No végiglazsáltam a Karácsonyt. Semmi meló, szégyen gyalázat! Csak idebent tespedtem és néztem ahogy szegény "J" "pipőkézik". Csinát francia salátát kaszinótojással, főzött, halászlét, sütött soksok tarját panírban, meg natúrban, tegnapelőtt hajnali fél négykor hagyta abba! És akkor a bejglihez csak ma fogott hozzá. Igaz, már elmúlt a karácsony, de kit érdekel? Megvoltak a látogatások oda és vissza (szívmelengető érzés hazafelé ballagva a Kvassay hídról letekintve délre látni Amapola ünnepi díszkivilágítását), szóval ez a Karácsony is kipipálva, ahogy annakidején a katonaságnál, vagy a Magyar Tengerhajózásnál "...rendben, esemény nem történt".
Ma már viszont munkanap volt, lelamináltam a kis csónak bal oldalán a medersori palánkot. Mondjuk nem volt több mint két óra mindennel együtt, aztán visszajöttem a hajóra, mert amíg meg nem köt a gyanta, úgyse tudok mit csinálni és "J" se legyen olyan egyedül, merthogy tovább folyik a "termelés", nemcsak bejgli, hanem diós-vaníliás kiflicskék is készülnek. Egyszer majd visszaalakul a szalon konyhából szalonná, de pillanatnyilag mindenütt barátságos illatos konyha van a hajón.
Idén helyhiány miatt nem üzemeltük be a "nagy" ( mintegy félméteres), Karácsonyfát, csak ez a húszcentis áll itt a térképasztal mellett a karzaton, öregeknek elég ez. Mindenesetre jó nagy képet rakok róla be ide.