Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @tömjénzsolti: Végkifejlet? Mint annyi más történet az éltben ez se folytatódik, csak abbamarad. A... (2017.02.17. 16:47) Péntek.
  • A Tengerész: @borazslo: Nem tudok, azóta se jártam arrafelé. Viszont ez hogy volt a schoonerral? Nagyon szeretn... (2017.02.11. 09:38) Hétfő.
  • A Tengerész: @elizal: Sajnos megint egy olyan dolog amit Magyarországon elképzelni ne tudok működni. (2017.02.08. 22:57) Kedd.
  • Monte Christo cselédje: Szegény J.! Mit kibír Melletted! :-))) Már felterjesztettem Béke Nobel-díjra! :-))) De azért együt... (2017.02.08. 08:04) Szerda.
  • deckard_r: @A Tengerész: A kornak megfelelően :)))) www.salusgyogypont.hu/hu/shop-safehip-csipovedo-nadrag-ny... (2017.01.22. 17:25) Csütörtök.

Linkblog

Hétfő.

2017.02.20. 17:05 :: A Tengerész

Nem tudom hogy van ez, de a mínusz 15-ben nem fáztam úgy mint ma reggel a nulla fokban. Minden nyirkos, köd van, a hideg meg bemászik a gallér alá és végigkúszik az ember hátán, a kezem kesztyűben is majd lefagyott reggel amikor Sz-el a rituális sétát tettük a Dunaparton. Ő persze röhög az egészen, rohangászik a levágott nádon, jégen, pedig már olvad én rá se merek menni, de őt még megbírja, kezdek aggódni, ha majd annyira elvékonyodik, hogy beszakad alatta, mi a fenét csinálok. Sajnos ahol azelőtt szaladgált, a szántóföld veszélyes, hír jött, hogy rókacsapdákat raktak ki az átok vadászok, ami agyoncsapja ami ráharap a csalira. Márpedig ez mindent felzabál, ami csak büdös hal, rothadó hús, kukacos cupák, az neki csemege és hiába próbálom tiltani, halál pontosan tudja, hogy nem szabad, ha felszed valamit elszalad vele és közbe gyorsan igyekszik befalni, nehogy elvegyem tőle. Még tavaly volt, hogy az esti sétánál talált valami nagyobb darab csontot és rohant vele mint a szél, na mondom mindjárt otthon vagyunk, a kapun nem tudsz bemenni ott elkaplak. De ezt ő is végiggondolhatta, ezért amit máskor sose csinált, besurrant a szomszéd kerítésrácsai közt és hátulról jött haza a kertek alján, kicselezve engem. Mire összetalálkoztunk a ház ajtajában már vagy megette, vagy eldugta és ott várt, igaz bűntudatos pofával. A fene gondolna egy állatról ilyen kifejezetten kognitív intelligenciát. Mert ha csak elszalad vele és csak azután jön haza amikor már megette, az egy logikus megoldás, de ő azt is végiggondolta, hogy neki velem együtt kell hazajönni a regula szerint, tehát megtalálta az egyetlen, a saját szempontját is kielégítő megoldást. Persze letoltam érte és ő pontosan tudta is, hogy mért korholom, de igazából nem voltam képes haragudni rá, pláne elfenekelni, egyrészt mert még kölyök, természetes, hogy kajla, másrészt vannak viselkedésformák amiken nem lehet változtatni egy állatnál, amik az ő szempontjából logikusak és ha az ember túl következetes ezek átprogramozásában, máshol lesz baj a jószág viselkedésével. Például van a sarkon egy ház ahol van két kutya, akikkel utálják egymást. A furcsa az, hogy az én kutyám olyan barátságos jószág, hogy mindenkinek hízeleg, ha más kutyát lát rohan oda barátkozni, de ezzel a kettővel szörnyű acsarkodást művelnek, ahányszor csak arra megyünk. Azt is tudja, hogy nem szabad, hogy erősen tiltom és annyira haragszom, hogy kijár egy suhintás a fenekére a vesszővel  érte, de ezt bekalkulálja, úgy látszik egy kiadós anyázás az ellenségekkel neki megéri. A környékbeli kutyák közül még kettővel van így, állandóan beszólnak egymásnak a kerítésen át, más kutyákkal boldogan barátkozik. Tisztára mint az emberek.

Szóval fázom. Ma délelőtt megint belevágtam a gyümölcsfákba, a szó szoros fűrészes értelmében, ebédre még a nap is elkezdett tápászkodni, de mire felébredtem az ebéd utáni alvásból, már el is tűnt. Ráadásul kedvem se volt folytatni olyan fáradt voltam a délelőtti svédtornától. Emlékszem gyerekkoromban is arról panaszkodtak mindig az öregek hogy fáznak és fáradtak... lehet, hogy én is? Mindenesetre azzal vígasztalom magam, hogy  a kertészkedés jelen esetben nem az a növénybuzerálós pepecselés, inkább a favágók tevékenységére hajaz, tán nálam fiatalabb is elfáradna tőle pár óra után

Szólj hozzá!

Péntek.

2017.02.17. 14:12 :: A Tengerész

Idő pocsék. Előrehoztam a naplóírást estéről délelőttre, este majd korábban gyújtok be a hajón és akkor fogok zenélni. (már ha azt a kívülálló számára idegtépő skálázást és ismétlődő nekifutásokat a dallamrészleteknek annak lehet nevezni) Szóval semmi külső tevékenységhez nem érzek ingerenciát. Viszont valakinek megígértem a 444-en, hogy elmesélek egy régi történetet a német építésű magyar tengerjáró hajókról, hátha mást is érdekel. 

Előrebocsájtom, a történetet nekem is csak mesélték, de biztos nem nélkülözi a valóságalapot. A második világháború után Németországot a győztesek (nem okulva az első világháború utáni hasonló hiábavalóságokon), mindenféle korlátozásokkal sújtották, abban a reményben, hogy örökre képesek lesznek megakadályozni egy tehetséges és szorgalmas népet abban, hogy hadi potenciállal rendelkezzen. Ez a kereskedelmi célra épülő hajókra vonatkozóan olyan korlátozásban jelentkezett, hogy a feltételezett katonai célokra való felhasználhatatlanság érdekében azoknak sem kettős fenékkel, sem vízmentes válaszfalakkal nem szabadott rendelkezniük. Az ilyen hajót ugye gyakorlatilag egyetlen, a vízvonal alatt érő lövéssel el lehet süllyeszteni. Bizonyára nagyon okosak voltak azok a jogászok ( mint mindig minden jogász aki csak papíron működő szabályokat fogalmaz jogszabályba, miközben ezeket a sorokat írtam, csengetett a postás kislány és bírósági határozatot hozott, miszerint  elítélték azokat akik az autómat, a lányomtól 2014-ben ellopták, sok oldal bullshit, a vége ami nekem az érdekes, megítéltek 100 000 Ft-ot amit a tettesnek ki kellene fizetnie nekem, csak azt találjam ki hogy hajtom be rajta amikor már a tárgyalásra is a sittről vezették elő korábbi bűncselekményekért őket és ez lett volna a vételár amiért a lányom árulta és ezt nem volt hajlandó kifizetni, inkább elvitte kipróbálni és eladta a MÉH-ben, ennyit az autókról meg a jogról), csak ez pl azzal járt, hogy egy ilyen hajó a Viscayán néhány perc alatt süllyedt el amikor zátonyra futott, ezért valamennyi tengerész  békeidőben vízbefúlt, ami arra a teljesen szokatlan dologra világított rá, hogy ha a világ két legértelmesebb emberfajtája a politikus, meg a jogász együtt kitalál valamit akkor az lehet hogy mégse lesz a tökéletesség kvintesszenciája. Ennek nyomán feloldották ezt a németekre vonatkozó korlátozást és immáron építhettek biztonságos hajókat. Természetesen ezeket az életveszélyes hajókat a németek azonnal kiselejtezték és eladták ócskavasnak, na ki vett meg hármat belőlük? Úgyvan Magyarország! Nálunk ugye akkoriban a legfőbb érték az ember volt, kerül amibe kerül, csak olcsó legyen. Merthogy nagyon kellettek a hajók, az arab-izraeli háborúban a mi helyünk az arabok mellett volt, tömegével ment a baráti segítség hadianyag formájában a jugoszláviai Ploce (később Kardeljevo) kikötőből és ehhez minél több hajóra volt szükség, szóval így lett a korábbi életveszélyes német vasárúból a Mahart tengerjáró flotta három új büszkesége a  Duna, a Tisza és a Rába. A történethez még érdekes adalék, hogy soha olyan rekordbevételt nem produkált a magyar tengerhajózás mint akkor. Mert ugye a hadiárú értékes rakomány, ezért a fuvardíj magas, ráadásul nem kellett messzire vinni, csak a Földközi tenger egyik oldaláról a másikra, visszafelé üresen ment a hajó, majd gyorsan megpakolták és ment is vissza. NADENEMÚGYVANAZ!! Tervgazdálkodás volt elvtársak!! A tervet pedig teljesíteni kell, ha törik, ha szakad. Volt egy olyan bűvös szám, hogy "árútonnakilométer". Na erre nem volt jó a hadiszállítás. Merthogy a "zöldárú" ( mi csak úgy hívtuk "bőrlukasztó") nem csak dögnehéz ágyúgolyó, ha beraknak egy tucat légvédelmi ágyút tele vele a hajó, de nincs nagy súlya, ráadásul visszafelé semmit nem visz, szóval a tonna kevés a kilométerhez képest, hiába az óriási bevétel, a hatalmas profit, az összes vezető prémiuma ugrott ami az árútonnakilométerhez volt kötve, de még le is lettek baszva, hogy a MÁV, TEFU, meg mittudomén milyen cégek azok bezzeg tudták teljesíteni (igaz, hogy veszteséges volt mind mint az eszkimóknál a fridzsiderbiznisz), micsoda disznóság ez elvtársak? Akkor született a megoldás, hogy egy hajót meg kell rakni vasérccel az jó nehéz és körbe körbe menni vele a tengeren, az csinálja az árútonnakilométert, az üzlet meg le van szarva. Hát ennyi volt a mese mára.

2 komment

Csütörtök.

2017.02.16. 21:15 :: A Tengerész

Nem lustultam el, már ami a naplóírást illeti, de nem igazán történik semmi. Nagy munkába fogtam, amihez ráadásul semmit nem értek, de az időjárás miatt leálltam vele. Arról van szó, hogy a kertben rettenetesen elhanyagolt gyümölcsfák vannak. Alma, meggy, szilva, mindmegannyi égnekindult sűrű söprűlombozat. Ráadásul a tavalyi nedves nyár miatt minden súlyosan gombafertőzött. J győzköd, hogy vágjam ki az összeset tőből és szinte biztos, hogy neki van igaza mert. 1. Nem értek a kertészkedéshez, ez is egy szakma, amit persze meg lehet tanulni, de mivel nem hobbim, csak nyűgnek érzem pillanatnyilag ( tudom ha kertész olvassa e sorokat megvetően fog rám gondolnia). 2. Nagy munka, ez nem kéziollóval való metszegetés, a lombkoronát láncfűrésszel kell létrán imbolyogva ritkítani, becsülettel nekifogtam, de nem vidámodtam meg tőle. 3. Ha mindent megcsinálok, ha valahogy lekezelem a szükséges kencével a rengeteg sebet amit a fákon ejtettem, ha a megfelelő gombaölő szerekkel a megfelelő időben és gyakorisággal lepermetezem a fákat ( amihez persze előbb vennem kell egy valamilyen permetező eszközt amivel 3 m magasra fel tudok spriccelni), elköltök minderre annyi pénzt ami ha mázlim van és a fák elkezdenek teremni, adnak annyi gyümölcsöt ami úgy 10 év alatt behozza a ráfordításokat, Persze nagyrésze ránkrohad, mert 200 kiló almát nem tudunk megenni. Ami nekünk kell gyümölcs azt megvesszük a piacon, olyat amit akarunk és annyit amennyit megeszünk, egész biztos, hogy nem  gazdaságos a gyümölcstermesztés ilyen szinten. Viszont egyszerűen sajnálom a fákat. Az időjárás adott pár napot a végleges döntésre, három napja abbahagytam a lombritkítást, mert  odafagy a kezem a szerszámokhoz. Viszont idebent harmonikázáshoz az idő pont alkalmas, már  az ínhüvelygyulladás határára harmonikáztam magam, Á az idomárom amikor már azt hittem majdnem megvagyok a Schneewalzerrel, telerakta a basszuskíséretet egy rakás új akkorddal, mert szerinte túl sivár az "umpappa", na ezzel szenvedek most, de miután ez a fáradozás sokkal gazdaságtalanabb mint a kertészkedés, perverz módon ezt élvezem.

