Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @aiolosz: Köszönöm! Hát még én mennyire örülök neki! Volt egy rossz periódusom, amikor nemcsak az ... (2024.05.03. 07:44) Csütörtök.
  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Ja és ha házat lehet akkor tartályt mért nem? videa.hu/videok/film-animacio/haz... (2024.04.27. 02:58) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Advocatus Diaboli: Mmmm....annak a perlon zsinórnak egy szála is megtartja a testsúlyomat, de van... (2024.04.27. 02:41) Péntek.
  • A Tengerész: @Édesvíz: Welcome aboard Édesvíz! Hogy az ördögbe bukkantál MOST erre a régi bejegyzésre? (2024.04.19. 01:49) Csütörtök.
  • KAMA3: Hasonló a történet, mikor kihívják az informatikust a céghez, ahol összekuszálódott a rendszer. Cs... (2024.04.17. 10:29) Kedd.

Linkblog

Vasárnap.

2008.12.07. 07:39 :: A Tengerész

Azt hiszem tudom miért beszélnek az angolok mindíg az időjárásról. Mert rossz. Egy hete kivétel nélkül minden nap esik az eső valamennyit. Volt, hogy egész nap, de többnyire reggel még csak "lóg a lába", aztán napközben rákezdi. Tegnap délelőtt még a nap is kisütött,  megvidámodva sétáltunk a decken a "kuncsaftokkal" hajóbemutatózva, na délután öt ór tájban megint elkezdett cseperegni. Egészen megszoktam, hogy hazafelé elázok. Merthogy az esernyőt utálom. Mondjuk azért az a jó, hogy meleg van , legalábbis decemberhez képest, napközben +6-8 fok. Ha ez a rengeteg csapadék hó formájában esik le most megbénult volna az ország. Összeállítottam a horgony-lánckamrát, a takarékosság jegyében azokból a 3-as lemezdarabokból hegesztettem össze amik akkor estek ki, amikor a felépítményekbe vágtam ki az ablakok helyét. Idáig rakosgattam őket ide-oda, most ezek is "elkoptak". Jókat beszélgetünk a látogatókkal, akik könyvvel a hónuk alatt megelégedetten távoznak. Szinte mindenkinek nagyon tetszik a hajó, ami, minek tagadnám, nagyon jól esik, igazából elöször  tegnap volt egy volt Vizügyes klubtárs, aki azt mondta, hogy neki nem az ilyen hajó az álma. De hát rendben van ez így, kinek a pap, kinek a papné, gustibus non est disputandum. De az, hogy ennyien jönnek, az, hogy látom másokon, hogy fertőződtek meg életük során valamikor a hajózás szeretetével, mesélik el életük történetét ezzel kapcsolatban engem nagy örömmel tölt el. Kiváncsi vagyok a visszajelzéseikre is a könyvvel kapcsolatban. Kicsit aggaszt a postai küldemények közűl egynek a sorsa, mert bár a legdrágább időgarantált, neten nyomkövethetőnek hirdetett  postai szolgáltatást igénybevéve küldtem a könyveket, "természetesen" a nyomkövetés  szolgáltatás nem működik. Mindazonáltal a nyolcból hétnél a kézbesítésről az (időgarantáltnál járó automatikus) Email visszajelzés  megjött, csak Kovács István sólyi versenyző nem kapta még meg. Pedig ehhez a szolgáltatáshoz két napon belüli kézbesítés tartozik. De hát a postánál már évtizedek óta leszoktam a kellemes meglepetésekről.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr92808748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása