Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @táncoslábú laces: Már dolgozik a Fidesz a probléma megoldásán, Baranyi Krisztinát már kirúgták a ... (2017.10.17. 08:10) Csütörtök.
  • A Tengerész: @Sün77: Én még abban sem vagyok biztos, hogy igaz a hír. Elsősorban újságírók írták, tehát nagy ké... (2017.10.10. 09:22) Hétfő.
  • A Tengerész: @Sün77: Hát én ezt találtam ki, eddig jól működött leszámítva az elöregedést, de ha ez amit most f... (2017.10.08. 08:58) Péntek.
  • A Tengerész: @TomRed: :) (2017.10.06. 17:58) Csütörtök.
  • Fan Tomas: Én sem értek a kertészkedéshez, és én is lepermeteztem az almafáimat, szilva fimat, még is megtáma... (2017.09.26. 15:18) Szombat.

Linkblog

Csütörtök.

2017.10.19. 20:10 :: A Tengerész

Kész a következő fejezet. 

http://kopar.blog.hu/2017/10/19/ggr_2018_10_resz

Szólj hozzá!

Szerda.

2017.10.18. 22:35 :: A Tengerész

Remek zongorakoncerten voltunk.  http://www.rackeve.hu/images/stories/pdf/Fenyo_Gusztav_plakat.pdf  A művész Uruguayban született, Londonban diplomázott, Budapesten járt mesterkurzusra, Glasgowban él, de száz százalékig magyarnak vallja magát. Egyszer kérdezték a közönségről, azt mondta kétféle van, aki köhög meg aki nem.Tanít Nagy-Britanniában, USA-ban Ausztráliában és Magyarországon. Nagyon tetszett az előadás, teljesen fel voltunk dobva tőle. Egy ilyen kisvárosban az is buli, hogy az ember csak úgy odabringázik, aztán meg haza, semmi faxni, a kutya a kertkapuba kapaszkodva kétlábon ágaskodva vár, a macska meg a küszöbön nyávog, hogy hol voltatok ilyen sokáig.

Kis ízelítő https://www.youtube.com/watch?v=Bx7UX4b9LoQ&index=18&list=PL5EEA13E974099DD7 ( ebben köhögnek)

Szólj hozzá!

Kedd.

2017.10.17. 20:50 :: A Tengerész

Judit ma a 7:10-es HÉVvel ment Pestre, olyan köd volt, hogy GPS plotterrel kellett átvigyem a csónakkal a túlpartra,mert a parttól 50 m-re már sejteni se lehetett merre van a part. Visszafele kipróbáltam műszer nélkül menni, egy darabig segített, hogy a tapasztalat alapján a parthoz képest belőttem az irányt és miután eltűnt a part próbáltam egyenesen tartani a hajó nyomdokvizét, de hamarosan elbizonytalanodtam, nem tudtam elszakadni a gondolattól, hogy körbe-körbe járok, úgyhogy elővetem a zsebemből a térképes GPS-t. Hát ha nem is körbe-körbe, de mit az ökörhugyozás.kodben_1.jpgKorrigáltam az irányt és már közel voltam a túlparthoz, amikor  nem hiszek a szememnek, előtűnik a köd fojtotta puha csendben a semmiből mint egy látomás egy nagy  batár hajó, keresztbe az irányommal a parttal párhuzamosan, na mondom hát ez csak az N S lehet. ( volt tengerész gépmester kollégám, aki az Angyali szigeten épített egy nagy házat és hogy ne kelljen egy rakás pénzt kifizetnie a "Tanárúrnak" aki az építőanyagot fuvarozta a szigetekre, inkább épített egy saját uszályt, hozzá meg egy dömpert és a sajátjával szállított, így megkereste vele az uszály árát. Meglett a ház, de közbe meghalt a "Tanárúr" és azóta a S szállítja az építőanyagokat  a szigetekre) Hát tényleg ő jött keresztbe. Mondom, " te is GPS-re hajózol?" Aszongya "nem,  csak így közel a parthoz amíg látszik". Hát miközben beszélgetünk jön ki kiabálva a stégjére a B J, hogy " felszedtétek a cájgomat!!" Merthogy ő meg úgy horgászik, hogy vagy 50m-re bedobál a parttól. Nézem, tényleg bele vagyok akadva a zsinórjába, ki is akasztottam, mert a villanymotornak csak a nyele akadt bele, hanem  S motorjának a csigája az feltekert egy csomót, a szerelék meg már hiányzott is róla, szóval az leszakadt valahol. Ez volt az az eset amikor mindkét fél haragszik a másikra, miközben mindenki szabálytalan volt, ködben tilos hajózni, horgászni meg tilos úgy, hogy bent alszol a házban és csak akkor szaladsz ki amikor a rádiós kapásjelző vinnyog a párnád alatt.

 Kihasználtam a szinte nyárias gyönyörű időt az elmúlt napokban és átcsiszoltam Amapola összes kültéri fa alkatrészét és ráraktam két réteg kültéri lazúrt mindenre ( bár főleg csak délután lehetett kencézni amire teljesen felszáradt az éjszakai harmat) a téli felkészülés jegyében. A munka csak vasárnap délfele állt le, E-ék vizibicikliztek fel-s alá, kedvet kaptunk vízreszállni, de szél semmi, szóval vitorlázni nem lehetett, így  a villanymotoros csónakkal mentünk megnézni a Balabán csatornába a teknősbékákat, de a szokásos napozó fatörzsükön sajnos egy darab se volt, elképzelhető, hogy már beteleltek ahogy hűlt a víz. Így hát elzümmögtünk ( az remek dolog, hogy úgy motorcsónakázol, hogy szinte semmi hang) a városi kikötőbe a piactérre fagyizni. csodás délután volt. Tkp. ugyanolyan mintha az ember elmenne valami távoli egzotikus helyre ahol aztán elnyal a tengerparton a naplementében egy fagyit, csak innen fél óra alatt otthon voltunk. Nem tudok betelni ezzel az élettel. Ilyen itt az ősz most éppen.004_45.JPG

Ugyanaz ellenfényben.010_11.JPG

J már azon aggódik, hogy csak nehogy így fagyjon be a víz, mert akkor nem lehet a falevelektől korcsolyázni. Kis optimista, lesz még addig pár kemény vihar ami elsodor minden falevelet és még jó ha csak azt.

Szólj hozzá!

Csütörtök.

2017.10.12. 21:57 :: A Tengerész

Azt mondják ugye, hogy nincs infláció, sőt! Nos a háztető héjalás cseréhez a Tüzépen megkérdeztem a cserépléc meg a tetőfólia árakat a nyáron. A vízlepergető, páraáteresztő fólia 50 m2-es tekercs akkor volt 12000 Ft. Ma 17000. Ennyit a "nincs infláció"-ról.

Amúgy ha csütörtök akkor http://kopar.blog.hu/2017/10/12/ggr_2018_9_resz

6 komment

Hétfő.

2017.10.09. 17:59 :: A Tengerész

Ma Budapesten voltam kutyát oltatni. Sz EÜ könyvében egy- másfél évesek voltak az oltások, úgy hogy ideje volt, pláne nem akartam megvárni, hogy úgy fagyjon be a Duna, hogy nem tudok már átcsónakázni a HÉV-hez, de a jég gyalog még nem járható. Szóval ez is letudva. Most, hogy elment a Viza hajó ami a túlparti kikötőhelyem volt idáig amíg HÉV-ezek, meg Budapesten csatangolok, az "OLD BARQE PUB " kikötőjét használom, apropos akit érdekel 25 M-ért  eladó, szép nagy hajó teljesen felújítva kocsmával és lakótérrel.

https://www.facebook.com/pg/oldbargepub/photos/?ref=page_internal

2 komment

Péntek.

