Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @Kis ember: Szép hosszú előadás volt, itt a másik rész www.youtube.com/watch?v=ZGf6ImD37vc (2018.11.21. 00:33) Hétfő.
  • A Tengerész: @teddybear01: A tárolással semmi gond. A stég alatt van egy sátortető és az alá kiemelem hevederek... (2018.11.20. 11:51) Péntek.
  • carter66: Én csak körbeásom és a talajszint alatt pár centivel elvágom a törzset, aztán mehet rá vissza a fö... (2018.11.06. 09:59) Hétfő.
  • A Tengerész: @zsepizsik: Nem is 300 volt hanem 330 :) (2018.11.01. 10:37) Hétfő.
  • A Tengerész: @lajtos: Welcome aboard lajtos! Köszönöm. Sajnos a helyzeten nem tudok változtatni, de megvan az a... (2018.10.29. 20:36) Szombat.

Linkblog

Szombat

2008.02.23. 20:33 :: A Tengerész

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azt írja a Veperdi András, hogy szépen haladok, csak lassan. Hát itt van ez a pár léc a régi anyagból kiszabva. A megmunkálásuk kétszer fél napja tartott. A pipalécet "U" profilra kiegészíteni, kicsit még maróval kiszélesíteni, hogy eltakarja a 20X20-as zártszelvényt, másikat illeszteni a hűtőládához, meg a munkalap pereméhez, (mindezt pontosan szépen ahogy a csillag megy az égen) kiszabni, lecsiszolni a régi lakkot. Szóval ilyenek falják fel az időmet.

Meg kell majd emeljem az egész hajót (most kb 8 tonna) mert másképp nem tudom lefesteni a kiel alját. Ma körülnéztem a lakatosok vashulladékos konténerében valami olyasmi után amit alá rakhatnék ahogy fokozatonként emelem majd hébérrel, olajemelővel. Nem is számítottam ilyen szerencsére, remek "I" és "U" gerenda darabok voltak behajigálva. A józan ész azt sugallta volna, hogy visszamenjek a hajóra a súlyemelő övemért amit elvileg nehezek emeléséhez mindíg felveszek ( 30 éve volt egy gerincműtétem, amikor azt mondták 10 kilónál többet soha nem emelhetek, azóta felépítettem egy házat cementeszsákokat és egyebeket cipelve) meg védőkeztyűért, mert az autogénnel darabolt vasak élesek, de hát nem volt kedvem annyit sétálni, elhoztam az udvaros szemeteskocsiját és megpakoltam. Visszafelé még beraktam néhány vaskos fatörzsdarabot a kerítés mellől, ezzel is szerencsém volt, ottmaradt amikor kivágtak néhány öreg fát. Ezeket majd láncfűrésszel magfaragom, hogy kétfelől masszívan megtámasszam velük a hajó fenekét. Óvatosan szedtem ki a dögnehéz fákat és vasakat a hajónál. Végre üres a kocsi, megúsztam balaset nélkül. Megkönnyebbülve löktem be a helyére a vaskocsi hátsó lapját, ami persze elakadt. Kicsit megmozgatom, mire hirtelen lezuhan. Vér fröccsen keresztbe, gyomorszorító fájdalom, a bal gyűrűs és középső ujjam körmére esett a szögvas keret, a két ujjvég egész ellaposodott. A mai nap se telt el baleset nélkül.  Visszahúzom a kocsit a kukákhoz és megebédelek. A bal kezemnek csak három ujját használom a nap további részében. (és azt hiszem még egy darabig)

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr38351774

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.