Szólj hozzá!

Kedd.

2017.02.07. 17:18 :: A Tengerész

Csúnya idő van. Nem tudom hogy van ez, de +3°-ban jobban fáztam reggel kutyázás közben, mint egy hete -10-ben. Sár, dagonya, tócsák mindenfele, időnként megered az eső, nap sehol olyan igazi "takonyhúzó" idő van már második napja. Ha Sz, ez az energiabomba nem húzna kifelé, ki se dugnám az orrom a házból, vagy a hajóból. De ő kíméletlen, tegnap szakadó esőben volt muszáj megtenni vele  körsétát, gumicsizmában ernyővel vonultam, elemlámpa, láthatósági mellény, ő elől megy villogó piros LED-es nyakörvvel,  mellettem (előttem, utánam, mikor hogy) a macska, mert mindketten ott ülnek este már 9 óra felé tűkön az ajtóban és egyszerűen MUSZÁJ velük elindulni kefelé akármilyen idő is van. Megtesszük a szokásos kört, utána mindenki nyugovóra tér. Most, hogy már nincs olyan hideg Sz nem alszik bent a kályha előtt, hanem ellenkezés nélkül bevonul a házába a tornácon, C rendszerint kiköveteli, hogy J ágyazzon meg (igen ott ül szemrehányó tekintettel, vagy járkál le-föl esetleg mérgesen nyávog), addig nem hajlandó elnyugodni, de ha meg van vetve az ágy akkor odafekszik J lábához és alszik reggelig.

Most, hogy a napjaim főleg harmonikázással telnek, nagyjából kész vagyok a második számommal a Schneewalzerrel, ennek úgy tűnik az az ára, hogy az elsőt elfelejtettem, ma próbáltam a La Partidát, ami már szinte tökéletesen ment egy hónapja, de most alig ment. Amikor meg belejöttem, a keringő ment rosszul. Úgy látszik egyszerre csak egy számra képes a tudományom. Említettem, hogy a hajó, majd építkezésblogból öregedésblog lett, itt láthatjátok előre a sorsotok, nos egyre többet kopogtat a halál. J jött be délután, hogy Pannika (J volt kolléganője és barátunk), mamája ment el örökre, én nem is ismertem, de elszomorodtam, ettől kezdve csak gyászinduló ritmusban játszom a walzert. Aztán ha az ember már kezd hozzászokni, hogy meghalnak körötte, egyszerre csak azt veszi észre, hogy ő se él már. Szóval nemcsak az időjárás szomorú.

Hogy azért ne legyen a vége ennyire szomorú, ha már Schneewalzer akkor legyen most ez 

https://www.youtube.com/watch?v=foNN_joQ3LA

4 komment

Szerda.

2017.02.01. 18:08 :: A Tengerész

Tönkrement a jég. Egészen pontosan áll rajta a víz, egész éjjel esett az ónos eső. Korcsolyázni csak az utcán korcsolya nélkül, járkálni kész életveszély. J tegnap a szokásos pesti túrán volt szülőpátyolgatás ügyben, az esti busszal jött haza. A busz eleve lépésben tudott csak jönni olyan volt az út, aztán haza a megállótól még van majd 1,5 km gyalog. Ezt szegény majd egy órát tartott amíg megtette, de amikor le kellett jönnie az aszfaltozott útról a murvásra az már nem működött. Amikor balra kanyarodandó felért az az út közepére a bogárhát tetejére jobb oldaláról, ahol addig  a kerítéseken végigtapogatódzva jött végig, egyszerűen leszánkázott a bal oldalra, ott megkapaszkodott a villanyoszlopba és se té se tova, ott már nincs kerítés. Felhívott, hogy mi legyen, beöltöztem és felhúztam egy zoknit a bakancsom orrára, azzal kimentem elé és egymásba karolva hazatipegtünk. Olyan izomláza lett a svédtornától, hogy ma egész délelőtt csak jajgatott. Én se úsztam meg a csúszós időt, ma ebéd utáni alvásból J ébresztett, hogy baj van, barátaink két autója összecsúszott, összeakadtak, menjünk segíteni. Na gyorsan öltöztem és magamhoz vettem egy duplacsigasoros kötelet, de kicsit még a félbeszakított álomból kótyagosan túl bátran lépkedem, mindkét lábam kicsúszott előre a kulékaviccsal ( szóval apró hepehupák vizes jéggel borítva) ledöngölt utcán és hanyatt estem. Aránylag jól tompítottam reflexből, de a fejem a jellegzetes ostorcsapással nagyot koppant a fagyott kavicsokon, akkorát, hogy mindenki megijedt, még én is. Chichester könyvéből tanultam, hogy ha az ember elesik, leesik valahonnan, nem szabad gyorsan felkelni, hanem én csak úgy hívom, előbb "össze kell rakja " magát, még akkor is, ha a körbenállók nagy igyekezetükben azonnal talpra akarják rángatni. Szóval kicsit feküdtem annak ellenére, hogy tócsa volt alattam (nem én csináltam) és a fejem is sajgott, aztán feltápászkodtam J segítségével. És semmi bajom nem lett, ez kb két órája volt, a koponyám bal hátsó részén, ahogy esés közben reflexből alighanem kifordultam  lett egy púp, de még csak nem is fáj, hacsak nem nyomkodom. Ja, mire odaértünk nélkülünk is sikerült szétakasztani az autókat, szóval csak elesni keltem ki az ágyból.

2 komment

Szombat.

2017.01.28. 21:40 :: A Tengerész

 Csípős az idő, nap meg nem volt ma sehol. Délelőtt kimentem korcsolyázni, de egy jó óra múlva megelégeltem a sportolást. A gyenge szél mely zúzmarából rajzolt állandóan változó hullámzó mintákat a jégre, eleinte fel sem tűnt, de amikor elbarangoltam az Angyali sziget túloldalára és visszafelé széllel szemben kellett korcsolyázzam vagy tíz percet, azon vettem észre magam, hogy annyira fázik az arcom, hogy szinte már elviselhetetlenül fáj. Úgy hogy abbahagytam és szégyenszemre bevonultam a házba. Pedig ki kell használni a lehetőséget, mert ahogy nézem az időjárás előjelzést, egy hétig biztos tán még a jég, aztán jön a felmelegedés. Az egyik szemem sír, a másik nevet, mert ugyanilyen aggódva nézem az erős hidegben sebesen fogyó tűzifát, vajh kitart e tavaszig. Én azért a jó oldalát igyekszem nézni mindennek, ha jön a felmelegedés kitart a tüzelő, ha nem jön a meleg, kitart a korcsolyázás. Az imént voltam begyújtani a hajón, jó meleg volt a szalonban, +2,8°, egy óra múlva tán felmelegszik annyira, hogy kimehetek gyakorolni a harmonikával, további egy óra gyakorlás alatt meg annyira hogy lehet zuhanyozni és ágybabújni. Felemeltem a napi gyakorlást 3 órára, egy óra reggel a hajón, egy óra napközben a házban, egy óra lefekvés előtt a hajón. Egy óránál többet nem nagyon bírok egyhuzamban (bár tegnap lefekvés előtt majdnem két órát nyúztam a hangszert ), mert fejben elfáradok, minél jobban erőltetem annál többet hibázok, ráadásul a jobb kézfejem a merev ujjtartástól begörcsöl.         

Szólj hozzá!

Péntek.

2017.01.27. 12:39 :: A Tengerész

Dacolva a szmogveszéllyel, tegnap felutaztam Budapestre. Van abban valami pikánsan szokatlan, hogy az ember csak úgy lemászik a fürdőlétrán a stégről a jégre és átsétál a túlpartra a HÉV végállomáshoz. Utálok a nagyvárosba menni, még akkor is ha nincs éppen büdös (amúgy cseppet sem volt jobban, vagy kevésbé büdös az én orromnak, mint  szmogriadó mentes napokon, az itteni jó levegő után engem Budapest mindig nyomaszt és nemcsak a levegőjével) Szóval azért mentem, mert muszáj volt hogy aláírjam (mint de jure pesti lakos) a Momentum Mozgalom olimpiai népszavazást kikényszeríteni akaró listáját. Ha a kormánypárti fanatikusok annyira hisznek egy budapesti olimpia megrendezhetőségében, valamint a demokráciában, mint azt gyakorta bizonygatják, akkor nekik is alá kellene írniuk, mert ugye akkor úgyis a megrendezés mellett voksol majd a többség. De ha megpróbálják még a népszavazást is akadályozni,az csak azt mutatja, hogy ugyanolyan fanatikus bolsevikok mint '47-ben a kékcédulás kommunista fényes szeles ifjak. Bár ha meggondolom rosszabbak mert míg amazok lelkes, a háború és az azt megelőző nyomor megcsömörlötte fiatalok voltak, emezek inkább a szolgaságba és kiszolgáltatottságba beletört, amúgy tapasztaltabbnak lenni köteles öregek. Mégis legfőbb ellenségük a szabadság (liberalizmus) és a civil kezdeményezések.

Azt gondoltam volna, hogy vége a kemény télnek, mert tegnap, tegnapelőtt már nulla fok körüli nappali és -3-4° fok körüli éjszakák voltak, de ma éjszakára visszajött a hideg, már este is látszott, hogy  hideg lesz az éjszaka. Sz-nek meg is engedtem, hogy ismét bent aludjon a cserépkályha előtt a nappaliban, ott karikába gömbölyödve csendben tölti az éjszakát, bár J a múlt héten panaszkodott, hogy felébredt rá, amikor a kutya álmában vakkantgatott, de olyan mélyen aludt, hogy még arra sem ébredt fel, hogy J megsimogatta. Ma reggel  -7°-ra ébredtem és dél elmúlt, de még mindig nem sütött ki a nap, alighanem ma már nem is fog, szürke köd borít mindent, a túlpart is alig látszik.

Új számot gyakorlok, elsőre egész jól haladtam vele, egy hét alatt megvolt a jobbkezes szóló egy szólamban és a balkezes basszus , de a szerdai órán Á az idomárom látva, hogy milyen jól haladok, feladta leckének a második szólamot is, ami azt jelenti, hogy a jobb kéz többnyire két (néha három) hangot játszik, na ezzel vért izzadok.

Amúgy ha kész leszek vele, kb így kéne szólnia. Hát ez még jócskán arrébb van.

https://www.youtube.com/watch?v=Y3G4VdNjtpg

(az ember elképzeli hozzá a bőrgatyás labancokat ahogy keringőznek)

Szólj hozzá!

Vasárnap.