2017.10.06. 22:44 :: A Tengerész

Jól látszik a különbség az új és a régi ponyvarész közt.001_81.JPG

Elképzelhető, hogy  a régi rész további cseréje tavaszra marad, nem bízom annyira az időjárásban, hogy olyan hosszú időre takaratlanul merjem hagyni a cockpitot, ami a további részek szabás-varrásához szükséges. Legcélszerűbb levenni a régit és az után szabni ki az újat, de ez nem egy napos munka, ráadásul a napelemeket is mozgatni kell hozzá. Ezzel ami fent van is sokat kínlódtam, pont mert nem akartam a régit hosszabb időre leszedni. Mondjuk annyira nem sürget a folytatás, ez a rész nincs elrongyolódva, csak már elöregedett és csúnya, különösen az új mellett. Majd kiderül mit enged az idő.  

2 komment

Csütörtök.

2017.10.05. 22:18 :: A Tengerész

Túlvagyok a takonykóron, mostanra bizonyossággal állíthatom, bár korábban is hittem hasonlókat, de mindig visszaestem, viszont immáron két napja jól vagyok.  Kihasználva az elmúlt kedvező napokat, befejeztem és felraktam Amapola új cockpit takaró ponyvájának első részét, lecserélve a régi elrongyolódottat, kíváncsian várom mennyire lesz vízzáró nagy esőben, mert újítottam az illesztésen, remélem jobb lesz mint a régi volt, ahol voltak helyek, ahol nagy esőben edényeket kellett raknom a csepegések alá.  Miután csütörtök van  kijöttem a kopárblog  következő részével is. Igyekszem tartani a magam szabta ütemet, ami nem könnyű, még némi nyelvismerettel és segítő fordítókkal sem. Azzal a tapasztalattal kellett ismét szembesüljek , hogy egészen más dolog valamit, elolvasni, más dolog JÓL megérteni és más dolog azt élvezhető mondatokban visszaadni másik nyelven. És akkor még nem beszéltem olyan dolgokról, hogy mit tegyünk azokkal a szavakkal amik a másik nyelvben nem léteznek? ( korábban a Bisset könyv szerkesztése kapcsán volt már benne részem, de valahogy elfelejtettem, pedig emlékezetes volt amikor belekeveredtem, a "boat" és a "ship" közti különbség magyar nyelvű interpretálásába, amikor az eredeti szövegben éppen ezen hasalt el egy hölgyutas ) És akkor még azt se említettem, hogy a legszélesebb olvasói rétegnek akarok írni, tehát a szöveg nem lehet érthetetlen szakmai zsargon a hajókhoz nem értő, de a történet iránt lelkesedőknek miközben nem lehet unalmas a "vájtfülűeknek". Ennek jegyében igyekszem ott ahol az angolból fordított szöveget idézem, Kopár Istvánnak nem a mondatait, hanem a mondanivalóját megjeleníteni. Sok a buktató, nemhogy én az amatőr, de a profik is beleesnek hibákba, amikor az Alexandrának lektoráltam egy hajós tárgyú könyv magyar fordítását, nehéz volt megértetnem a szerkesztővel, hogy tökéletesen helytelen az összes tengeri mérföld "lefordítása" kilométerre, mert egy hajós  a naplójába sose írna kilométereket, ha idézünk belőle akkor itt ragaszkodnunk kell az eredeti szöveghez, elsőnél lábjegyzetben meg kell magyarázni, mennyi az kilométerben és kész. Na szóval íme a következő rész, tessék olvasni ne dolgozzak hiába!

 http://kopar.blog.hu/2017/10/05/ggr_2018_8_resz

       

2 komment

Csütörtök.

2017.09.28. 20:39 :: A Tengerész

Napok óta tüsszögök, tegnap elkezdett fájni a torkom és  megindult az orrom leve is, reméltem, hogy meg tudom állítani a kórt, tegnap este jól befűtöttem a hajón bevettem egy Aszpirint és zuhany után lefeküdve alaposan betakarództam izzadni. Reggelre úgy éreztem kutya bajom, neki is álltam ponyvát szabni, de délre éreztem mégse vagyok igazán jól. Hol fázok, hol izzadok, a paírzsebkendő csomagtól meg nem tudok elszabadulni. Pihenőre fogtam a dolgot, úgyis be kellett fejezzem a kopárblog következő részt, lévén csütörtök, a magamnak szabott határidő  a heti megjelenésre, kiesztergáltam az aktuális fejezetet, ajánlom nagybecsű figyelmetekbe.

http://kopar.blog.hu/2017/09/28/ggr_2018_7_resz

Szólj hozzá!

