Ma is ragyogó volt az idő. A ritkaság számba menő, ötödik napja tartó dél szél teljesen leállt, "olajtengeren" csücsülünk. Napok óta csak egy reggeli begyújtással tartjuk a hőmérsékletet, az is csak kevés fát igényel szerencsére. Amíg "J" alszik én kihamuzok begyújtok és amire felébred már "huszonfok" van idebent. Reggeli után kieveztem és folytattam a csónakot. Hátramozdítóm is akadt, megjelent Szutyok a kölyökmacska és mindenbe beleütötte az orrát,
alighanem előző életében ő is tengerész volt, mert igen érdekelte a csónaképítés, amit mostantól "MÁKVIRÁG PROJEKTNEK" nevezek el. Azért mákvirág, mert ez lesz a kis csónak neve (amúgy "J" találta ki), merthogy Amapola az spanyol szó, magyarul pipacsot azaz mákvirágot jelent, szóval nagy- és kishajó neve tkp. ugyanaz. Szóval Szutyok (a lakatos műhelybe született bele és ott is él, az a szürke a bundáján alighanem fehér lenne, ha nem itt élne, ezért is neveztem el így) segítségével összeállítottam a fél modellt.
A képen nem igazán látszik de a csónak orrában akárhogy is igyekeztem, nem tudtam pontosan illeszteni két palánkot, maradt vagy 7mm-es hézag. Mindjárt gyanítottam, hogy valamit elszúrtam és amikor szétszedtem a modellt és utánamértem a szerkesztési pontok koordinátáit, ki is derült, hogy ott a 0,8 cm helyett 0,8 mm-t mértem. Hiába a milliméterhez vagyok szokva és a centire nem áll rá az agyam. Na ezért jó, hogy ilyen alapos vagyok, így nem okozott gondot a hiba, a papír mindent kibír. Egy másik palánknál is találtam ennél jóval kisebb hibát, de ezt is a modell mutatta ki (egyszerűen átsütött rajta a nap). Mindkettőt újraszerkesztem immáron a végleges munkadarabra (persze kétszer ellenőrizve, plusz a hibás sablont ráhelyezve) mert további modellezés szükségtelen, megállapítom, hogy abraxas munkája tökéletes (annyira izgatta a dolog őt is, hogy reggel már a parton várt amikor kicsónakáztam, hogy megnézze hogy állok a terve megvalósításával) nyugodtan rábízhatom magam a tervére, ha valami nem stimmel akkor a hiba az "én készülékemben van".