2017.01.22. 20:10 :: A Tengerész

Nézem az esti híradóban, hogy Budapesten szmogveszély van, a várost a felvételeken nem lehetett látni a hegytetőkről, mert ködben úszott minden. A régi autóknak le is kell majd állni. Megintcsak úgy érzem magunkat, mint akiket az Isten a tenyerére emelt, mert itt korcsolyás közben inkább attól kellett tartanunk, hogy leég az orrunk, olyan hévvel sütött a nap ma is. Remek ez a téli vakáció, jobb nem is lehetne.

Második nap az olaszországi autóbusz tragédiával kezd a híradó. Szörnyű belegondolni, mit érezhetnek azok az emberek akiknek a gyermekei borzalmas tűzhalált haltak az autópályán. Egész elszomorodtam, pedig nekünk a mai nap is tökéletesre sikeredett, de már nem tudok neki igazán örülni. Egy hajszál választja el a felhőtlen örömöt a tragédiától. 

Ma van a Magyar Kultúra Napja. Nem bánnám, ha ez nemcsak egy kipipálandó nap lenne a többi "valaminek a napja" közt, a szokásos módon üresen kongva tartalmat nélkülözve. Sajnos akár a napja akár a nemnapja, mindennapi jelenség az elkultúrálatlanosodás, az emberek egyre bunkóbbak.

Akinek stégje van az RSD-n, nem árt ha gondol a jég okozta kár lehetőségére, az ember nem is gondolná miket tud csinálni még itt állóvízben is, pl mindent leszakít ami a vízbe lóg, ahogy folyamatosan csökken a víz-, akarom mondani jégszint. Láttam olyan stéget amit a hozzá rögzített, a 20 cm-nél is vastagabb jégbe fagyott fürdőlétra karikára görbített. Az amúgy erősnek megszokott 60 X 60 -as szögvas keretet lehúzza, a 100 mm átmérőjű csőoszlopok kidőlnek. Félelmetes erők működnek hangtalanul és szinte észrevehetetlenül.

Szólj hozzá!

Péntek.

2017.01.20. 18:58 :: A Tengerész

003_40.JPGHát azért így nehéz korcsolyázni. C megtámadta a  lábamat.001_64.JPG

002_51.JPG

Nem szereti a szokatlan dolgokat. Ahogy a harmonikázást is helytelenítette és a hangszeren állt bosszút. Tegnap megint idebent a házban játszottam, belémkötni nem mert, de hogy azért valamit törlesszen, kifelé menet ráhúzott egyet a kályha előtt alvó mit sem sejtő kutyára.

J-t is megtámadta.005_24.JPG

Nagyokat harapott a kesztyűbe.006_19.JPG

De ráfázott. J a kapálódzás ellenére elvitte egy körre. Ezért aztán bosszúból kifelé ment a jégről belémharapott. Neki mindegy, csak valakin muszáj törleszteni.008_18.JPG

 

 

Szólj hozzá!

Csütörtök.

2017.01.19. 19:16 :: A Tengerész

Errefelé már csak ilyen az élet.001_63.JPG

004_32.JPG

Javul, javul....de a koszorúzás még nem megy. Ha kitart a jég még mondjuk két hetet akkor talán. Bár az se nagy baj, gondolom most, ha már nem fogok megtanulni ebben az életemben igazán jól korcsolyázni. Nem a cél a fontos, hanem az út. Nem feladni, próbálkozni. "Az ember célja a küzdés maga." (ha jól emlékszem,Tragédia 13. szín)

Amúgy van bennem veszélyérzet, ebben a korban állítólag már könnyebben törnek a csontok és nehezebben forrnak össze. Emlékszem nagyon régen egyszer lementünk korcsolyázni Balatonakarattyára a B A barátomék házához. A papája akkor lehetett olyan idős mint most én, de lehet, sőt valószínű, hogy fiatalabb, ez egy kb 40 éves történet. Sportos bácsi volt és látszott, hogy nagyon tud korcsolyázni. Csak úgy kirobbant a jégre, száguldozott, cikázott, ha jól emlékszem még kurjantott is párat az élvezettől, majd belekezdett egy hátrafelé koszorúba, bízva a régi rutinban. Ezt nem kellett volna tennie, hatalmasat esett hanyatt, akkorát koppant a feje a jégen, hogy még most is beleborzongok. Neki ennyi volt a korcsolyázás aznapra, de azt hiszem a maradék életére is. Szóval igyekszem nem nagyot "tanyázni" az idei szezonban csak egyet estem a múlt héten, az három napig fájt, M1 rosszabbul járt, lehet neki idénre elment a kedve. J viszont egyre bátrabb, a vicc az, hogy mindnyájunk közül ő tud a legjobban korcsolyázni, csak nehezen lendül bele, kicsit gyáva a drágám, de ma délután már egyedül is kiment amíg én aludtam és elmondása szerint nagyon élvezte. Muszáj öt noszogatni, mert magától hajlamos elöregasszonyosodni. 

Rámijesztett Krisztike, a Nelli kutya gazdája, azt mondta, hogy beszélt egy környékbeli vadásszal, aki figyelmeztette, hogy óvatosan a kutyázással, mert kint vannak a rókacsapdák amerre a kutyákat szoktuk rohangászni hagyni a szántóföldön, ligeterdőben, ezért nem mentünk reggel Sz-el arra, helyette átsétáltunk a jégen az Angyali szigetre, meglátogattuk régi tengerészkollégámat Németh Sanyit, aki ott lakik. Furcsa dolog ugyanott sétálni, ahol nyáron meg vitorlázunk.

4 komment

Vasárnap.

2017.01.15. 08:40 :: A Tengerész

8:40 Szolgálati közlemény: Megjavult a jég. Ami ráesett tegnap, tegnapelőtt hó az elolvadt, este még kásás volt a teteje, de éjszaka szépen megfagyott, nem olyan tükör, mint egy hete volt, olyan kissé grízes, de lehet rajta korizni. Megfúrtam két helyen is, a 8 centis fúró nem érte át, szóval a vastagsága se csökkent a háromnapos olvadás során, talán még hízott is, legalábbis annyival ami hó ráolvadt, az éjjel többször is felébresztett a jég durrogása. Az idő is csodás, reggel a kutyával belegyalogoltunk a vörösben izzó napkorongba, miközben a hátunk mögött meg ezüstfénnyel csillogott a majdnem telihold. Szél semmi, -3 fokra ébredtem. Megyek is korizni.

4 komment

Péntek.

2017.01.13. 11:13 :: A Tengerész

11:13 És nemcsak péntek hanem 13.-a is. El is romlott a jég. Szakad az eső, +3°van ami pár centi hó esett az elmúlt két napban az latyakká lett a jég tetején, aztán ha holnaptól megint jönnek a mínuszok jót meg fog fagyni ezzel teljesen alkalmatlanná téve a korcsolyázásra. Szóval úgy tűnik nem fogok az idén megtanulni koszorúzni. De harmonikázni igen! Megyek is a hajóra gyakorolni, reggel begyújtottam azóta vagy kialudt a tűz ( jártam már így néha, tegnapelőtt este is 6 fokban kellett lefeküdjek), vagy finom meleg van.

1 komment

Szerda.

2017.01.11. 09:14 :: A Tengerész

Melegszik az idő. Már -11,7 fokra melegedett a reggeli külső hőmérséklet. A szél egészen gyenge, kifejezetten üdítő volt a reggeli séta a simogató napsütésben. tegnap nézem a TV-ben az időjárás jelentést, mondja, hogy Moszkvában -40°van. Szóval szegény Grigorij Sandrovicsnak egy kicsit jobban kell fűtenie mint nekünk itt a melegben. Megyek korcsolyázni. ( nem nagyon javul a stílusom... pedig tegnap még meg is köszörültem az eszközt, szóval nincs mire fogjam)

2 komment

Hétfő.

2017.01.09. 19:46 :: A Tengerész

A mai nap a tegnapi másolata. Azért jól elfáradtam....nem könnyű ez a korcsolyázástanulás... és a bal csípőforgóm is sajog.....kemény ez a jég. Valahogy meg kéne élezni a korimat, mert nincs benne semmi holker és nem is túl éles, de ezért csak nem fogok felutazni Pestre! Azt hiszem csinálok a sikítóhoz valami szamárvezetőt. Megpróbáltam, kicsit okosodni a neten és azt mondja az irka, hogy (pláne ilyen kezdőnek) nem való a holker nélküli korcsolya, az csak a hokisoknak jó. Persze a "kezdő" az nálam elég érdekes dolog, ha úgy vesszük 60 éve korcsolyázom. Még a Gömb utcai Általános Fiúskolában kezdtem, amikor télen fellocsolták az udvart. Kurblis korcsolyám volt, olyan cipőtalpra felsatuzható, már nagyon modern, nem a kunkori orrú, hanem hegyes. Aztán nem korcsolyáztam vagy harmincvalahány évig, amikor a gyerekeim olyan nagycsoportos ovisok voltak (akkor még ingyen volt a víz) a zuglói társsasház melletti játszótér aszfaltozott "dühöngőjét" teljesen magánszorgalomból jégpályává alakítottam a ház és a környék gyerekei nagy örömére. ( sok melóm volt vele, mert amíg a többi szülő a TV-t nézte én minden este locsoltam, érdekes módon használni mindenki szerette, de csinálni alig volt segítségem), na hamár, akkor vettem egy használt csehszlovák hokikorit és én is csúsztam a srácokkal. Aztán megint eltelt egy bő évtized és néha ha a Balaton rendesen fagyott be akkor korcsolyáztam a Balatonudvari előtti jégterületen ( ha van "vízterület, földterület" akkor lehet jégterület is nem?), de ha mindent összerakok az elmúlt életemben mondjuk volt korcsolya a lábamon úgy kb 50 órát, szóval mostmár muszáj lesz sietnem, hogy menő koris legyek, mert nincs már rá további 60 évem.

Ma úgy volt, hogy lesz harmonikaóra, de SMS-ezett az Á, hogy nem ér rá, három tantárgyból lesz vizsgája a héten készülnie kell, nem ér rá órát tartani. Miután már reggel behoztam a hangszert a hajóról a házba a szállításhoz, vacsora után leültem idebent egy kicsit játszani. A macska zokon vette! Előbb csak rosszalló tekintettel nézett rám, aztán odajött és elkezdte a lábam harapdálni, majd miután erre nem reagáltam felágaskodott és a combomba harapott. Azért nem mer teljes erőből harapni a félelmetes fogaival, mert tudja, hogy azért pofon jár, inkább csak jelez így, ha kaját akar, vagy valami más kívánsága van és nem vagyunk hajlandóak tudomásul venni az akaratát. A magas hangokat különösen utálta, jobban mint a kutyát, mert miután továbbra se reagáltam, előbb odaült a kutya mellé, nekem háttal hogy megvetését jelezze, majd durcásan kivonult az előszoba legmesszebb lévő pontjára egy lábtörlőre összegömbölyödni. Miután letettem a hangszert a szófára és bejöttem ide naplót írni, J kacagva jött elmesélni, hogy a C visszasettenkedett, nagy óvatosan felágaskodott a harmonikához és alapos körültekintés után behúzott egyet a hangszernek, majd diadalmasan elvonult.

Egy kép tegnapról, most küldte K lányom.17_01_09_2_mod.jpg

5 komment

Vasárnap.

2017.01.08. 09:10 :: A Tengerész

9:10 Itt az idő! Mindenki jöjjön korcsolyázni! Legyengült a szél, hét ágról süt a nap, a jég meg mint az ablaküveg olyan sima. Igaz -17.1 fok volt odakint amikor felkeltem, de a tegnapi élénk szeles -13-hoz képest mégis szinte meleg van. Sz persze röhög az egész télen, gőzölgő spriccekkel jelöli a kórókat és önfeledten rohan a szimata után. Mindazonáltal amíg ilyen hideg van szabad neki bent aludnia a kályha előtti szokásos helyén a szőnyegen. Így is tudja mikor jövök be a hajóról,reggel már az előszobában várta, hogy kinyissam az ajtót.