Kedd.

2017.09.26. 20:57 :: A Tengerész

Reggel miközben a kutya a szokásos útvonalon sétáltatott, látom, hogy SP egy csónakban serénykedik a stégje mellett. Üdvözlöm, kérdi nincs e kedvem vele menni. Az önkormányzat stéget építtet a piacnál, oda viszi egy csónakját kölcsönbe az építőknek. Na beszállok, természetesen Szmájli kutya azonnal ugrik utánam, igazi hajóskutya, a piac felé motorozva a két egymás mellé kötött csónakban egész úton, ide-oda sertepertélt csak számára értelmezhető szimatnyomokat felderítve, korábban néha a frászt hozta rám, hogy beesik a vízbe és halászhatom ki, mostanra megszoktam, hogy nem esik bele, simán kiáll, kiugrik-beugrik a csók orrdeckjére semmi bizonytalanság nincs benne. velem ellentétben, aki, sajnos meg kell állapítsam, hogy egyre óvatosabban szállok ki-be csónakba, régen csak úgy legényesen beugrottam, nem félve, hogy elcsúszom, kibillenek, mára minden mozgásom olyan "körültekintővé" vált. Az épülő stéghez érve naná, hogy a kutya ugrik ki elsőnek, azonnal elindul a partra felderíteni a számára ismeretlen világot, mostanára megszoktam, hogy egy percig se kell aggódnom miatta, láthatatlan, hosszú póráz köt össze bennünket, ha el is kolbászol akár 100 m-re is, amint füttyentek, vagy nevén hívom, már inal is vissza hozzám. Most is ez történt, leadtuk a csónakot az építőknek és vissza indultunk, Sz hívás után 10 másodperccel előnyargalt valahonnan és már ugrott is be a csónakba, csak azt kellett vele megértetnem, hogy maradjon is benne, mert ő a hívást úgy értelmezi mindig, hogy az csak ara vonatkozik, hogy hozzám kell jönnie, de utána azonnal mehet vissza barangolni. A parti sétáknál ez így is van, de most indultunk a csónakkal, így a lelkére kellett beszéljek, hogy maradjon. Amúgy megértette, mindent megért, sőt olvas a gondolataimban, ahogy én is az övében. Indulás után eszembe jutott, hogy éhes vagyok, kikötöttünk a piac kikötőjében és bereggeliztünk a kolbászos Imrénél sültkolbászt mustárral és teával, ezalatt Sz ismét boldogan rohangált az egyelőre még üres piactéren ( holnap lesz piacnap) aztán, miután kinézte a számból az utolsó kenyérfalatot visszaszálltunk a csónakba és hazamotoroztunk. Szeretem az ilyesfajta reggeleket. Délelőtt nekiláttam egy korábban tervezett aprómunkának, kiegyenesítettem a tetőbádogokat. Arról van szó,  ahogy már korábban említettem, behordtuk az utcáról a tetőfedő cserepeslemezeket és két bakra raktuk az udvarban. Nos a Józsi akivel és embereivel a tető héjalását fogjuk cserélni, bevállalt egy nagy munkát, aminek a határideje október vége. Tehát az én tetőmet legkorábban november elején tudjuk elkezdeni, addig itt fog állni az anyag a bakokon. de hiába volt két 10X10-es gerenda a bakokon hosszában a lemezek alatt, a nagy súlytól a gerendák elkezdtek behajolni középen, ráadásul a bakok déli oldali lábai is jobban megsüllyedtek mint az északiak, így kicsit kezdett a tárolmány délnek dőlni. Ha ez így folytatódik baj lehet belőle, különösen akkor ha a novemberi idő nem teszi lehetővé a munka elvégzését és netán az tavaszra marad , szóval az egész telet így fogja tölteni az anyag. Beszéltem hogy óvatosabban mozgok csónakban, nos ez szárazföldön is igaz, előszedtem a sufniból egy 3,5 tonnás hébért, de eszembe se jutott odacipelni a munkahelyre, szépen beraktam a talicskába  a 20 kiló körüli szerszámot és komótosan odatoltam az előkertbe a lemezekhez. Szépen megemeltem a rakomány közepét és beszabtam alá két pótlábat ( milyen jól tettem, hogy nem aprítottam fel tüzelőnek a kalodás tűzifa kalodáinak alsó staflijait), ezzel kiegyenesítettem a gerendákat, majd a bakok déli végeit is megemeltem és alábejlagoltam.001_80.JPG Nem lenne jó, ha tavaszig várni kellene vele, de ha muszáj, így már gond nélkül elállhat az anyag.

