Esőre ébredtem. (Mondjuk már este is esett.) Pakolásztam idebent, meg amikor kicsit kijavult az idő odakint is. Utánanéztem hol lehetne télen fedett helyen csónakot építeni, egyelőre mindenütt valamilyen terve van a Vízügynek, de hát 9m2 helyet csak találok, amit három hónapra kibérelhetek, ahogy két éve amikor az árbocokat is csináltam télen.
A tíz darab csigát egy ötliteres festékes latába beáztattam olajba. Raktam mellé egy, a blokkok kőris anyagával azonos darab fát, amit majd kettéfűrészelve megnézem milyen mélyen szívta be az olajat. Egyelőre csak áznak a cuccok, de azt tervezem, hogy melegíteni fogom 100 fokra. Úgy gondolom, hogy ettől a nedvesség kigőzölög a fából és helyette olaj hatol be a rostokba.
Amikor délután a főárboc tövében rendezkedtem találtam egy halom diót a vackok alatt. Namost ezeket a diókat "J" szedegette össze pár napja és kirakta a pontonra száradni, mert még rajtuk volt a zöld maghéj. Meglepődve látta, hogy tegnapra valamennyi eltűnt! Na...elvitték a varjak, szarkák...gondoltuk. Hát nem! A patkány szépen behordta a hajóra (ugye tavaly kihordta, most visszahozta) és elvackolt vele a gázpalackos láda mögé a vizestömlő spulnijának belsejébe, a felének már a belét is kiette! Naazanyád! Először is a gázpalackos láda alján a nyílásokat nem kis fáradsággal beszögeltem rozsdamentes Davy hálóval, hogy ott ne találjon búvóhelyet. Aztán felcsaliztam ismét a patkánycsapdát, egércsapdát, holnap meg beüzemelem az ultrahangos patkányriasztót. Ez utóbbit Ausztráliából kaptam tesztelésre. Ezt úgy fogom csinálni, hogy napraforgómagot szórok ki a deckre, ennek nem tud ellenállni a patkány, ha másnapra csak a héjak vannak ott egy kupacban (általában összeszedi őket és egy sarokban eszi meg) akkor ez azt jelenti, hogy a magyar patkányok nem félnek az ausztrál ultrahangtól. Amúgy a patkánycsapda amióta Deni elment kint van a decken, de itt hátul, ahol a kaják is vannak, egy szarkát mindjárt másnap fogtam is vele ahogy kitettem, azóta befedtem felülről, hogy madár ne tudjon hozzáférni.