9:42 Ajaj, ajaj. Azt hiszem a fejemre szakítottam a mennyezetet! :)) Szóval én nem foglalkoztam soha igazán a facebookkal, időnként valamit kiírt az alsó sarokba, de nem törődtem vele. Na ma mondom szét kéne kürtölni a hajónaplónál szélesebb körben, hogy milyen jó korcsolyázóidő van, nézem rettentő sok ilyen izé van, hogy ki mindenki akar a barátom lenni. Van közte ismerős, meg ismeretlen, hát ha ilyen kedvesek hogy gondolnak rám persze hogy bejelölöm őket. Erre elkezdtek ömleni a levelek! Mindenkitől elnézést, de nem fogok tudni válaszolni, most pl megyek korcsolyázni, akit érdekel mi van velem itt megtalál. 

1735 Hú, micsoda remek  nap volt! Elsőre a SP videója. 

https://www.youtube.com/watch?v=J9MQLRu11v8&feature=youtu.be

Egész nap koriztunk. Ha még gy hétig tartana ez az idő a végén meg is tanulnék. Jöttek a gyerekek is, majd lesz tőlük is kép ha elküldik. Addig ez van.17_01_08_1.jpg

001_62.JPG

002_50.JPG

5 komment

Szombat.

2017.01.07. 08:18 :: A Tengerész

8:00 Keveset aludtam az éjjel. Állandóan felébresztett a jég durrogása, meg a hajó mellé tömködött nád, gyékény ropogása ahogy a hízó, tolakodó jég összeroppantotta a szálakban a légkamrákat. Ma végig fogom vágni ismét a léket a hajó mentén és újratömöm, csak még erőt gyűjtök, pontosabban melegszem idebent egy kicsit, mert kifagytam a reggeli kutyázásban. Bár a szél valamelyest csökkent, de nagyon hideg van, visszafelé sétálva szembe a széllel attól tartottam megfagy az arcom, időnként hátat fordítottam neki és dörzsölgettem a képemet kínomban, hogy visszatérjen belé az élet. Amikor éjjel felébredtem már kialudt a kályhában a tűz, de még 18° volt a hajóban, viszont a külső hőmérsékletet mutató műszer -14,5°-ot jelzett, reggelre 11,1°volt bent, kint már -13,5-re "melegedett" az idő. Begyújtottam a kályhába, mert nem akarom, hogy bent nulla fok alá menjen a hőmérséklet napközben és szétfagyjanak a vizek, szóval a reggeli harmonikagyakorlatokat már vidáman pattogó tűz mellett végeztem. A téli tüzelőnek nagyjából a fele fogyott el idáig, ha ez a nagyonhideg nem tart túl sokáig, talán kitart a tűzifa tavaszig, ha nem, akkor sajnos venni kell, kiderül márciusban. A rossz tapasztalatom még Balatonról az, hogy ilyenkor a fakereskedők még a szokásosnál is ( vizes fát árulnak száraznak, lazán rakják a kalodát, csal a mázsa stb) jobban elpofátlanodnak és szemérmetlenül megemelik az áraikat a rezsicsökkentés nagyobb dicsőségére. A jég vastagságát tegnap mértem, már megvolt a 10 cm, de ebben az időben a korcsolyázást nem ajánlom senkinek (hallod Ede?) mert elfújja a szél az embert a jégen, szembe vele meg megfagy a képe. De ha leáll ma a szél eszményi lesz a jég, ráadásul már süt a nap, szóval reménykedek.

21:45 Fárasztó nap volt. Végigvágtam dupla szélesre a hajó jobb oldalán a léket és dupla tömést raktam bele. Szépen sütött a nap, egész kellemes lehetett volna a munka ha nincs a csípős szél egész nap. Szerencsére már nem viharos, de azért elég kellemetlen. Elektromos láncfűrésszel kezdtem, de akárhogy vigyáztam is, szórta a vizet, féltem, hogy belemegy a motorba és zárlatot csinál, ezért ásóval fejeztem be a jégvágást. A nádat lapáttal "aratom", a jégen tologatva prímán levágja a szálakat. Dacára a reggeli begyújtásnak, délre már csak 15° volt a hajóban és az imént amikor kint voltam ismét begyújtani a kályhába már csak 3,9°. Ilyenkor  egy órával később már 10-15 fokkal több van, ez a külső hőmérséklettől  függ, meg attól, hogy milyen éppen a kályhában az égés, az esti kutyás séta utáni harmonikaleckéhez elég, aztán kb. egy óra gyakorlás után épp megfelelő a szalon hőmérséklete a zuhanyozáshoz , lefekvéshez. Most, hogy ilyen hideg van, lefekvés előtt még rárakok a parázsra egy közepes méretű keményfa hasábot. Olvasok még az ágyban amíg azt nem veszem észre, hogy olyan álmos vagyok, hogy egy sort már negyedszer olvasok el és még mindig nem értem, akkor elzárom a kályha szellőzőjét, átállok a parti tápról akkura ( nem zümmög a leválasztótrafó, abszolút csend lesz), eloltom a lámpát, már csak a vörös parázs világít a kályhaablakon át és már alszom is..

2 komment

Péntek.

2017.01.06. 06:49 :: A Tengerész

6:23 Huh! Ennek fele se tréfa! Korán ébredtem, talán a szél fütyörgésére, jég ropogására, még koromsötét volt. Én ha felébredek fel is kelek, ha ötkor akkor akkor, ha nyolckor akkor akkor, nekem nem nagyon megy az ágyban hentergés. Első pillantásom a headbe menet mindig a külső hőmérőre esik mínusz  7,2 fok, na hízni fog a jég alighanem, tán a rendőröknek se lesz kifogásuk a korcsolyázás ellen, ha már legalább 10 centire hízik a jég, a múlt héten egy ismerőst ötezerre büntettek a korizásért. Reggeli pipere után még gyakoroltam egy fél órát a harmonikával, kihamuztam a kályhát, bekészítettem esti begyújtáshoz, jól megtömtem fával, mert ugyancsak szükség lesz a fűtésre, mire elhagytam a hajót odakint már -8 fok volt, szóval nemhogy emelkedne a hőmérséklet az éj múlásával, hanem éppenhogy csökken!. Na de ami kint volt! Úgy 5-os, 6-os alapszél, keményebb befúvásokkal, mire kiértem a ház ajtajához ( legalább 30 m) a kezem annyira fázott ( a kesztyűmet a cserépkályha tetején szoktam hagyni  a reggeli kutyasétáltatáshoz), mert az üres tűzifás vödröket cipeltem, így nem tudtam zsebredugni sem, hogy gond volt a fagyott ujjaimmal a sötétben kitapogatni a kulcscsomón a bejárati ajtó kulcsát, már ott tartottam, hogy fel kell dörömböljem J-t, hogy engedjen be. Sz persze röhög az egészen, valahonnan mindig tudja mikor jövök kifelé a hajóról, nem tudom hogy csinálja a rövid szőrével, de sose fázik, szokás szerint ott várt a metsző hidegben a kapuban a földön ücsörögve, Most vérig sértve karikába gömbölyödve fekszik a padlón mellettem, mert mondtam neki ebben a mocsok időben felejtse el a reggeli sétát a szántóföldön, időnként bánatosan rám néz, na esetleg...talán, ha kisütne a nap, beöltözök eszkimósba és megyünk egy kört.

20:13 Dismay 22-nek szeretettel. Ilyen hidegben mindenki a kályha közelébe húzódik.17_01_6.jpg

20:41 Most jöttem be a hajóról az esti begyújtást intéztem. a szél megalmult kicsit, már nem borotvál olyan keményen, mint délelőtt amikor azért ezt a szegény kutyát mégiscsak elvittem a mezőre egy félórás szaladgálásra, de visszafelé szembeszélbe gyalogolva, hát majd' arcomra fagyasztotta a könnyeket amiket kicsalt. De hideg az van, a szalonban begyújtás előtt +0,8° volt, a kinti hőmérséklet -10,5°

4 komment

Kedd.

2017.01.03. 20:08 :: A Tengerész

Vastagszik vastagszik a jég.(De azért alattam mégis beszakadt. Részletek később.) Az úgy kezdődött, hogy mint írtam, szépen befagyott a Duna. A hangsúly a "szépen"-en van, szóval tükörsima, korcsolyázásra való. Ki is sétáltam rá tegnapelőtt amikor minden zúzmarás volt, mint egy karácsonyi képeslapon._14_dec_27_015.JPG

_14_dec_27_014.JPG

_14_dec_27_017.JPG

Sz izgatottan szaladgált hajóra, stégekre, hogy tudna odajönni hozzám ( a reggeli és esti séták kivételével amikor rejtélyes illatok után rohan kilométerek tucatjait, napközben állandóan a lábam alatt van, az se zavarja ha sikítózok, hegesztek, érzem a megperzselt szőr szagát ahogy hullik rá a szikra, őt nem zavarja ) de nem mer rálépni a jégre, nem is erőltetem, nem kell hogy megszokja és  rámenjen esetleg amikor vékony és beszakadhat alatta. Hogy ne szorongassa a jég a hajót, az egyik oldalon végigvágtam mellette egy keskeny léket, amit kitömtem náddal, gyékénnyel amit a szomszéd partja előtt vágtam. A léket ásóval készítettem és gereblyével szedtem ki jégdarabokat, ehhez a munkához biztos ami biztos deszkákon álltam, nehogy beszakadjak. Aztán túlságosan felbátorodtam a nádaratás közben és amikor a hajó mellé tömködtem az anyagot már elhanyagoltam a deszkákat. meg is lett az eredménye, a benti kályhához, zuhanykifolyóhoz legközelebb lévő darabon, miközben a nádat tapostam befelé a lékbe, egy nagy darabon megnyílt alattam a jég és belecuppantam. nagy baj nem történt, a telefonomat biztos ami biztos előtte szerencsére a mellényem felső zsebébe tettem, a víz itt meg nem sokkal több mint 1 m mély, nem lett vizes amíg, nem könnyen de kikapaszkodtam az "egészséges" jégre. A gumicsizma vízzel megtelve nem segítette ezt a manővert. Érdekes módon nem is volt igazán hidegérzetem, de amikor bent a házban levetkőztem, pecsenyepiros volt a bőröm ott ahol a ruha lazábban érintkezett vele és hát a zacsival üveget lehetett volna karcolni. Aztán amikor lezuhanyoztam és szárazba öltöztem (J-nek csak azt mondtam, hogy kimegyek összeszedni a szerszámokat) azért befejeztem a nádtömést, immáron óvatosabban, a szilárdabb jégről, meg a deckről csáklyával. _14_dec_27_023.JPG

Van virág a kertben ami még télen is nyílik._14_dec_27_002_2.JPG

De a legszebb, J kedvence bent a nappaliban az ablakpárkányon. Úgy hívják Hippeastrum, de az emberek csak úgy hogy Amarilis._14_dec_27_008.jpg

_14_dec_27_012.jpg

_14_dec_27_013.jpg_14_dec_27_019.jpg

 

001_1.jpg

3 komment

Vasárnap.

2017.01.01. 22:20 :: A Tengerész

FIGYELEM, SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY! Ma reggel mértem a jeget, 5 cm vastag volt, ha marad ez az időjárás

http://www.eumet.hu/

, tehát a nappali max. nulla fok környékén, éjjel meg -5 vagy hidegebb, a hét végére lehet korcsolyázni az RSD-n. 

Mindenkinek köszönjük az újévi jókívánságokat és mégegyszer kívánunk hasonlót mindenkinek.

1 komment

Szombat.

2016.12.31. 17:28 :: A Tengerész

És december 31-e! Szóval Szilveszter. Ezt is megértük. Ma videóra vettem hol tartok a harmonikázással, de sehogy se tudom ide berakni. Azt hiszem ez a sors keze, az Öreg nem akarja, hogy a bénázásommal égessem magamat ( nem azért, de csupán attól, hogy a saját kamerám saját magamnak felvesz, olyan lámpalázas voltam, hogy egy csomó dolgot elszúrtam) csak azért mert a végén azzal zárom, hogy mindenkinek boldog újévet! Hát akkor csak így harmonikanyekergés és film nélkül kívánom.

Azért hogy harmonika is legyen 

https://www.youtube.com/watch?v=kA3L7x7t2mI

(Ezzel ti is jobban jártok. Azért arra jó a videó, hogy amikor játszom fogalmam sincs azokról a ritmushibákról amiket így visszanézve azonnal észlelek.)

4 komment

Csütörtök.

2016.12.29. 13:09 :: A Tengerész

schopper_tibi.png

A képen Schopper Tibi és felesége Kati karácsonyoznak Görögországban. Korábban már írtam Tiborról, ma ezt a levelet kaptam tőle. 

Szervusz, Tengerész!

Amióta nálad jártam, azóta keresem azt a kifejezést, amivel méltó képen tudjak irigykedni arra a világra, amit teremteni tudtál magadnak. Ma sem találtam meg, de az egyik kép nagyon megragadott, Amin ködösen mutatja a túlsó partot és látszik az a lakóhajó ahol az esküvőnk utáni lakodalmat tartottuk. a Kvassay zsiliptő hajóval mentünk Ráckevére 1987. december 12. Már lefelé menet is találtunk jeget, de csak inkább a széleken. Éjjel aztán elkezdett hízni óránként 1, mm. Ingajáratban voltam a töltött káposzta és a cokpit között. Reggelre leszállt a köd a hajó orrát sem láttuk, 9 órakor annyira ritkult, hogy nekivágtunk. A vendégsereg dermedten nézte, amin elnyelt a köd, aztán csak a jég ropogását hallották elég sokáig. Majosháza tájékán értünk jégmentes vízre. Ez jutott eszembe a fotódról. A kisduna gyerekkorom óta meghatározó élmények tárháza. Hiszen az útra kelésünk előtt kilenc évig a Kvassay zsilip alatt éltünk. Többször elgondoltam, hogy haza kéne menni. de mindig oda kanyarodnak a gondolataim, hogy jó lenne ez nekem? Félek a csalódástól. Kilenc éve, hogy beléptem a digitális világba, 75 évesen, azóta kitárult a világ előttem. Rádöbbentem, hogy eddig félig vakon tapogatóztam a világban. Habzsoltam a híreket, a mindenféle cikkeket, csodáltam az emberiség nagyszerű tudását. De aztán a hosszú élet tapasztalatai alapján kezdtem kételkedni, megdöbbentem, hogy micsoda baromságokat írnak és hisznek el emberek, micsoda aljas hazugságokat mondanak a szemedbe. Szívemből szoltál Kapitány mikor leírtad gondolataidat. Liberálisnak lenni jó, de nagyon stresszes. Annyi minden kavarog bennem jobb, ha most abba hagyom, majd máskor. B.U.É. K. Tibor

 Tibor megtisztelő véleményéhez csak annyit tennék hozzá, hogy liberális voltom miatt magamat nem gondolnám stressz alatt állónak. Időnként felzaklatnak a dolgok, de ahogy Moldova mondja valahol, "csak egyszer kell tudomásul venni, hogy a dolgok reménytelenek, utána már sokkal könnyebb az élet". Mindazonáltal szörnyű nagy baj az a Nemzet ( az igazi Nemzet, nem a dohányboltos meg a többi nemzethy szarság) szempontjából,hogy 25 éve magunknak dirigálunk, megszűnt a külső nyomás ( jó, tudom, a zsidók meg Brüsszel amivel mentegeti magunkat a sok tehetetlen, sorsának alakítását mástól váró bugris) és ennyire jutottunk. Nemrég ezt válaszoltam egy kommentre:

Én sem gondolom, hogy 25 évet lehet "önmagában helyesen értelmezni", sőt azt se tudom ez a mondat mit jelent. ( az Istenért el ne magyarázd,megyek enni, kisült a pogi ) Csak azt mondom, soha a történelem folyamán ekkora esélyt Magyarország nem kapott. Ráadásul még most is pénzeső hull reánk, ehhez képest egy boldog embert nem találsz az országban. Mindenki sír, zokog és valakire mutogat. Mi ez bazmeg ha nem egy qrva kibaszott gyógypedagógiás gyülekezet? És mindig is az volt.

( forrás

http://444.hu/2016/12/29/vege-van-megnyertuk-az-illegalis-migraciorol-szolo-europai-vitat )

1 komment

Szerda.

2016.12.28. 12:20 :: A Tengerész

JUHHÉÉ!! MŰKÖDIK! Működik az új grafikus kártya. Megmondom őszintén be voltam szarva az egésztől, tőletek se sok segítséget kaptam, vártam volna valami szájbarágós magyarázatot, de nem jött. Na először is sikeresen megtaláltam az "eszközkezelő"-t, majd még sikeresebben letiltottam az alaplapi grafikus eszközt ( ettől nagyon tartottam mert nem voltam benne biztos, hogy jót tiltok le),  majd betuszkoltam a kártyát a gépbe a helyére, persze semmi se úgy volt ahogy a leírásban állt, pl. nem kellett tápfeszt adni a kártyának ( gondolom azért mert a ventilátoros változatra volt kitalálva a leírás, ennek meg csak hűtőtestje van) a képernyőn se jelent meg semmi abból amit a leírás említett, ezért hát be se tudtam írni sehová azokat a varázsszavakat amiket írt, hogy majd válaszolnom kell ha felteszi a kérdéseket a gép, de amikor bedugtam a telepítő lemezt elkezdtek történni a dolgok, rejtélyes feliratok (meg sok játékreklám, elsőre itt is megijedtem mert azt hittem elkezdte feltelepíteni azokat is a gépemre, de aztán amikor láttam ismétlődnek, megnyugodtam) jelentek meg és több zöld sáv kezdett balról jobbra telítődni ( ezt ismerem, ez jó jel szokott lenni, ilyenkor okosodik a pici) sőt egy menüoszlopban jelezte épp hol tart a melóval és amikor a " telepítés befejezve"-nál tartott akkor kész is volt az egész. Csak az volt a nemszeretem a dologban, hogy minden megváltozott, az ikonok és a betűk nagyobbak lettek és az egész kép valahogy olyan pixelszegény, életlen lett. Na mondom akkor amiért az egészbe belevágtam, megnyitom a Delft Ship hajószoftvert. ....ssszameg! Megint azt írja ki, hogy nem elég neki a grafikus állomány, mert még mindig csak 1.1-es verziót lát. Vissza az eszközkezelőbe, megnézni, hogy akkor mim is van végülis? Azt írja  AMD Radeon  HD 6450 Ez stimmel, ezt dugtam bele az imént, de akkor miért nem látja a Delft Ship?? Hát amikor megnyitom a sort... deokos! Azt írja, hogy nem működik, de ha újraindítom a gépet akkor majd fog! És lőn! És már az eredeti a képformátum, nem nagyok az ikonok és nem életlen a kép. Mostmár csak meg kell tanulnom használni a tervezőprogramot, de attól már nem félek. Örömömben el is bringázok a boltba további egérfogókat venni, mert mindenütt egér, cickány, pocok van, a meglévő három egérfogóból egyet pl el is loptak!

4 komment

Szombat.

2016.12.24. 14:00 :: A Tengerész

Mégiscsak fehér lett a Karácsony! Ez itt a Duna.002_49.JPGSajnos a jég nem vastagodott meg annyira, hogy biztonsággal lehessen rajta korcsolyázni, tegnap mértem, olyan 4, max 5 centi, én még nem merek rámenni, bár volt olyan bátor aki korizott rajta, én ha nincs 8-10 cm nem merek. 003_39.JPGMost meg alighanem lőttek a csúszkálásnak, nemcsak a hó miatt, de enyhült az idő meg még fog is a prognózis szerint, a hajó körül máris olvad.004_31.JPG

De nagyon szép a csendes téli világ.001_61.JPG

005_23.JPG

A télikertben "meleg" van,

007_16.JPG

Legalábbis a növények szemmel láthatóan nem fáznak.
008_17.JPG

Mégegyszer áldott Karácsonyt mindenkinek! ( De azért, hogy Karácsonykor se maradjatok gondolatok nélkül 

http://orulunkvincent.blog.hu/2016/12/17/ingyen_itt_mar_senki_sem_hajlando_segget_nyalni)

 

4 komment

Péntek.

2016.12.23. 23:09 :: A Tengerész

Azt, hogy építek e egy 4 m-es katamaránt, még nem döntöttem el. De hogy tervezek egyet az biztos. Namármost haladni kell(ene) a korral, elszállt az idő a papíron tervezés felett. Nagyon szeretek skicceket készíteni, de a hajó tervezés elég bonyolult dolog, egy hajótest kiszerkesztése, a test vonalrajza, a vízvonal és bordametszetek szabályos alakja még egy meglévő hajóra se könnyű, hát még amikor folyamatosan számolni kell a trimmet és mindannyiszor változtatni, ahányszor nem az jön ki aminek kell. Amikor Amapolát terveztem, valamikor 2004-ben, még  elérhetetlen volt számomra egy hajótervező szoftver, sokat kellett dolgoznom rajta zsebszámológéppel és exelbe írt algoritmusokkal és az, hogy a hajó evenkeelen úszott amikor vízre került nemcsak az alapos munkámnak, de alighanem a szerencsémnek is köszönhető, azokat a tényezőket amiket a képletekbe becslés alapján lehetett csak behelyettesíteni, szerencsésen saccoltam meg. Mondjuk a szerencsével mindig jól álltam, de erre nem lehet azért állandóan építeni. Szóval elkezdtem vágyni egy hajótervező programra. Abraxas olvtárs sokat segített annakidején amikor a Mákvirág tervét csináltam, az ő számítógépes programja alapján szabtam ki a palánkokat, most is tőle kértem tanácsot. Ő a " Delft Ship" nevű, a netről ingyen letölthető programot javasolta. Igenám, de nem fut a gépemen, mert a grafika legalább Open GL 3.0-t követel, az enyémen meg csak 1.1 van. Persze elsőre azt se tudtam eszik vagy isszák, de ugye amióta van Internet azóta ha az ember kitartó okosodhat. Abraxas is segített, szóval kiókumláltam a gépem némi kibontása után, hogy egy ilyen kártya  http://compker.hu/termek/34269 bedugható az alaplapba, mert pont olyan dugóhely van rajta kiképezve. Meg is rendeltem, de a nagy karácsonyi tumultus miatt csak az ünnep után tudta volna a futár kihozni, viszont annyira felizgattam magam vele, hogy inkább elmentem érte ma Pestre a boltba. Így egyrészt megleptem vele magam karácsonyra, másrészt elbíbelődhetek vele az ünnepek alatt. Amit még nem tudok, a régi videokártyát a leírás szerint ki kell szedni a gépből, a bajom csak az, hogy nincs benne ilyen, az alaplapra van applikálva a régi grafikus hardver. Majd elkezdem googlezni is, de  ha valaki tudja hogy kell inaktiválni írja meglegyen szíves! Na szóval utaztam Pestre, meg Pesten. Most le fogok írni valamit, ami már hónapok óta habzik bennem (fékezett habzású gondolatok), de nem tudtam rászánni magam a megfogalmazásra, de ha most nem írom le Karácsonyra, akkor sose fogom. A legutolsó apropó a mai metróélményem.

