Gyönyörű álmom volt. A régi hajómmal hátszélben spinakkerezve fokozatosan mentünk rá az előttünk lévőre. (Nemversenyzőknek mondom, hátszélben ez gyakori, az ember az előtte lévőt "takargatja", ezzel kifogva a szelet a vitorlájából.) A bója felé közeledve kreuzba kellett majdan fordulni, ilyenkor sok mindent kell csinálni, lerántani és elrakni a spinakkert, villámgyorsan behúzni a grószt, svertet engedni és közben "felmenni" a hajóval. Ez egymagában is elég és úgy nézett ki, hogy sikerül még belső helyet is csinálni, de megállapítottam magamban (álmomban!!), hogy alighanem hátulról erősödött a szél, mert miközben a bójakerülést terveztem, valaki rám is rámjött, ugyancsak belső helyért küzdve, szóval alakult a "tutaj". Annyira feszült volt a helyzet, hogy felébredtem rá az éjszaka kellős közepén! Hosszú másodpercekig spekuláltam immáron felébredve a "feladat" megoldásán, egyszerűen képtelen voltam megszabadulni az álomképtől és a versenystressztől, pedig pontosan tudatában voltam, hogy csak álom volt az egész. Azt hittem teljesen leszámoltam a versenyzéssel, már egyáltalán nem hiányzik. De az álmok árulkodnak. Most hogy e sorokat írom magamnak is be kell valljam, hogy ez csak önámítás. Időnként nagyon hiányzik.
Délre kész lett az aljzatbeton az utolsó szoba alatt. Fóliával letakarva köt az anyag. Holnapra remélem annyira megszilárdul, hogy deszkákon rá tudok menni teríteni a Thermobetont. Ha az időjárás nem szól közbe (ma reggel necces volt a helyzet, hártyajég volt odakint, forró vízzel kevertem a betont az udvaron lévő keverőben), a hét végére múlt idő lesz a betonozás. Mit mondjak nem fogom sajnálni. A faház rész alatt eltűntek a sírgödör nagyságú üregek, körülbelül 18 tonna anyagot dolgoztam be a padló alá sóder és beton formájában. Jól esett hátradőlni délután, amikor visszatértem a városból az apróbevásárlás után. A cicának részletekben sikerült kiszedni a varratot a hasából, így megúsztuk az állatorvoshoz menést ez ügyben. A képen a hálóval fogott apró halakból falatozik.
Aztán este amikor abbahagyja a cikázást "leszofázik" ahogy pihenő tengerészek szokták.