Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • csaba03: Javaslom az ülés méretére vágott polifoamot egy zárható műanyag zsákban, amit elővéve a vizes csón... (2018.11.10. 22:16) Péntek.
  • carter66: Én csak körbeásom és a talajszint alatt pár centivel elvágom a törzset, aztán mehet rá vissza a fö... (2018.11.06. 09:59) Hétfő.
  • A Tengerész: @zsepizsik: Nem is 300 volt hanem 330 :) (2018.11.01. 10:37) Hétfő.
  • A Tengerész: @lajtos: Welcome aboard lajtos! Köszönöm. Sajnos a helyzeten nem tudok változtatni, de megvan az a... (2018.10.29. 20:36) Szombat.
  • carter66: @A Tengerész: Rosszul fogalmaztam. :( Konkrét fészkük nem szokott lenni, mert mindehova befészkeli... (2018.10.25. 18:46) Vasárnap.

Linkblog

Szerda.

2018.07.18. 21:39 :: A Tengerész

Na ilyen lett a kályha tűztér,

001_115.JPG

hétfő délre kész is voltam ezzel a mini projekttel. Azt hiszem a cserépkályhába nem szabad begyújtani csak ha teljesen kiszáradt az agyagozás, hát úgy októberig lesz rá ideje.

Némi, nem túl hosszú töprengés után stratégiai döntést hoztam. Felhagyok a hagyományos fafűtéssel. Egyre drágább a tűzifa, már 42000 forintért adnak (plusz szállítás) egy erdei köbméter bükkfát itt helyben. A bükkfa  sűrűsége katalógus szerint 0,68 g/cm3, azaz egy köbméter az 680 kg. Az erdei köbméter az 1 x 1 x 1,7 m, mert a tapasztalat szerint ennyi kalodába összerakott "kuglifa" ad ki egy köbméter színfát. A fuvaros szerint ugyan egy kaloda az megvan 10 mázsa is, de szerintem ez kizárt. Senki se olyan hülye a fakereskedők közül, hogy egy tonnásra megrakjon egy kalodát, ha csak 680 kg kell hogy benne legyen, én inkább az ellenkezőjére gyanakszom, szóval hogy még annyi sincs. Ami a fuvarost megtéveszthette, hogy a fizikakönyv nyilván a nulla nedvességtartalmú fára vonatkozó adatot adja meg, márpedig ilyen csak a számtanpéldában van, ha a fa "jó száraz" az olyan 15-20 % közti nedvességtartalmat jelent, tehát akkor az egy kaloda az már 800 kg. De ha nem "jó száraz" (mitől is lenne az, fene tudja mikori vágás és kint állt a telepen az esőben) akkor már valóban közelítheti a tíz mázsát. Viszont a víz tudja  a fizikát, szóval nem ég, ergo nem számolhatok mással csak azzal, hogy jóesetben 42000 forintért 680 kg bükkfát veszek. A bükkfa fűtőértéke 15,62 MJ/kg, 680 kg az 10621,6 MJ, azaz 252,895 MJ fűtőértéket veszek minden egyes  1000 forintomért. Utánanéztem a fabrikettnek.  A fűtőértéke 19MJ/kg és találtam a neten ( http://pelletexpert.hu/ ) 62 Ft/kg áron, azaz ezer forintért 306,45 MJ-veszek. A különbség 21 %.

 És itt most egy  javítás következik a post írása utáni nap. ANNYIRA meg voltam győződve róla, hogy MINDENFÉLEKÉPPEN drágább a fűtés a brikettel és már csak az a kérdés hogy mennyivel és hogy ez mennyire éri meg nekem, hogy a kapott eredményt kritikailag nem is értékeltem ( pedig technikumi osztályfőnököm  figyelmeztetett anno, hogy  ez nagyon fontos, mert akkor nem fordulhat elő, hogy az ember méretez egy varrógépmotort és kijön egy erőmű teljesítménye), hogy így folytattam: "Szóval ennyivel drágább, de nem kell baltával dolgoznom vele egy hétig amíg felaprítom (tavaly megszenvedtem vele a tűző napon, nem igazán vágyom idén ismét ilyen sportteljesítményre, szóval ez is az öregedésblog része), nincs kockázat, hogy a szemre tömör rakat belülről meg olyan "szellős", tele van széthasogathatatlan elágazásokkal, csomókkal, amikkel csak a láncfűrésszel lehet  elbánni, sokkal egyszerűbb vele a tüzelés, mert nem kell trükközni, hogy fér be az épp soron következő darab a kályhaajtón, kevesebb a hamu, tökéletesebb az égés, úgy döntöttem, hogy ezek az előnyök megérnek 21 % többletköltséget. Meg is rendeltem, két hét múlva hozzák. Mondjuk a két raklapnyi "Pini Kay" márkanevű fabrikett szállítása, miután Érdről jön, a háromszorosa  a helyi szállításnak, de még így is azt gondolom, hogy nekem megéri." De az imént, szóval a blogbejegyzés megjelente utáni napon felhívott kedves olvasóm, Sün barátom, hogy elb@sztam az okoskodást, ha ugyanannyi pénzért több fűtőértéket veszek, akkor nemhogy drágábban, de 21 %-al OLCSÓBBAN fűtök mintha kalodás bükkfát veszek. Na ugyehogy öregedésblog!