Ülök az M3-as (tudjátok a kigyulladós fajta) metrón, velem szemben fiatal, jóképű férfi és csinos lány. A fiú haja 3 mm-re nyírva, amolyan börtönfrizura, szakálla is hasonló, ami feltűnik, hogy ellentétben mindenki mással, akinek az arca felett valamiféle "V" vagy "M" alakban kezdődik a haj, neki egyenesen indul, mintha egy láthatatlan vonalat húztak volna keresztben a homlokán, alatta semmi, felette minden átmenet nélkül indul a sörtefrizura, fene tudja miféle vérkeveredés, valami déli típus. A lány barna, hosszúhajú, állán gribedli ha lehet mondani ilyet, meghatározhatatlan eredet a kaukázusi vonalon. Egy biztos, ezek szerelmesek. csak egymást bűvölik, időnként összeér az ajkuk, nagyjából két megállón át búcsúzkodnak így, mert a fiú leszáll. Újabb fiú és lány száll fel. A lány csinoska szőke, hegyesorrú, szláv beütés, de a fiú, na az csúnya mint az ördög. Az orra olyan palacsinta mint a visszavonult profi bunyósoké, csak az övé gyárilag ilyen, mert a fülei vékonyak, szóval nem a ringben tatarozták ki az arcát ilyen rozogává, haja is fogyatkozóban, pedig innen van még a harmincon. De mit számít ez! Csak az számít ahogy  a lány ránéz, meg ahogy percenként mintegy véletlenül összeér az ajkuk (csak remélni tudom, hogy ha gyereket csinálnak és az lány lesz, nem az apjára fog hasonlítani). Ezek kérem úgy lángolnak, hogy félő, megint kigyullad a metró. Pedig mégcsak tavasz sincs, az emberek fázósan bújnak a gallérjuk mögé, magamat is beleértve, hja, hol vannak már azok az idők amikor más is lelkesített mint a hajószoftver? Mért írom le mindezeket? Mert ezek kérem itt ivarzanak és ereikben több tucat vérvonal keveredik és tovább fogják adni hálistennek remélhetően sikeres utódoknak és a kutyát nem fogja érdekelni ha eljön egy értelmesebb kor, hogy kinek mik a felmenői és honnan származott ide. Hagyjuk egy kicsit ezt a vonalat lógva és járjuk körül a mát, kicsit másfelől, mit ahogy az előző blogbejegyzésben tettem. Rettenetes az acsarkodás az emberek közt. Minimum kétfelé szakadt az ország, bár ez a megállapítás helytelen, mert mindig is ketté volt szakadva, nem részletezném a történelmi hátteret aki nem hiszi olvassa el Börcsök Mária "Kettészakadt Magyarország " című könyvét én kötelező olvasmánnyá tenném a középiskolákban. Mindazonáltal volt a fiatalságom során legalább két-három évtized, szóval kb egy emberöltő, amikor ez a kettészakadtság ne volt ilyen szembeszökő. Mára szinte (vagy nem is szinte) gyilkos indulatok feszülnek az emberek közt. Emberek meg vannak róla győződve, hogy a "másikok" a patás ördög megtestesítői, úgy beszélnek állampolgár társaikról, mint aljas férgekről, elpusztítandó kártevőkről. Magam is hajlamos voltam elhinni, hogy ezeknek az embereknek tényleg torz a lelke. Gyakori  fellelhetőségük a különféle blogok kommentszekciója és ahol facebook névvel lehet beirkálni, visszakereshetők, már persze ha nem álnévvel álprofillal trollkodnak. Vettem a fáradságot és egynémely különösen ordas beszólónak kicsit megnéztem az oldalát. És meglepődve láttam, hogy amúgy egészen emberszerűek, sőt kifejezetten nemes gondolatokat, emelkedett hangulatú versikéket, boldog mosolygós családi képeket, vicces történeteket népszerűsítettek, szóval ezek jó emberek! Hát akkor honnan ez a gyilkos düh bennük ez a vadállati hév amivel minden józan észt mellőzve gyalázkodnak, fenekednek?  Itt van egy derék nagypapa, a kisunokájával fényképezte magát a facebookra , úgy hívják Aladár Molnár

https://www.facebook.com/profile.php?id=100011117082409  A szép kert amivel bemutatkozik nyilván a becsületes szorgos munkája eredménye, a kutyát is szereti és a barátai is milyen szép mosolygós joviális emberek, itt mindenki a nemzet oszlopa. Nos idézem amit jegyzett a kamionos terrorista lelövése kapcsán:

"Csak egy lövést kapott? Semmi brutálist nem látok a képen. A brutáis helyszín az Berlinben volt, ahol ez a féreg a tömegbe hajtott. Ahol elkapták, fel kellett volna koncolni a rohadékot, aztán felakasztani egy lámpavasra, hagy gyönyörködjenek benne a liberális patkányok."
 
Szóval nemcsak a terrorista a baj, hanem a "liberális patkányok". Miért is? MERT NEKI AZT MONDTÁK hogy ők a bűnösök. Amióta ezt megmondták neki azóta ő átlát a szitán, nem tudják már félrevezetni a "tudjukkik" Ettől kezdve minden érv lepereg, mert az csak lipsi porhintés, csak  zsidó ármány (ne legyenek senkinek kétségei a hazafiúi hév 90 %-ban antiszemitizmus által fűtött), a Soros György a bűnös, a Viktor megmondta.
Vagy itt van ez a derék székely ember az Ugron András, Ugron Béla barátom erdélyi retyerutyája.

https://www.facebook.com/andras.ugron A nemzet megtestesítője, a haza védelmezője a föld sója. De nekibuzdulásában egy cseppet se zavarja miközben a Népszabadság beszántása kapcsán a liberálisokat hazugozza, hogy ha egy újság csődbe megy akkor nem az a tisztességes módja a szerkesztőség kirúgásának, hogy azt hazudják nekik, hogy csak elköltöznek, azért kell mindent összecsomagolni. Engem arra emlékeztet, amikor a zsidóknak azt mondták, hogy jól jegyezzék meg melyik fogasra akasztják a ruhájukat, hogy fürdés után gyorsan tudjanak odaérni a vacsorára. Aztán rájuk nyitották a gázt. Ezeknek az embereknek eszükbe nem jut, hogy liberálisnak lenni azt jelenti, hogy hinni a szabadságban. Hogy a liberális, aki én is vagyok, azt gondolja, hogy az ember felelős a cselekedeteiért, hogy mindent szabad ami másnak nem árt és semmit se szabad ami másnak árt. De amióta Torgyán József kimondta, hogy "liberális férgek rágják édes hazánk testét" azóta megvan a bűnbak minden bajunkért.  É meg azt mondom, hogy a legnagyobb hazaáruló, aki a hatalmát az ősi, oszd meg és uralkodj elvre alapozza. Nem akarok mismásolni, ez itt és most Orbán Viktor, amúgy a Liberális Internacionálé nemrég még alelnöke, a nemzet köpönyegforgatója  Magyarország keresztapája a törvényes maffiózó. Akinek sikerült mára teljesen és visszafordíthatatlanul egymás ellen ugrasztania, de főleg a vékony réteg gondolkodó ellen uszítva  az alapvetően jószándékú, de buta, vagy legalábbis gondolkodásra rest embereket, ezzel a saját gazdagodása, a kicsinyes nagyravágyása érdekében a Nemzetet évtizedekkel visszavetve a haladás útján és amilyen gyorsan változik a világ, ahogy a kiművelt emberfők fejvesztve menekülnek az országból, tán végérvényesen Európa perifériájára szorítania a Hazát. Pedig magyar itt mindenki, a vér menthetetlenül keveredik, ahogy a metrón elnézetem a fiatalokat, csak majd az ivadékaik is azon fogják egymást marni, hogy ki a nagyobb magyar, ha egyáltalán a Hazában élnek még  egyáltalán.

Jó lenne hinni benne, hogy a szeretet a végén győzni fog, hogy az emberek majd valahogy rájönnek, hogy a hőn áhított felemelkedés legfőbb akadálya az egymás gáncsolása. Hogy míg a mágnes attól "erős", hogy az elemi dipólusok mindegyike azonos irányba "húz" miközben a lágyvasban meg egymás erejét oltják ki a részecskék. Ilyen ez az ország is. Azért gyenge, mert egymást oltják ki a jószándékú energiák. Hinni nem tudok benne, csak leírtam. Nem fogok már ilyeneket írni, értelme nincs, farra hányt borsó, szándékom szerint ez volt az utolsó ilyen tárgyú naplóbejegyzésem, most is nehezen szántam rá magam, tán nem is minden olyan lett mit ahogy hónapok óta kavarog bennem, "ugorgyunk" ahogy Pósalaky úr mondá Nyilas Misinek, minden kedves olvasómnak Boldog Karácsonyt kívánok.

10 komment

Szombat.

2016.12.17. 13:53 :: A Tengerész

11 óra elmúlt és még mindig nem látni a napot. Reggel vittem a fényképezőgépet, hogy megörökítem a napfelkeltét, hát így nézett ki.003_38.JPGLátod? Nem látod. Na látod! A deckre lépve így nézett ki a hajó.002_48.JPGDér borít mindent.

001_60.JPG

A napelemeket takaró dér és a napvilágtalan égbolt meglehetősen rossz a villamos energia termelésnek, ki is raktam már régebben a söröket a cockpitba és kikapcsoltam az egyetlen napközben üzemelő villamos fogyasztót a hűtőládát, így csak este van terhelés az akkukon amikor kint vagyok, de olyankor mindig be kell kapcsoljam a parti tápot, mert egész nap nem töltenek annyit a solarok, hogy kibírja az esti fogyasztást. Csak azért érdekes ez az amúgy magától értetődő dolog, mert amióta Google van, azóta mindenki professzor energiaellátás tárgyban. Így aztán egyik kedvenc témámban a "hogyan tovább erőművek" tárgyban, fogja az egyszerű bölcsész  az ujját (aki megbukott annakidején fizikából, ezért ment esszészakra, de erre büszke) , bepotyögi a Googleba hogy "napelem", előveszi a számológépét és a Paks II erőművi kapacitást visszaosztja 200 W-tal ( ha szerencséje van rájön, hogy mi a különbség kilowatt és megawatt közt), majd beszorozza a kijött értéket a 200 W-os napelem árával és máris megvan a cáfolhatatlan bizonyítéka rá, hogy mennyivel olcsóbban és környezetbarátabban lehetne ellátni az országot villannyal napelemről, mint atomenergiából. Amikor ezt a felfedezését megszellőzteti a 444.hu-n és én ráírok, hogy nem úgy van az, akkor leugat, hogy nyilván bigott atomfan vagyok, Putyin seggnyalója, a Fidesz szekértolója. Nos aki olvassa régebben ezt a naplót érteni fogja miért nem vagyok Fidesz szimpatizálással vádolható, de az a szerencsétlen L. Simon, borász és költő, azóta leváltott államtitkárjuk,  élete egyik nagy igazságát mondta ki amikor kijelentette, éjjel nem süt a nap. 

http://444.hu/2014/09/26/l-simon-szerint-magyarorszagnak-azert-nem-megoldas-a-napenergia-mert-nekunk-este-is-szuksegunk-van-aramra/

