15:47 úgy tűnik vihar lesz. Beborult az ég süvít a szél szemerkél az eső és dörög az ég. Ki is mentem a hajóra lekötni a pilothouse bejárati ponyváját. A levegő egyelőre nem hűlt még le. Délelőtt kibicikliztem a világ...na jó Ráckeve másik végére a Schillingi útra, van... vagy volt ott egy cég ahol annakidején a polikarbonát lemezeket rendeltem, mert J kiadta a parancsot, hogy lezárható ablakokat akar körbe a kerti pavilonra, ami szerintem télre valóban kell, én is akartam, de nyárra marhaság, de ha ő valamit a fejébe vesz addig rágja a fülemet amíg beadom a derekam.
Kicsit lazára vettem a figurát, visszafelé a patikába amikor bementem kiváltani a negyedévi gyógyszeradagomat, kértem is egy pohár vizet, mert a döglesztő hőségben kicsit kihajtottam magam. Itt bevallom, hogy az elmúlt napokban kicsit gyengélkedtem, fogalmam sincs mi volt az igazi bajom, de valami olyan mint amit a Covid alatt éreztem, szóval bármi lehet ami nyakfájással ( a fejemet emelni a párnán nehezemre esett) hátfájással vállfájással és általános levertséggel és gyengeséggel párosul. De a testhőmérsékletem 37 °C alatt maradt. Na mára egész jól helyrejöttem, de talán a hőségben bringázás nem a legjobb ötlet volt. Mindig emlegetik, hogy az öregeknek vigyázni kell a kiszáradással, na ma volt egy ilyen-közeli érzésem. Ráadásul (a patikát kivéve) teljesen feleslegesen fáradtam senki nem volt a telephelyen, valahol dolgoznak, hacsak meg nem szűntek, mert manapság ez se ritkaság. Ha valakinek van ötlete honnan lehet rendelni méretre leszabva (4 db 170 x 67 cm-es lap rövid oldallal párhuzamos bordázattal, és 1 db 170 x 190 cm -es lap a hosszú oldallal párhuzamos bordázattal, a nyitott végeken alu profillal lezárva) VAGY nyers táblában amit én leszabok, az szóljon! (bontott anyag is érdekel)
Tegnapelőtt éjjel 3 órakor amikor mentem ki a hajóra aludni hatalmas vörös, háromnegyedig telihold volt és ilyen alacsonyan én még nem láttam "járni" a Holdat. Sajnos a telefonnal készített kép szinte semmit nem ad vissza a csodálatos éjszakai látványosságból.

Reggeli séta Szmájlival és piros "amapolákkal" ( spanyolul a pipacs amapola, azaz vadmák )

Elfelejtettem mutatni, legyőzve a betegség okozta enerváltságot, két nap alatt kiültettem a paradicsom palántákat, amik a tejfölös dobozokban már annyira túlnőtték magukat a télikertben, hogy a plafont verték a leveleikkel, szóval muszáj volt.

Eredetileg J-é lett volna a magasabbik és hosszában is egy raklappal nagyobb magaságyás, enyém meg az alacsonyabb, de már itt is kiszorított a hagymáival a kétharmadrészre, szóval kicsit szorongani fognak a paradicsomok.
Mondjuk az övében is csupa haszonnövény van, borsó, karalábé, petrezselyem, zeller, mángold, répa, szóval egy szót se szólhatok.
Ja és akkor a folytontermő epernek még nem is jutott hely az ágyásokban, azok szerte cserepekben, kaspókban sínnylődnek, meg kell mondjam többféle epret is vettünk már az idén, legutóbb egy egész tálca hazai epret a piacion, de egyik se volt olyan finom mint a saját termésünk.
Kora délután SP ugrott be, J-t és Zsuzsát ( szomszédasszony Ervin felesége) hozta haza Szigetszentmilklósról, ahol akciós whisky ügyben voltak kirándulni, a csábos Auchanban. Ezt a képet ő csinálta rólunk, amikor ellenőrize szakértő szemel, hogy állok a projekttel.

Mondjuk tényleg állok, mert napok óta nem nyúltam hozzá elgyengülve, betegeskedve, ma meg a hajón duguláselhárítottam, mert tegnap amikor üzembe helyeztem a napenergiás vízmelegítő rendszert (már nem tartok fagyveszélytől) este, miután a napmelengette vízben zuhanyoztam szomorúan tapasztaltam, hogy a vizet nem tudom a graywater-tankból kinyomni, az visszapofázik a mosdókagylóba, szóval .nem kell keresnem a munkát, az MINDIG megtalál magától.
Na úgy tűnik elvonult a vihar, kisütött a nap, sajnos az eső is elmaradt, pedig nagyon kéne, az alatt a néhány nap alatt amíg esett, a búza odakint a "sétaterünkön" nőtt vagy 20 centit. ( a fenti képen ahol Sz látható a pipacsokkal a baloldalt ugaron hagyták, úgy tűnik a "a földalapú támogatás" jobban fizet mint a termelés) Szmájli kutya itt türelmetlenkedik a lábamnál "nem szól egy szót se", de határozottan tüntet, hogy menjünk már a szokásos délutáni sétára. Hát tudjátok ha nem lenne ez a jószág, soxor (mit sokszor, alighanem soha) nem állnék neki napjában kétszer kilométereket gyalogolni.