Aztán csak harmonikáztam, meg ebéd után aludtam, meg hajóponyvát passzítottam meg a kopárblogot reszelgettem, mert csütörtökön annak is ki akarok jönni a következő részével.

003_54.JPGKi TV-t néz, ki meg alszik.

Szólj hozzá!

Szombat.

2017.09.23. 16:29 :: A Tengerész

Délelőtt még sütött a nap, bár hűvös volt és a szél is fújt. Kimentem a piacra és ilyen paradicsomot vettem.001_79.JPG

Mikor láttatok ilyet utoljára?  Mert ilyen nincs a Tescoban. Ez olyan amilyet gyerekkoromban árultak ősszel befőzés idején lovaskocsikról a Frangepán utcában. Remélem az íze is olyan lesz. Aztán alighogy hazaértem elromlott az idő. Elkezdett esni az eső, begorombult a szél a parti fák lombját ijesztő zúgással cibálva, a vízen meg tarajos hullámokat korbácsolva. J-re ráhozta a frászt, amikor észrevette amint a Tequila árboca eltávolodik a stégtől, azt hitte a szél letépte a hajót. Pedig csak az történt, hogy tegnap megsajnálva ahogy hánykolódik rövid kötélen, hosszú farkötelet adtam neki, így, hogy az orra is hosszú kötélre van kötve a bójához és a bója víz alatti láncát is meghosszabbítottam, szabadon mozog a hullámokon, végülis ha bőven van hely a vízen minek rángatódzzon. Most úszkálhat kényelmesen  a stég előtt, a köteleket úgy lőttem be, hogy semminek ne tudjon nekiütközni, de legyen bőven mozgási lehetősége beállni a hullámokra. Szerkesztem a kopárblog következő részét, pont erre való idő van.

9 komment

Csütörtök.

2017.09.21. 10:46 :: A Tengerész

Ha csütörtök akkor kopárblog. ( http://kopar.blog.hu/2017/09/21/ggr_2018_6_resz )  Igyekszem tartani a heti megjelenést és úgy alakult, hogy ez az utóbbi időkben csütörtökön volt, ebből lesz egy rendszer... ha nem vallok vele csütörtököt. Ma az időjárás is segített, szakad az eső, nem is nagyon lehetne mást csinálni, mint idebent a jó melegben blogolni. ( bizony, este J befűtött egy kicsit a cserépkályhába a nappaliban és én is begyújtottam szégyenszemre a kályhába a hajón és milyen jól esett melegben harmonikázni az esti leckét, meg lefekvés előtt zuhanyozni) Már tegnap éjjelre nagyjából készen voltam vele, de ezt nem lehet befejezni, csak abbahagyni, hajnal óta reszelgetem,. A sokadik átolvasásra is találok benne hibát, egy kép alatt arrébb igazítandó szöveget, ráadásul fogalmam sincs az az olvasó gépén ugyanúgy jelenik e meg, mert ha más formátumban, monitorméreten olvassa, lehet minden arrébb megy, de hát az én "lapszerkesztő informatikai" ismereteim idáig terjednek. Szóval kijöttem a következő fejezettel, eddig ezen dolgoztam a legtöbbet, ajánlom nagybecsű figyelmetekbe. Elképesztő Kopár István teljesítménye, csak annyit tudok itt hozzáfűzni.

Szólj hozzá!

Kedd.

