Ma kimegyünk J-vel a közeli Erdért fatelepre, mert korábban jelezték, hogy jön szállítmány. Kell anyag a további rudakhoz. Kicsit összecsúsztak a dolgok, mert a naplóval akadoztam a géphibám miatt, ami nehezen múlt el, még tegnap is makrancoskodott a pici, de úgy tünik kezdi megszokni a regulát. Szóval tegnap meglátogatta Amapolát a Tilos rádió hallgatók kicsiny, de lelkes csapata. Örömmel mutogattam a hajót és ha már ott voltak felraktuk a deckre az orrsudárszárat, nem kellett egyedül emelgetnem, mostanában sokat fáj a hátam, derekam, azt hiszem kicsit megerőltettem magam. Aztán igértem, hogy megmutatom mit láttunk múlt hét szombaton a Tramin, nos ezt:
Hát szóval maga a csoda. Csak nemes anyagok, teak, mahagóni, a rudazatok spruce. Gratuáltam a Jegenyének, aki a kormányos és nem tudom hogy csinálja, de 20 év óta pontosan úgyanúgy néz ki, semmit nem öregedett. Úgy látszik ő is nemes anyagokból van összerakva. Aztán amikor már kicsodálkoztuk magunkat leléptünk, mert jött a Hajómagazintól a kedves Farki, meg az egyre ikszikszelesebb Szekeres riportot csinálni a hajóval, meg amúgy se szeretek sokat alkalmatlankodni, még barátoknál se.
Miután hazatértünk, volt ez a szenvedés a laptopommal. Közben nagyjából összeállt az orrdísz (magyarul "hajóbálvány" az antik neve) az aluminiumból faragott csajjal, sajnos a vídiás körfűrészemből három fogat kitört ez a munka, majd elviszem a Boronkayhoz, talán tud vele valamit csinálni, ha nem, akkor súlyos pénz lesz egy új, a fene egye meg.
Tegnap fel is csavaroztam a szobrot az orderékszár alá, kicsit trükkös volt a 120X60-as zártszelvényen keresztül belefúrni a csaj fejtetőjébe a menetnek a lyukat, ha majd le lesz festve legalább alapozóval (véglegesen talán aranyozni kellene, de még nem döntöttem) a szobrocska, lefényképezem.