Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Kis ember: Szép hosszú előadás volt, itt a másik rész www.youtube.com/watch?v=ZGf6ImD37vc (2018.11.21. 00:33) Hétfő.
  • A Tengerész: @teddybear01: A tárolással semmi gond. A stég alatt van egy sátortető és az alá kiemelem hevederek... (2018.11.20. 11:51) Péntek.
  • carter66: Én csak körbeásom és a talajszint alatt pár centivel elvágom a törzset, aztán mehet rá vissza a fö... (2018.11.06. 09:59) Hétfő.
  • A Tengerész: @zsepizsik: Nem is 300 volt hanem 330 :) (2018.11.01. 10:37) Hétfő.
  • A Tengerész: @lajtos: Welcome aboard lajtos! Köszönöm. Sajnos a helyzeten nem tudok változtatni, de megvan az a... (2018.10.29. 20:36) Szombat.

Linkblog

Vasárnap.

2018.09.30. 17:25 :: A Tengerész

Mindenféle bajok érnek. Csütörtökön este már vacakul éreztem magam, este lefekvés előtt be is vettem egy Aszpirint, hogy izzadjak, de reggelre se voltam valami fényesen. Olyan influenza előérzetem volt, de azért nekiálltam a levágott gizgazt, lévén péntek égetni. Hát elő kellett vennem a nyugágyat, hogy két nagyobb adag tűzbe görgetése közt leüljek pihenni, olyan gyengének éreztem magam. Na megküzdöttem a feladattal, aztán ledőltem aludni. de kicsit se lettem jobban, sőt. Csak úgy próbából bedugtam a lázmérőt a hónom alá, 37,5. Mondjuk nem egy halálos lázroham, de  akkor is... mi a fene ez? Miközben semmi ami amúgy az influenza egyéb hatásai között szokott lenni, se orrfolyás, se hasmenés, csak zsibbadó ízületek csak valami ólmos fáradtság. Na mindegy, a szombatot hasonló állapotban ágyban töltöttem, amióta nyugger vagyok az minden betegségre a technikám, hogy megpróbálom kifeküdni, esélyt adva a szervezetnek, hogy minden energiáját a gyógyulásnak szentelje. De legalább nem volt már hőemelkedésem délután 5.-kor a lázidőben, úgy hogy abszolváltam gond nélkül a délutáni kutyasétáltatást, igaz vánszorogva, mert erőm az semmi. Ma gyógyultnak nyilvánítottam magam, nekiálltam feldolgozni a következő csapást. Már a múltkor is evezve jöttünk vissza a piacról, mert az akku, ami a csónakmotort hajtja, teljesen lemerült. Ugye ha valami gond van, az ember elméleteket gyárt, hogy "hátha nem az", mármint amitől a legjobban tart, jelen esetben, hogy az akku bexart. Hátha csak a töltő, hátha csak áramkimaradás miatt eldobta az agyát, stb. Hát NEM. Ellenőrzött töltés mellett, egy másik töltővel feltöltve,

001_121.JPG

kipróbálva, tehát csónakba ülve próbaút, közben áramfelvétel és akkufeszültség folyamatosan mérve, még ha nem is a legmagasabb a sebességi fokozat, akkor is 15 perc után már 10 V alatt van a kapocsfeszültség. Még két éves sincs az akkumulátor. Mindig töltve volt azonnal a használat után, mindig teljesen töltött állapotban indultam vele, ennyi volt az élettartama. Már csak legfeljebb autórádióhoz jó. Most fontolgatom, hogy visszaálljak e benzinmotorra, vagy evezzek, mert gyorsabban evezek mint ha villanymotorral 3-asban van a kar ( 5 sebesség van), vagy vegyek kétszer ekkora új aksit, mert a gyors elöregedéshez alighanem az is hozzájárult, hogy 30 Ampereket vettem ki az akkuból félórákon át. Bár ez un. "munkaakkumulátor" elvileg bírnia kéne.

Na szóval miközben kiszedtem az akkut a csónakból, kivittem asztalra, összeraktam a töltést, műszereket, elkezdett remegni a lábam, le kellett üljek, mert olyan gyenge voltam. De egyéb, szokásos influenza tünet semmi. Utánagugliztam, szerintem nyugat-nílusi lázam van. Miután megtudtam semmi gyógyszer nincs rá, várom hogy elmúljék.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr2314273045

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

carter66 2018.10.01. 10:10:15

Tuti, hogy ezek valami egzotikus kórságok. Jobbulást (az aksidnak is)! :)

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2018.10.01. 15:07:54

@carter66: Köszi! Az akku olyan 30%-os lehet és sajnos sose lesz már jól, én viszont javulok, a pénteki 30 %-ról mára kb 60 %-ra jöttem föl. ( persze ez olyan relatív, a mostani 100%-om is a 60 %-a a 40-50 éves koroménak)

carter66 2018.10.01. 15:22:59

A Faterom próbált "regenerálni" régi ólomaksikat a saját építésű ketyeréjével, de sajnos nem sok sikerrel járt. A műszaki vizsgámon az oktató szavai jutnak erről mindig eszembe: Akkumulátort regenerálni nem, csak degenerálni lehet. :)

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2018.10.01. 15:53:06

@carter66: Ráadásul a zárt, gondozásmentes akkuval még a hagyományos (mint atyád példája is bizonyítja) hókuszpókuszokat se elehet csinálni, mert esetleg eldurrannak.

sailingman 2018.10.02. 20:20:02

Szia Tengerész. Régóta olvasom a blogodat, már a hasonló érdeklődési kör miatt is. (nem a kerti munkákra gondoltam :))
Javaslom a Zenith akkumulátorokat én is azt használom, kimondottan sokáig bírja, sokkal immúnisabb a mélykisütésre, mint az általad használt.
Bővebb infó: www.premiumakkumulator.hu/