Tegnap a többnapi esős, ködszitálásos, borongós hangulattalan idő után verőfényes enyhe nap köszöntött ránk. Együtt hagytuk el reggel a hajót, J (miután megetette a baromfiudvarát) a városba, én a műhelybe indultam vidáman. Hamar lelohadt a kedvem. Az elmúlt napokban hanyagoltam a munkát odakint, mindig úgy kezdem, hogy bekapcsolom a rádiót...semmi. Mi a fene, megint kihúzták a kábelemet? Hát...igen. De most alaposabban. Merthogy a kábelemnek hűlt helye. Valaki begyűjtötte. Pokoli rossz kedvem támadt. Ilyenkor persze a meglopott hülyén tekintget körbe-körbe, kérdezősködik, "nem láttátok.."? Persze senki nem tud semmit. Nem az érték. Egy ilyen (http://www.argep.hu/trend/HALO/Halozati-hosszabbito-10m.html) 10m-es fűnyírókábelt még nyugdíjból se megoldhatatlan gond újat vásárolni... De az, hogy itt jövünk-megyünk, köszönünk, kezet fogunk, barátságosan beszélgetünk, és akkor amikor nem vagyok itt, valaki ezek közül meglop engem. Nem tudok igazán lelkesedni a közmunkaprogramért. A világon minden akkor működik jobban mint annak előtte, ha az erőfeszítések arra irányulnak, hogy a minőséget folyamatosan javítsák, a hibást kivegyék a rendszerből, a ráfordítást optimalizálják. Itt meg az van, hogy ha még működik valami, szórjunk egy kis homokot a csapágyba, jó lesz az úgy is. És ezzel nem mondom azt hogy a közmunkás=homok. Mert már az is bűn, hogy egymással is összekeverik őket, jót a rosszal, búzát az ocsúval. Aztán ezt a speciálmixet beszórják oda ahol még nyomai vannak a működésnek. Elég! Nem akarom korábbi magamat ismételni.
Hoztam ki a hajóról egy másikat és folytattam a munkát. Megvannak összehegesztve a bumok végeire való veretek, a csuklós tagok és az árbocokat körül ölelő bilincsek nagyrésze. De kifogytam az elektródákból, pedig azt hittem, hogy a méregdrága holmiból egy kiló bőségesen elég lesz, oszt jó ha a felénél tartok a dolgoknak. Ma vettem két kilót, holnap folytatom a munkát, ünnepek alatt végre békésen dolgozhatok, egyedül leszek a műhelyben mindenki elmegy karácsonyozni, nem kell zárni a dolgokat a tolvajok elől, ha mondjuk bejövök a hajóra ebédelni, vagy kimegyek a klotyóra "kicsavarni az uborkát"..