2017.09.19. 23:37 :: A Tengerész

Tegnap kihasználtam, hogy kisütött a nap az eső után és egy régóta (különösen az elmúlt viharos napok után), esedékes feladatot végeztem el, nevezetesen azt a bóját amit eredetileg szerelőbójának szántam, de a Tequila idei vízretétele után annak kikötőbójája lett ( nem volt jó helye a stég mellett, mert amikor apadt a víz, leért a kormánya a fenékre) kivonszoltam vagy 10 métert a nyílt víz felé, mert erős nyugati szélben a hajó fara kivert a stéglábakhoz. Ez persze csak így leírva egyszerű, a munkacsónak, a vitorlás  meg egy horgony, meg sok kötél, meg erőfokozó áttétel a betonklocni feltépéséhez az iszapos fenékről, szóval  némi nyers erőszak kellett hozzá, de sikerült, pont oda és úgy ahogy terveztem. Ma elbicikliztem a helyi barkácsboltba és vettem  felúszó polipropilén kötelet amivel a Tequila orrát a bójához kötöttem, úszik ugyan a vízen, de azt hiszem még fogok rakni rá pár segédúszót, valami olyat mint az uszodai köteleken van, nehogy valaki átmotorozzon rajta a bója és a hajó orra közt. Kis érdekesség, előtte meggoogliztam az összes számításba jöhető hajós bolt kínálatát és a kötélboltokét is, mindenütt 300 Ft körül volt a 10-es PP kötél métere, itt a "nemszaküzletben" 160-ért vettem. Alighogy végeztem a kötélcserével ( tegnap egy nem felúszóval kötöttem ki a hajót) eleredt az eső, sebaj, úgyis a Kopárblog eheti fejezetén kell dolgozzak, pont alkalmas az idő rá. Egész délután azt reszelgettem, de még sehol se vagyok vele, pedig szeretném tartani a minden csütörtöki megjelenést. Annak ellenére, hogy két profi tengerész fordítót "alkalmazok", van gondom bőven a szöveggel és hát  a képek se mennek be maguktól a helyükre. De szívesen, nagy lelkesedéssel csinálom, valahogy úgy érzem ezzel magam is részese vagyok a kalandnak. 

Szólj hozzá!

Szombat.

2017.09.16. 22:51 :: A Tengerész

Varrom a hajóponyvát.011_16.JPG Elmélyülést igénylő precíz munka ez. Amikor még kissrác voltam anyám mindig letolt, hogy mért dugom ki a nyelvem, ha nagyon koncentrálok. Hát úgy tűnik, nem sikerült kinevelnie belőlem.008_20.JPG

J-t megihlette a dolog, képes volt bemenni a fényképezőgépért, hogy "lekapjon".012_10.JPG

Az öreg ipari Singer ( valamikor a két világháború közt készülhetett, a netről vett információ szerint 1949-ben álltak le a gyártásával) kifogástalanul működik, nem tudom mai korunk állít e elő olyan bármiféle ipari terméket, ami 70-80 év múlva is használható lesz minden felújítás nélkül arra amire kitalálták.

Szólj hozzá!

Csütörtök.

2017.09.14. 18:01 :: A Tengerész

Sikerült a saját készítésű szerszámmal beütni a babakocsi zárak ringlijeit a ponyvába. Kicsit aggódtam, de jó lett. Ilyen apróságoktól szoktam rohadtul elégedett lenni magammal, azzal biztatom magam, hogy ilyenkor elpusztul bennem pár rákos sejt. Felpróbálni reménytelen a hajóra, mert viharos dél-délnyugati szél fúj, na ez az amiben már nem megyek vitorlázni magamtól. Elkészült a http://kopar.blog.hu/2017/09/14/ggr_2018_5_resz ajánlom becses figyelmetekbe, jó sokat melóztam vele.

Szólj hozzá!

Kedd.

