Nagyjából egész nap esett az eső. Ez a nap az irodalomé volt. Ugye van a Marton Gyula tengerészkönyve, melyet én lektorálok, aztán a múlt héten betelefonáltam a Fialának kijavítani, hogy az Agatha Christie könyvéből készült filmnek nem tíz kicsi néger, hanem tíz kicsi indián volt a címe, erre mitteszisten kiderült kapok két könyvet, melyeket viszont cserébe valamelyik közeli műsorban méltatnom kell. Puff neki! Sic tranzit gloria mundi! A világ legnagyobb krimiírójának, a világon legnagyobb példányszámban megjelent könyvéről egy mezitlábas Tengerész mond recenziót a rádióban. Na szépen vagyunk. Mit szól vajh ehhez mondjuk Réz András, vagy a többi felkent ítész? Merthogy miután "levágtam" a könyveket elolvastam néhány hivatalos kritikát a neten, amik viszont kórusban dícsérték. De hát mit tegyek? Nekem ez a véleményem és én nem a kritikus, én az OLVASÓ vagyok! Az utolsó szó az enyém. Szóval ma könyveztem. "M Gy" könyvét egyszer már végigolvastam és alaposan kijegyzeteltem a véleményem szerint változtatandókat és azt hittem újraolvasva már alig találok valamit amit kifogásolnom kell, de úgy tűnik annyira elragadott elsőre a sztori, hogy sok minden felett elsiklottam, így újabb hosszas jegyzetelés megy. Nem mondom, hogy amit találtam az mind "hibának" nevezhető, inkább véleményeltérésnek, melyet a szerzővel meg kell beszéljek. Lehet, hogy túlzásba viszem az alaposságot, de én csak precízen tudok dolgozni, végülis nem a honorárium gyors felvétele a célom, különösen, hogy ezt a munkát ingyen végzem. A két ajándékkönyvről akit érdekel, hogy mit írtam idemásolom, nem a hajóépítés része, de mostmár nemcsak az építésről, hanem a hajón való életről is szól ez a napló, márpedig ma ez volt az "élet".
Első könyv, Jared Cade, „AGATHA CHRISTIE ÉS A HIÁNYZÓ TIZENEGY NAP”.
Amikor a Fiala stúdiójába szembeszélben átbringáztam Csepelről Kelenföldre még nem számítottam ekkora csalódásra. Most elmondom a történetet. A hölgyet a férje alaposan és hosszasan csalta a feleségénél jóval fiatalabb golfpartnernőjével. Aztán egy hirtelen felindulástól vezérelve bevallotta, és közölte, válik és szeretőjét kívánja elvenni. Ettől az akkor már közepesen híres krimiírónő elutazott egy luxusszállodába, ahol cselsztonozással múlatta az időt, és hogy megleckéztesse a hűtlen férjet, nem adott magáról hírt, bár annyira tökkelütött volt, hogy nem számított rá, hogy nemcsak a férjet szívatja, hanem a rendőrséget, a világsajtót és azt a sok száz önkéntest, akik tavakban, mocsarakban kutatnak holtteste után. Aztán jól megtalálták, elváltak, újraházasodtak másokkal, akik ismét csaltak és megcsalattak, vége a dalnak. Mindez 335 oldalon 3500 forintért. Ez a könyv azoknak a lelkes rajongóknak, akiknek létfontosságú megtudni, hogy 1932 június 21-én milyen színű zokni volt a hölgyön, merthogy a könyv quasi ilyen aprólékosan taglalja tárgybani személy életét, nélkülözhetetlen. Bizonyára a Brit Nemzetközösség területén számos ilyen akad. De hogy milyen elvetélt ötlet lehetett ezt magyarra lefordítani, azt a könyvborító grafikusa már sejthette, mert a szokásos tartalomból (szerző, cím, kiadó) az „AGATHA CHRISTIE”-t valami baromi nagy betűkkel csinálta meg, hátha valaki felületesen azt hiszi ez egy krimi és megveszi. Nem ez lesz az első eset, hogy a felületesség megbosszulja magát. Végülis 3500 forint talán nem túl nagy ár, hogy az illető máskor másban óvatosabb legyen, így ennél nagyobb katasztrófát is megúszhat, mint ez a könyv.
