmat a tablettákkal, de mégis... A szervezet gondolom odabent eldönti mi a fontos, nyilván pihenést, nyugalmat akar, hogy az energiák a baj kiheverését segítsék és ez visszahat az akaratra, azaz az ember azt veszi észre, hogy "kiment belőle a rugó". Remélem most már nem fogom elkiabálni a gyógyulást mint nemrégen, utoljára keddről szerdára virradó éjszaka kellett a fájdalomcsillapítót bevennem, azóta ha jelentkezett is sajgás, korántsem volt annyira erős, valamint rövid idő alatt magától megszűnt. Csütörtökön a Kisember látogatott meg bennünket, a sok pofázás beindította a fájást, ez volt az utolsó, azóta csak akkor van baj, ha megfeledkezem magamról és akár hideg, akár meleg étel, ital kerül a jobb oldali rágóim környékére. A csaphideg víz, vagy a szokásos hőmérsékletű leves ha hozzáér az nagyon fájdalmas, ez a fájdalom csak lassan, óráknak tűnő percek alatt enyészik el, de ehhez se kell már gyógyszer. Szóval az állapot elviselhető, próbálok vigyázni, ma már nagy óvatosan, de fagyiztam is. Kedden még fogorvos volt a program, végülis úgy búcsúztam tőle, hogy további tennivaló nincs, várom sorsom jórafordulását. Medicus curat, natura sanat. ( az orvos kezel, a természet gyógyít) Nagy igazság. Az "átjáró" úgy tűnik elkezdett begyógyulni, nagyon próbálgatni, igénybe venni orrfúvással, fogszívogatással nem merem, de érzem, hogy már nem szelel ez a foggyökér kitermeléskor keletkezett csatorna az arcüreg és a szájüreg között. A javulással párhuzamosan nő az aktivitásom, tegnapelőtt Pesten szekrénysort bontottam, tegnap szállítottuk ide, azelőtt meg szerdán famunkát végeztem az előszobában.
Holnap EP képviselő választás. Nézem a vitaműsort https://www.youtube.com/watch?v=ycRlTNXBgS4 És én még az annakidején nagyon szimpatikus Seres Máriára akartam szavazni! Tévedés ne essék szörnyű a Tóth Tamás tragédiája, de nem látom olyan kaliberű embernek, akinek az országot képviselnie kellene, az Unió parlamentjét pedig nem tartom arra hivatottnak, hogy ott egy szerencsétlen sorsú ember magyar színekben kampányoljon a fia halála ügyében történt esetleges magyarországi jogtiprás miatt. Kásler Árpád primitív demagógiája bizonyára sok egyszerű agyban keltett szimpátiát, én nem tartozom közéjük. Morvai Krisztina bájtehenes előadása ugyancsak megrészegíthette híveit, de bármennyire is nem rajongok Szanyi Tiborért, abban tökéletesen igaza volt, hogy nem lehet egyszerre hideget is meg meleget is fújni ugyanabból a lyukból. Vagy EU zászlót égetek és a kilépés mellett kampányolok, orosz, iráni, arab, tehát nemcsak EU-n kívüli, de leginkább ellenes kapcsolatokat dédelgetek, vagy képviselni akarom Magyarországot benne és ezzel elfogadom a szabályait. Érdekes lenne egy olyan futballmeccs ahol valaki ragaszkodik ahhoz, hogy neki kézzel is szabad a labdát továbbítani. A múlt felhánytorgatása egy tapodtat se visz előre, a tönkretett magyar cukoripar, az eb@szott privatizáció, a bűnbakok emlegetése felesleges kitérő, holtvágány, akinek levágta a lábát a villamos, hiába siránkozik, hogy ha akkor nem akar felugrani a peronra akkor még mindig megvan a lába. (ebből látható, hogy még akkor tanultam villamosozni, amikor a villamosnak még nyitott peronja volt). A múlttal foglalkozni csak a tanulságok leszűrése okán érdemes, de ebben mi magyarok különösen rosszak vagyunk. Az okulás helyett a kesergés, a hamis dicsőségben való kéjelgés az ami ránk jellemző. Szanyi azt a politikát képviseli amelyik semmit nem tanult az elmúlt 12 év alatt, de sokat felejtett, Maradt Bajnai Gordon és Meszerics Tamás akik számomra a legmeggyőzőbbek voltak. Viszont. Az LMP méregzöld energiapolitikája számomra elfogadhatatlan, pikáns, hogy azt az a Jávor Benedek alapozta meg aki meg átment Bajnaihoz az Együtt PM-be, ex/importálva azt oda. Legyen az ember itten okos! Nem jött el a DK valami gyurcsánydafke okból, Gyurcsánnyal az a baj, hogy néha egészen zseniálisan ragadja tökön a mondókájában valamely probléma lényegét, aztán valami hülyegyerekes poénvadászatból ( na a poénok azok marhára nem mennek neki) minden hatást leront, szóval lehet azt mondani , hogy nem veszek részt olyan vitán amin ott van a Jobbik, mert az én szememben a Jobbik nem komilfó, de ez olyan mint pucér seggel ülni a kaktuszra, azzal a meggyőződéssel, hogy tüskék márpedig nem léteznek. (Pár napja a Klubrádió körkérdést intézett hallgatóihoz, hogy helyesen teszi e a DK ha nem vitázik a Jobbikkal. Az alighanem alaposan célzatosan válogatott hozzászólók mindnyájan helyeselték ezt a magatartást, egyik megszólaló kifejezetten "karanténba zárandónak" mondta a Jobbikot. Csak azt nem vette észre, hogy a karantént maga köré zárja, a jobbikos szavazók meg odakint vannak. Ezt a "karantént" ketrecnek, vagy inkább akolnak nevezném.) És ugye a Fidesz se volt ott, mert a vita, bármennyire is félresikerült lehet, alkalmasint mégiscsak kihozhatja netán azt, hogy a narancs leginkább marketingből van, az érvek lehámozhatják a narancsbőr kamuflázst arról, hogy fideszpártinak lenni nem ész, hanem hit dolga. Persze hívővel vitatkozni szinte lehetetlen, de nincs rosszabb mint egy hívő akinek megrendült a hite (magam is az volnék, bár a dolog már elévült , a kiábrándulás nálam vagy 15 éve következett be), így ez az egyetlen ami Orbánt rettegéssel töltheti el, menekül minden vita elől, csak a vazallusmédiának és a vakbuzgó hívőinek szónokol. Nem tartozom azok közé, akik ezért egyszerűen gyávának nevezik. Nem, ő nem gyáva, sőt hasonlóan sok hozzá hasonló alacsony termetű emberhez, igazi krakéler (bár nem ő kapja a pofont a világtól, hanem az országa), de megvan benne az a sunyi ravaszság, hogy kerüli azt a pályát ahol netán veszíthet. Az meg, hogy ha nem áll ki vitára, lebecsülése a választóknak, még arra se méltatja őket, hogy ellenséges tűzben mutassa meg a sokat hencegett háborús tehetségét, de ez igazán nem tűnik fel a híveinek, akiktől távol áll a mérlegelés, beérik az imádattal. Hát ez a választék barátaim, mit mondjak nem túl dicsőséges.
