Na ennyit ér az influenza elleni védőoltás. Én ugye nem szólhatok egy szót se, nem oltattam be magam és meg is kaptam a kórt úgy két hónappal ezelőtt és vagy három hétig is eltartott amíg meggyógyultam. Viszont J  beoltatta magát és meg voltunk nyugodva, hogy ő megúszta, erre három napja köhög, fáj mindene, szóval énvelem kezdődött és vele végződik a járvány. Hajszálpontosan ugyanazok a tünetei mint nekem voltak.

Ma estére elfogytak a blokkok! Igaz az epoxi gyantám is, szóval az utolsó darabokat már nem tudtam összeragasztani, de az már nem nagy ügy, a jövő héten lesz elérhető az Alvinplast-nál az MJ, akitől az anyagokat be szoktam szerezni. Ha kész a ragasztás, a famunka, a formázás még egy nap, de az már bakfitty. Ma itt volt a Sün és elvitt Sopronba két próbadarabot az egyetemre fatelíteni vákuumkamrában, ha működik, megy utána majd a többi is. Két napot nem dolgoztam a projekten, mert mindenféle egyéb tennivaló volt, többek közt informatikai mizéria, egy fél napig úgy tűnt, hogy nem lesz NET, tehát se Email, se blog, de aztán valahogy sikerült úrrá lenni a technikán, méghozzá külső segítség nélkül, pedig már ott tartottam, kivágok minden kütyüt a Dunába. Az a helyzet, hogy bár létezni nem tudnék nélkülük, mégis a lelkem mélyén gyűlölöm ezt a PC világot. Olyan ez mint egy szerelem, amiben az ember örökké veszekszik a szerelmével, voltam már ilyen helyzetben.

A kiscicák dolgában válaszút elé állíttattam. Ugye az a helyzet, hogy ezek a macskák olyan "gyüttmentek", a négy műhelylakó közül kettő a Szutyok kölyke, kettő meg valahonnan idekerült. Ez utóbbiak egyike a Kormi, "aki" egyszerűen megszelidített engem. A leghatározottabban elleneztem mindenféle állatot a hajón, meg a tágabb környezetemben is, de ez valahogy levett a lábamról. Olyan pofátlanul és alattomosan szerettette meg magát velem, ami ellen nem tudtam védekezni. A kaját otthagyja, csak hogy simogassam, követ mint egy kutya, műhelyből a hajóra, majd vissza, egyszerűen kinézett magának, míg a végén odaszülte nekem a munkaasztalomra a három pocakos izgőmozgótekergő fiókáját. Namármost gyerekkoromból tudom, hogy a nemkivánt macskaszaporulatot a születés után azonnal vízbe szokták fojtani, abban az időben kandúroknál még csakcsak működött néha a miskárolás, de nőstényeknél az ivartalanítás ismeretlen fogalom volt. Mondtam is J-nek, hogy hát ha majd megellik a Kormi, akkor a kölyköket is "el kell majd intézni", lehetetlen falkányi macskát itt tűrni, de ő ezt ellenezte, én meg, lévén amúgyis lágyszívű ember, nem erőltettem. Aztán amikor megláttam a csöppségeket, már a kevés ingerenciám is elszállt. Viszont ultimátumot kaptam, jogosan, hogy ha én nem akkor más majd elteszi láb alól a kicsiket, mert nem lehet a telepet teljesen "elmacskásítani". Így ha nem találok gazdát a kicsiknek pár hét múlva amire elválaszthatók lesznek az anyjuktól,  akkor  nekem kell majd őket likvidálni,  amire gondolni se tudok. Fel is raktam őket ide http://kiscica.hu/elviheto/tigriscsikos-fenetudja-meg-mindig-budapest-11318 , ma hárman érdeklődtek, majd kiderül lesz e közte olyan aki komolyan is gondolja.