Második könyv, Agatha Christie, „TÍZ KICSI NÉGER”
A Fialának azért jó szeme van. Honnan tudta, hogy utálom a modern regényeket? Szóval retro könyv, retro embernek. Más kérdés, hogy retro, vagy molyrágta. Taglalom. Ha létezik klasszikusa a műfajnak ez biztos, hogy az. Kétségtelen, hogy azért nem véletlen, hogy ezt a könyvet több mint százmillió (!!!) példányban adták el. Legalábbis az előző könyvben Jared Cade ezt írja. Hogy honnan a fenéből tudja? Merthogy azt még csakcsak meg lehet saccolni, hogy hány példányt adtak ki belőle, de hogy „el” mennyit adtak?? Mindenesetre jelen kiadvány kolofonjában a példányszám nem szerepel, rosszmájú véleményem szerint APEH okokból. Nos a könyv volt annyira izgalmas, hogy villamoson olvasva elmulasszam a megállót ahol eredetileg le kívántam szállni, tehát idáig krimiben hibátlan. Sőt! Attól függetlenül izgalmas volt, hogy láttam valamikor a 60-as években a könyv alapján készült filmet aminek „TÍZ KICSI INDIÁN” volt a címe és bár a sztori kicsit más volt, hogy legyen hepiend, mert filmben hogy néz ki, hogy a végére mindenki feldobja a talpát, meg filmben kell szex is, de a gyilkos ugyanaz volt. Továbbá olvastam már a könyvet is valaha régen, szóval számomra kimaradt az igazi izgalom, hogy „ki a gyilkos??”, hisz első perctől fogva tudtam. De! Ezt a könyvet valahogy a régi idők kevésbé gyanakvó, naivabb olvasóinak írták. Vagy legalábbis nálam fiatalabbaknak. Akik nem spekuláltak olyasmin, és most direkt írok kissé ködösen, mert nem akarom lelőni a poént azok elől, akik meg akarják venni ezt a könyvet és végigélvezni, hogy vajh a gyilkos hogy a fenébe számította ki ilyen pontosan, hogy iksz, vagy ipszilon pont így fog reagálni az adott szituációban?? Mert ha kicsit is másképp reagál, már borul a sztori. Ez az, amikor nézünk valami idióta filmet a TV-ben és az én drágám rákiált mellettem valamely szereplőre, „hogy lehetsz ilyen hülye?!”, én meg mindig azt mondom rá, „szegény nem csinálhat mást, így írták meg a forgatókönyvet”. Ugye egy nagyon jó filmben ilyesmi nem fordulhat elő? Szóval jó könyv ez, csak a mai embernek már a hátán is szeme van, gyanakvását kiélesítette a létért való mindennapi harc, az agya kétszer úgy pörög, mint Krisztinéni akkori célközönségének, akiknek nem kellett nap-mint-nap sávot váltva besorolni olyanok elé, akik ezt nem igazán szeretnék. Ha már retro, legyen Jókai, mondjuk a „FEKETE GYÉMÁNTOK”, ott a tőzsdei rész még ma is aktuális!
És végül. Ezt a két könyvet köszönettel vettem és miután nem tartom magam megfellebbezhetetlen ítésznek, ha valakinek ingerenciája van rá, hogy elolvassa és netán nyilatkozna is róla, a Fialának, szívesen továbbadom a könyveket. Gyakorlatilag mindig megtalál az Amapola fedélzetén, Csepel Weiss Manfréd út (a volt Szabadkikötő út) 2. Előtte azért csörögjön rám a 30-2792250-en, mert ha nagyon muszáj időnként elszédelgek ezért-azért a „faluba”.