Na amit ezért kapott.. szóval EZT. Én aztán igazán nagy híve vagyok az Internetnek, létezni nem tudok nélküle, az állandó információéhségem, örökös tájékozódási vágyam, kielégíthetetlen ismeretszerzési mániám, állandó új és újabb érdeklődési kényszerem számára nélkülözhetetlen. de ami az egyiknek orvosság, a másiknak méreg. Aki megelégszik a tudás felületi karistolásával, akinek az ismeret csak addig kell amíg felfedezni véli benne  a bunkót amivel lesújthat vitázó partnerére, aki eleve olyan szándékkal keresgél a neten, hogy koncepciójához bizonyítékokat találjon és minden azt cáfoló véleményt hazugságnak bélyegez, miközben az elméletét támogatókat szakértőnek, az ellenzőket meg fizetett lobbistáknak titulálja az egyéb marhaságokra is képes. Szóval van ma Magyarországon, még parlament párt szinten is  létezik olyan méregzöld irányban elkötelezett tömeg (LMP, hogy ne legyek olyan sejtelmes, mint akik a "zsidó" helyett a "tudjukkik"-et használják), mely hiszi, hogy létezik alapenergiaellátás megújulókból. Néha (de csak NÉHA) meg kell értsem a (szélső)jobbról érkező lekicsinylő "libsizést", mint pl ma reggel hamuzás közben hallgatom a Klub rádióban amúgy két értelmes ember világpolitikai tárgyú beszélgetését. Neveket mindig elfelejtem, de a rádió jeles külpolitikai elemzője, rendszeres külföldi sajtószemlész interjúvol egy  másik elemzőt. Mit mond amikor Trumpot pocskondiázzák lelkesen?? ( amúgy van pocskondiáznivaló rajta szerintem is) Aszongya : " Amikor a világ búcsút inteni látszik a kőolajnak"! EZT így bele mikrofonba! Hogymivanbazmeg? Minek intene a világ búcsút? Nem is mondom tovább, mert utólag is felbosszantom magam mint mindig ha fáj hülyeséget hallani. Én értem azt hogy mindkét "oldal" igyekszik a másikat a földdel egyenlővé tenni, mert ez a falkaérdek. Csak közben az ország teljesen elhülyül. Régi fájdalmam ez és most, hogy ilyen vacak idő van odakint és ide vagyok szögelve a gép elé, kicsit részletezni is fogom. Ott kezdődött, hogy lett egy becsípődésem ennek a kis villany csónakmotornak a kapcsán. Eleve bosszant, ha valami nem a maximális hatásfokkal üzemel. márpedig az, hogy ez a munkacsónak ezzel a motorral ugyanakkora tolóerővel, azaz ugyanakkora áramfelvétellel fele olyan gyorsan megy mint egy 4 m-es vízvonalhosszúságú könnyű katamarán, ergo kéne építeni egyet. NEM, még nem határoztam el, csak eljátszom a gondolattal, végülis még csak 5 db hajóm van. Na szóval járatom az agyam egy, a Mákvirág építési technológiájával ( stitch&glue) azonos technikával építendő katamaránon. Ehhez ugye a legjobb irodalom a saját naplóm, ahol részletesen taglalom a Mákvirág építését. Bevallom őszintén egy csomó dologra már nem is emlékeztem hogyan csináltam, de szerencsére elég alaposan dokumentáltam mindent. Na tegnap nekiálltam elolvasni az egészet  2012.  41. hetétől, ahogy törött kézzel csináltam a kis csónakot. ( szegény Szutyok cicát "aki" kedves kezes kiskölyökként végig asszisztálta az építést, nemsokkal miután nagyra nőtt elgázolta egy autó), hogy felelevenítsem a technikát. Magamat is kissé megleptem vele, mennyit foglalkoztam akkoriban a napi politika elemzésével. Sajnos minden megállapításomat ma is érvényesnek tartom, pedig őszintén mondom, örülnék ha tévedtem volna, de az élet a legrosszabb sejtéseimet igazolta. Nos ez az amiért manapság hallgatok, mert ahogy az akkori zsörtölődéseimmel is csak magamat szomorítottam, úgy nem lenne most se sok értelme elemezni, hogy ami olyan szar mint ahogy akkoriban kinézett hogy lesz, az továbbra se fog javulni. miért is javulna, Ady Endre 100 évvel ezelőtt írásba adta, hogy a "dudva, muhar, lehúz altat befed", ha azóta nem változott, miért most kezdene el változni? Volt pár kitörési kísérlet erre( szocializmus) meg arra ( rendszerváltás) de a magyaros nemzeti karakter, a mindent lehúzó bugrisság azóta se változott. És ez az amire most is alapoz a hatalom. Hogy visszakanyarodjak a függőben hagyott témához, falkaérdek és hatalomgyakorlás.  Mára világosan kiderült, hogy a demokrácia, ami ugye azt jelenti, hogy a többség akire szavaz az nyer, azt hozza, hogy miután a többség legfeljebb középszerű, de inkább együgyű ( Hofi még úgy fogalmazott, hogy Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma kettő, nos a helyzet azóta jelentősen romlott) az nyer aki ezt a többséget maga mögött tudhatja. Én kissé sarkítva úgy fogalmazok, hogy a demokrácia a hülyék diktatúrája. Ez a "többség" szava dönt amúgyis olyan bolsevik dolog. Aki többen van az ugat, aki kisebbségben annak kuss. Miután a gondolkodó elmék mindig is kevesebben lesznek, a demokrácia elhozta a hülyék  előretörését, ez megtámogatva az Internet szabadságával, ahol minden bugris leugathat egy professzort, ahol a szakszerű érvelésemet az alternatív energiákkal kapcsolatban eredményesen lehet azzal cáfolni, hogy a hivatalos tudomány mindig is hülye volt, mert ugye a "tudósok" ( így idézőjelben) tulképpen begyepesedett fejű lobbisták, akik a kenyerüket féltik, debezzegazamatőrök azok mindig is tökös eredményes legények voltak, lám Semmelweis Ignácot is hogy elkaszálták a profok. És akkor ugye az győz aki több lájkot gyűjt be. Ha majd egyszer azt lájkolják többen hogy kétszer kettő az öt attól kezdve nem négy lesz, hanem öt. Ilyen egyszerű a demokrácia. Szóval ahogy a liberális geng annyira képes tolni a hülyeséget, hogy egy a fenti ostobaság kritikai megjegyzés nélkül elhangozhat az egyetlen megmaradt zászlóshajóban a Klubrádióban, mert a hülyéknek kell szájbarághatóan megmagyarázni, hogy a világ tulajdonképpen egyszerű, πcsába a komplikált magyarázatokkal, úgy pusztultak ki a gondolatok  a magát jobboldalnak nevező konglomerátum térfeléről is ( egészen pontosan ennél sokkal gyorsabban és alaposabban, azért "balról" még bőven lehet értelmes embert találni, csak szégyellni való, mert ugye a tömegek, a szavazók előtt ciki). A gondolkodók nem kellenek már. Csak és kizárólag a többségi hülyékre gyúr aki nyerni akar. Hol van már "jobbról" a Bod Péter Ákos,  Chikán Attila,  Mellár Tamás vagy akár Járai Zsigmond?? Hogy szakértőket említsek, de Pokorni Zoltán egykori elnökségi tag is mélyen hallgat, mert még lelibsiznék az új idők csahosai, ahogy Orbán Viktor korábbi állandó jellegű tettestársából, Simicska Lajosból is egy hét leforgása alatt lett a jobbos kommentfalakon aljas áruló libsi amint összeveszve a lopott pénzen per legecizte a keresztapát. Nincs már szükség a kiművelt emberfőkre, Széchenyi se értett a hatalomgyakorláshoz amikor azt mondta "kiművelt emberfők sokasága teszi a nemzet erejét", be is dilizett, szóval ő is csak valami gyanús libsi lehetett, drága barátaim akik netán érvelni gondoltok valami mellett pro vagy kontra jobb ha ti is megtanuljátok ez már lefutott dolog, seggfejeké a világ, akik arra szavaznak aki szépen szól hozzájuk és képernyőn át nyalja ki a seggüket, lásd még brexit, vagy Trump. Ennyit a katamaránról és a napenergiáról.

10 komment

Péntek.

2016.12.16. 09:57 :: A Tengerész

Megvan a szám! Mármint a "La Partida". Ma reggelre lett meg, tegnap este még nyekegtem vele. Na nem azt mondom, hogy úgy ahogy majd kell szólnia, még azt se, hogy hibátlan, ahhoz még kell egy kilométer zsákot húzni, de mindig máshol van a hiba, szóval összeraktam. A lassú játékot aminél a "préslevegővel" volt a problémám úgy oldottam meg, hogy egyelőre a későbbi jövőbe száműztem a váltásokat  a "pumpálással", két ütemre váltok és majd ha felgyorsul a játékom akkor fogok korrigálni. Ráadásul nincs is olyan, hogy végleges. Merthogy a frazírozás ( hogy ezt az elegáns műszót használjam pillanatnyilag egyáltalán nem hozzáillő enmagamhoz) során úgyis változtatgatni kell, amikor ugyanazt a dallamot ismétlem de mégis egészen másképpen, mert az egyes tételek hangereje, a játék sebessége, a hangsúly változik. Szóval egészen feldobódva mentem ezekután reggeli sétára a kutyával, nem is raktam rá a pórázt kifelé menet sem, had örüljön ő is. Ilyenkor úgyis bent vannak a szomszédasszony tyúkjai az ólban és nem sertepertélnek az utcán, nem kell tartani tőle, hogy lerohanja őket. A napfelkelte is gyönyörű volt, előbb csak egy vékony bíborszínű sarló jelent meg a horizonton, aztán egyre kerekebb és tündöklőbb lett, visszafelé jövet már nem is lehetett belenézni. Sajnáltam is, hogy nem vittem fényképezőgépet megörökíteni ahogy Kiskunlacháza felé  egy tanya ködben úszó sziluettjét kiemeli a mögötte felbukkanó napocska. Szóval még a nap is kisütött ez mindig jótékonyan hat a kedélyállapotomra, tegnap például ilyen volt az idő._14_dec_27_003.JPG

Ez itt körbe mind jég, csak sajnos mindössze pár milliméter vastag és napközben még ez is nagyjából elolvad, nem kecsegtet közeli korcsolyázással._14_dec_27_002_1.JPG

_14_dec_27_004_1.JPG

_14_dec_27_005.JPG

_14_dec_27_006.JPG

Bezzeg a vödör az vastagon befagyott._14_dec_27_007_1.JPG

Sz hűségesen követ bárhova lépek._14_dec_27_009_1.JPG

3 komment

Vasárnap.

