Folytattam az ajtó munkáit. A korábban Trinát alapozóval kétszer lekent zártszelvény keretet további két fedőréteggel lefestettem. Úgy tünik ez a méregdrága Hammerite festék mégiscsak egy jó anyag lehet. (Mondjuk abban, hogy rozsdára is rá lehet kenni, továbbra se hiszek.) Vagy nyolc éve vettem egy kilós dobozzal, amikor a konyha asztal csőlábát festettem le vele, a maradék azóta is állt a dobozában. Na most valami barna festéket kerestem az ajtó belső merevítő vaskeretéhez, kinyitottam, majdnem biztos voltam benne, hogy bebőrösödve, beszáradva találom, de kifogástalan állapotban volt. Kicsit meg kellett higítsam, szerencsére a PUR parkettlakkom higítója együttműködött vele és kifogástalan felületet adott. A borító lapokat kétszer lepácoltam, most minden szárad, ma folytatom a munkát, csak reggel azzal kezdtem, kifelé menet a hajóra, hogy "J" mobilját feltöltöttem némi pénzzel, amíg az akció tart, de amíg a papírt olvasgattam, meg a telefonomban nézegettem az új egyenleget, csipogott ugyan a láda de nem sokat várt, hanem elvette a kártyámat. Úgy, hogy visszajöttem kivárni, amíg kinyit a bank, mert valahogy szeretném visszakapni.
A képen jobbra az egyik vaskeret, balra a két borítólap az első pácréteggel, az aszta alatt meg a maradék felaprított tüzifa szárad.