 

  

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr1414121193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

devton 2018.07.19. 08:51:50

A brikett olcsóbb a számaid alapján. Azt a 18-20MJ-t hasukra ütve állítják vagy bevizsgálta valami hiteles labor?

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2018.07.19. 09:08:44

@devton: :) 1.Közbe rámszólt a Süni, hogy rosszul okoskodtam, javítottam is lásd fent. 2. Eléggé körbejártam. Gondolom bevizsgálták, mert minden elérhető fórumon ilyesmi érték szerepel. Ezek azért komoly gyártók, nem az a kategória, mint a lopott fával házaló, a kalodát jó hézagosra rakó, a mérleget meg megbuheráló faszállítók. Továbbá nemcsak a gyártók, hanem a műszaki weboldalak is ilyen értékeket írnak. Én hiszek nekik.

whale 2018.07.20. 10:37:38

Igen, azért ez a fabrikett fűtőérték eléggé papírízű dolog, szerintem is. Ki mondta, mikor mondta, miért mondta? Milyen fát "brikettáltak"? Rá van írva, hogy keményfabrikett? Biztos, hogy az van benne? Milyen kötőanyaggal? Mekkora a nedvességtartalma?
Ha csak abból indulok ki, hogy a fabrikettet előállítani munka és energiaigényesebb, mint a rönkfát hasogatni, máris gyanús lesz, hogy miért adnának több fűtőértéket olcsóbban? A pluszköltség mitől térülne meg?

A Tengerész · http://amapola.blog.hu 2018.07.20. 11:49:52

@whale: 1. Minden az Interneten fellelhető forrás ezt a fűtőértéket adja meg, illetve tól-igot, 18-20-at. Persze az embernek már a hátán is szeme nő, mert Magyarországon vagyunk ahol mindenki mindenkit le akar húzni, át akar vágni, de hát mint említettem a tűzifa se egy holtbiztos paraméterek mentén történő vásárlás, akár köbméterre veszed , ha meg mázsára akkor meg pláne, lásd 3 éve amikor a kiskunlacházi Kácser tüzépen olyan tölgyet vettem "tavalyi vágásúnak", amiből amikor elkezdtem felaprítani folyt a víz. ( egyetlen előnye volt, hogy a friss fa könnyebben hasad)
2. Erre rá van írva, hogy keményfabrikett. De amúgy fűtőérték szempontjából gyakorlatilag mindegy. Még a szalmabriketté is majdnem ugyanennyi.Hogy mért van ez? Nem írják sehol, csak azt gondolom, hogy azért, mert a puhafa fűtőértéke természetes állapotában azért alacsonyabb, mert ritkább a rostszerkezete. De miután ez faőrlemény, amit ha jól emlékszem 800 bar-ral préselnek össze, ez nem játszik. Cellulóz-cellulóz tökmindegy milyen növényből van.
3.Nedvességtartalom. Megint csak spekuláció, de azt gondolom, ha nedves, egyszerűen nem tudnák forgalmazni, mert ha nedvesen préselnék össze, utána miután elkezd száradni szétesne darabokra. Ha meg utána, kész állapotban szív be esetleg nedvességet ( bár lefóliázva árulják), az már nem veszteség a vevőnek, mert nem súlyra hanem előrecsomagolva darabra, illetve raklapon árulják, szóval csak fűtés előtt esetleg némi szárítást igényel, ha kint maradt az esőben.
4. Nincs kötőanyag, a préseléstől marad egyben. Én is gyanakodtam, de miután ez nem egy barkács technológia, szóval minősített régóta bevált gyártási eljárás, el kell hogy higgyem.
5. Csak azt tudom elképzelni, hogy azért olcsóbb, mert
5.1 Hulladékot használ fel amit korábban, mint értéktelen kidobtak.
5.2 Nem ez olcsó, hanem a fa lett drága. Miután berágta magát a köztudatba,
hogy ez mennyivel drágább mint a fa (lám alapból ezt gondoltam én is),
csökkent a kereslet iránta, akcióban veszem most én is. Ha bátrabb lennék
és helyem is lenne tárolni, megvenném most az 5 évi tüzelőt belőle előre.