2016.12.11. 17:56 :: A Tengerész

Csodás idő volt ma. Ragyogó napsütés, semmi szél és legalább 6-7 fok délben. Sajnos ez még nem a tavasz, erős lehűlés jön viharos széllel, ami azért rossz, mert feltöri majd az elvékonyodott jeget, meg ahol már elolvadt ott meg hullámosra fog befagyni, szóval duplán jön a rossz, hideg is lesz, meg korcsolyázni se lehet majd. Mindenesetre behordtam a hajóra legalább egy hétre való tüzelőt, biztos ami biztos, ki tudja mi jön ránk. Nem lettem kész holnapra a leckémmel, ilyen még nem volt, pedig szorgalmasan gyakoroltam esténként, sőt reggelre is beiktattam egy fél órás gyakorlást a harmonikával, de Á ( az idomárom) 7 dolgot írt fel a füzetembe amit csinálnom kell miközben játszom a számot, illetve amire vigyáznom kell közben, nagyjából mind a hét megy, csak egy a baj, hogy sohasem egyszerre. Ha megy a jobb, nem megy a bal, ha mindkettő megy ( mert azért már jóval "arrébb" vagyok mint amiről itt két hete nyafogtam), nem megy a zsák ( "zsák" az maga a harmonika, szóval a "fújtató" amit az ember húzogat tologat ki-be) mert nagyon nem mindegy mikor vált az ember, mert bizonyos részek csak akkor jönnek ki jól, ha a váltás is jó helyen van), stb. A zsák az külön nehézség. A Kisember ( tudjátok az az olvtársatok aki tengerjáró hajókon zongorázik) azt a tanácsot adta, hogy mindent nagyon lassan, de tartva az ütemet kell előbb begyakorolni és aztán ha már megy akkor csak egy kicsit gyorsítani és így tovább. Na a harmonikával az a baj, hogy nem lehet lassan játszani úgy, hogy a zsákváltások is a helyükön legyenek. Merthogy a lassú játéknál nem mondjuk négy ütem után kell váltani a zsákkal, hanem már két ütem után elfogy a levegő, vagy kint vagy nyújtott karral a végén, vagy felkoppantál összenyomott zsákkal megintcsak levegő és hangok nélkül. Tehát lassan játszani egész másképp kell mint normál sebességgel, legalábbis ami a fújtatást illeti. Namármost, ha már megy lassan, akkor ha gyorsít az ember akkor megint máshova kerül a zsákváltás és az arra való figyelés kizökkent a játékból, lehet elölről kezdeni a tanulást, de akkor már az se megy ami addig ment. Ha valaki zenész és kíváncsi rá, ennek a számnak kell Karácsonyra mennie.la_partida_acc.gifAzt persze hogy "kell", azt én mondom, senki nem írta elő és senki nem várja el tőlem a tizedik lecke után, csak én akarom, hogy meglegyen. Mert én ilyen csökönyös konok pali vagyok, hogy nekem muszáj, hogy mindig minden sikerüljön amit elhatároztam. Szóval akarásban nagyon jó vagyok, de itt a testtel is meg kell küzdeni, egyrészt másfél óra gyakorlás után romlik a koncentrációm, azt is elrontom ami már megy, másrészt meg fizikailag is elfáradok, a bal felkarom pl. begörcsöl, merthogy azért a 120 basszusos Weltmeister 15 kiló, annak majd a felével meg manőverezni kell izomból. Beiktattam egy bő fél órát reggelre is az esti 1-1,5 óra mellé, ennél több nem fér bele a napirendembe. Fel is hívtam Á-t, hogy hagyjuk ki a holnapi órát, mert annak semmi értelme, hogy ilyen elkészületlenül odamenjek és ugyanarra a 7 dologra ismét felhívja a figyelmemet. Mondta, hogy vehetünk mást is, ha ez nem megy még, de tiltakoztam, mert az megfutamodás lenne.

19:53 A fentieket még vacsora előtt írtam, bejött az "idő", a széket még megmentettem a stégről, hogy nehogy megint a víz alatt végezze, de a két vödröt már a vízből kellett kicsáklyázzam, még szerencse, hogy a part felé fúj a szél, szóval kemény északnyugati van. Viszont szinte meleg szél fúj egy cseppet se fáztam csak úgy egy szál pulóverben ahogy kimentem felmérni a helyzetet.

6 komment

Szerda.

2016.12.07. 09:35 :: A Tengerész

Vastagodik a jég!  Vegyes érzelmekkel nézem ( tudod mint mikor az anyósod megy az új kocsiddal a szakadék felé), mert egyrészt ha marad ilyen sima, hamarosan lehet korizni, másrészt már muszáj naponta kétszer begyújtani. De inkább nézzük a szépet (mint mindig), szikrázó napsütés és a kutya se olyan büdös ebben az időben, merthogy tegnap megint belehentergett a trágyadombba a szántóföldön.

Legyen szép a ti napotok is! 

https://www.youtube.com/watch?v=jbN-jO11vKg

19:42 Fentieket még reggel írtam. Csodaszép nap volt. Gyönyörű simogató napsütés semmi szél. Napközben ahova oda sütött a nap ott kicsit olvadt, pl az nagyon jó, hogy a fekete hajóoldal mellett egy vékony résben megolvad a jég, de a jégtükör a két part közt bontatlan. Mértem a stég lábánál, olyan 1 cm körül van a vastagsága, szóval még nem járható. Kivágtunk egy pudvás, pondrókkal teli cseresznyefa törzset amit már az elődök megfosztottak az ágaitól, feldaraboltam láncfűrésszel, a kukacokat az M1 tyúkjai, pulykái köszönték szépen, de amit felbaltáztam az "aligtüzelő", pedig reményeket fűztem hozzá ezirányban, részint mert  nagyrésze korhadt, másrészt mert csurom víz a belseje. Mindegy, a munka nem kárbaveszett, legalább nem dől a nyakunkba. A hideg ellenére jó volt kint dolgozni a levegőn a napsütésben. Szóval ez a mai nap is olyan volt mint az üdülés. Azt hiszem életünk legjobb döntése volt, hogy ide költöztünk. Elképzelem magunkat ahogy most egy pesti VII. kerületi lakásban rohadunk egymást, vagy a TV-t bámulva. Itt még meghalni is jobb lesz. Ott esetleg hamarabb elvisz a mentő és még kínoznak a döglesztőben pár hónapot. Egy ilyen szép nap után még ilyen gondolatok is elmennek. Esteledve kimentem lefényképezni a naplementét a jégtükör fölött, de bemozdult valahogy, majd holnap megörökítem nektek, helyette lefényképeztem Sz-t a kis barátnőjével akit az anyukája Niki sétáltatott a lenyugvó nap fényében. Sz megőrül a gyerekekért, komolyan rá kellett szóljak, mert mindenáron össze akarta nyalogatni, egyszer sikerült is neki.003_37.JPG.

Szólj hozzá!

Hétfő.

2016.12.05. 22:44 :: A Tengerész

Zsúfolt volt a nap, de szerencsére eredményes. A történet onnan indul, hogy én utálok vásárolni. Ha valamit nagyon muszáj venni akkor jól kitalálom, hogy honnan, mennyiért és mikor, ugye amióta Internet van azóta ezt mid lehet itthon, aztán ha lehet megrendelem, hogy hozzák ide, ha esetleg mégis el kell érte menni akkor odamegyek, nem nézek mást, nem veszek mást, csak amiért mentem és usgyi haza. Na erre most ráfizettem. De vissza az "utálok vásárolni"-hoz! Ráckevének ugyan nevezetessége a piac, de nekem heti kettő már sok. Már mindent tudok mi hol van, ha kell valami elmegyek szívesen J-vel, de az amit ő csinál, hogy csatolt nőkkel minden turkálós rongyost átforgatnak, mindent alaposan megnéznek, na az nekem sok. Márpedig ha csónakkal megyünk akkor nekem kell vezetni, mert az én drágám, hogy nekiálljon motort rángatni, szívatóval hidegen, anélkül melegen, kis gázzal, nagy gázzal, na arra nem hajlandó. J mindig emlegette, hogy ha lenne egy villanymotoros csónak, akkor én megúszhatnám a piacot, mert azt még ő is hajlandó lenne vezetni. Hát kinéztem egy kis motort, meg hozzá akkumulátort, meg hozzá külön töltőt és mindent megrendeltem a neten. Ez volt a hiba, mert hiába vannak szép videók a neten a Rhino Cobold motorról, ha az üzletben megnézem kézben és látom azt a vicces aprócska műanyagocska csokornyakkendőcske hajócsavarkáját, tuti nem veszem meg. De így megvettem. Ha már itt volt, rosszat sejtve kipróbáltam, kipróbáltuk, hát olyan 2-es széllel szemben, alighullámokban gond volt visszamászni vele a stéghez. GYENGE. Na ma visszavittem a boltba (14 napon belül netes vásárlásnál a vevő akár indoklás nélkül is elállhat a vásárlástól), visszakértem a pénzt, ennyi. Amikor a próba szombaton megesett annyira elkedvetlenedtem, hogy letettem az egész villanycsónak projektről, de vasárnapra feltámadt bennem a dac, hogy a fene egy meg, csak nem fogom ilyen könnyen feladni.  SP-nek van egy 66 librás ( 66 font tolóerő) villanymotorja, azt kölcsönkértem és kipróbáltuk, GPS-szel mértem, 4-5 km/h sebességgel vitte a munkacsónakot, aminek a 2,20m vízvonalhosszával a testsebessége 6,67 km/h (ha valaki esetleg nem tudná, a testsebesség az a maximális sebesség, amivel a vízkiszorításos {tehát nem sikló} hajó haladni képes, úgy számolható, hogy négyzetgyök méterben mért vízvonalhossz szorozva 4,5-el, ez adja km/órában a sebességet). Miután ez egy tepsi formájú, nagy keresztstabilitású test, az 5 km/h nagyjából a maximum amit ki lehet hozni belőle és elég is a piacozáshoz, túlpartra menéshez. Amúgy kizárt, hogy a 66 lb igaz lenne, a legnagyobb sebességi fokozatban 30 A áramfelvételt mértem, amennyire kitanultam a netről ezt a villanymotorozást, valahogy a fontban mért tolóerő nagyjából megegyezik az amperben mért áramfelvétellel. Persze nyilván nem pontosan, mégcsak valószínűleg nem is egyenesen arányosan és nem minden forma hajótestre, de ökölszabálynak elmegy. Na mitteszisten, tegnap este felhív TE, hogy talált nekem egy villanymotort a Vaterán, megnézem, pont olyan mint az SP-,é amit kipróbáltam és tetszett, úgy hogy ma miután visszavittem a kis alkalmatlan motorkát, elmentem érte az eladóhoz és megvettem. Még garanciális, szinte új, megkaptam az eredeti számlát is amivel vették idén márciusban, 27,7 %-al kaptam meg olcsóbban mit az új ára volt.

11 komment

Vasárnap.

2016.12.04. 08:36 :: A Tengerész

Itt a tél! Egészen furcsa dologra figyeltem fel reggel. Amikor felébredek  a headbe menve mindig ránézek a műszerre (ami nyári üzemben a napkollektor szivattyúját kapcsolgatja, de ilyenkor csak a külső hőmérsékletet mutatja tizedfok pontossággal), hány fok van odakint. -4,9-et mutatott, na mondom jól lehűlt a levegő. Befejezve a borotválkozást kifelé menet megint ránézek, -5 fok, nofene, nem ez szokott lenni, reggelente melegszik az idő, ahogy  a nap elkezd dolgozni, még akkor is így van, ha felhős az ég. Nagyon korán volt még, mondom miután bekészítettem a kályhát esti begyújtásra, párszor végigmegyek az akkordkíséreten, nyekergettem a hangszert egy fél órát, mire letettem és kabátot húztam, a hőmérő -5,1 fokot mutatott. Kilépve a deckre...Hoppá! Jég van körbe! Befagytunk Amapolával a vízbe. Na persze nem valami vastag jégpáncél, meg a parttól 20 m-re már vége van, vidáman úszkálnak a kacsák (hogy nem fagy bele a lábuk ebbe a hideg vízbe?!), de hát ez azért már igazi jég. Kint a szántóföldön Sz már földrelapult, kopogósra fagyott, vastag dérrel borított repcelevelek ( ezek is hogy bírják ki a fagyot, J a leándereit már egy hónapja behordta a télikertbe) sorai közt futja le a napi tízezer méteres edzésadagját, miközben én az 50 méteres árnyékomat magam után húzva ballagok bele a felkelő napba. Azért szép nap lesz ez a mai, szél semmi és szikrázó napsütés, ha így maradna az idő jövő hét végére lehetne korcsolyázni.

8 komment