2017.09.12. 21:43 :: A Tengerész

Amikor valami spekulálnivaló van, mindig azzal vigasztalom magam, hogy az agy erőltetése segít kitolni az aggkori elhülyülést. De amikor az informatikai kihívásokkal küzdök, azt mégis valahogy szenvedésnek fogom fel. Ez azért van, mert én a PC és internet használatot nem alapokról felépítve logikus rendszerként sajátítottam el, hanem autodidakta módon empirikusan, nagy lukakkal az ismeretek közt, az egyes részek közti  oksági kapcsolatok nélkül. Mindjárt rátérek a legújabb esetre. Vasárnap kihasználandó a kellemes vitorlázó időt ( mára alaposan elromlott ) itthagytunk csapot papot és ismét elindultunk J-vel a Tequilán egy körre. J ugyan azt mondta, hogy főzni kéne, de mondtam, hogy ott egye meg a fene a kaját, főzni akkor is lehet amikor esik az eső és hideg van. ( igaz vitorlázni is lehet olyankor, csináltam is eleget amikor muszáj volt, mert versenyeztem, de mostanra elpuhultam, ha 2-esnél kisebb a szél nem megyek, ha 5-ösnél nagyobb akkor sem, meg ha esik az eső akkor sem) Na mondom viszem a GPS-t és megörökítem az útvonalat. Elvitorláztunk hátszélben a jobbparton az Angyali sziget mellett és meglátogattuk Szigetszentmártonban régi barátaimat akiket már vagy 5 éve nem láttunk, aztán a balbarton visszakreuzoltunk. A megtett utat szépen kirajzolta a GPS. Na mondom letöltöm a PC-re, hogy berakjam ide a sok fűrészfoggal tarkított "csiganyál"-at. Na de nem úgy van az! A GPS GPX fájljait a Windows alapban nem ismeri fel nem működött a dolog. Segítséget kértem a "Turistautak.hu" fórumoldalán, elsőre valaki kioktatott, hogy milyen tökfej vagyok, hogy egy ilyen egyszerű problémát nem tudok megoldani, de egy régi segítő hasznos utasításokat adott ( bár ő is megjegyezte, hogy lehetnék szakértőbb is) és mostanra sikerült megjeleníteni a vitorlás utunkat. Nem egy nagy túra persze, csak a sok kreuz miatt érdekes, ahogy a keskeny ágban a parti fák szélárnyékait és a szitkozódó horgászokat kerülgetve végülis hazajutottunk. Íme.vasarnapi_vitorlazas_2017_09_10.jpgReszelgetem a http://kopar.blog.hu/ soron következő részletét. UGYANAZT a hibát követtem el, mint amit gyakran rovok fel a filmek szinkronszöveg-íróinak, hogy csak fordítanak, fordítanak miközben nem nézik a filmet, így aztán bekerülnek a szövegbe a képkockákkal, azaz a cselekménnyel nem szinkronban lévő szövegek. Hogy ne rébuszokban beszéljek, a Kopár azt a szót használta a Puffin hajó restaurálásának munkája során, hogy "longboarding". Mind a Veperdi Bandinak, aki a fordításban nekem segítők egyike, mind nekem meggyűlt a bajunk ezzel a kifejezéssel, mert az összes létező szótári alak gördeszkának  fordítja a longboardot, de hát nyilvánvalóan az István és segítői egészen biztosan nem gördeszkáztak a hajó oldalán. Pedig ha csak odapillantottam volna a szöveghez mellékelt képekre, ami mutatta a longbordinghoz használt szerszámokat azonnal láttam volna mit jelent a szó. A "longboard" az tényleg egy hosszú deszka amire csiszolóvászon vagy papír van ráfeszítve és azzal kell a hajó laminált, glettelt oldalát gyepálni amíg csak sima nem lesz. Nehéz a fordítók és szerkesztők élete.

12 komment

Szombat.

2017.09.09. 20:52 :: A Tengerész

Rámijesztettek, hogy meg fog büntetni a közterület-felügyelet, mert már hetek óta kint van a cserepeslemez leponyvázva az utcán, két fa közt a vízparton. Mondjuk a kutyát nem zavarja ott, ráadásul az utca abból lett amit ingyen mindenki, így az elődöm is leadott a telekből és én nyírom a füvet és töltögetem a kátyúkat, de hát ez Magyarország. SP- től kaptam kölcsön két masszív vasbakot, azt csónakkal elhoztuk tőle, arra fektettünk két gerendát és délután nyolcan behordtuk rá az utcáról a 6 m hosszú lemezeket, a közterületesek meg feldughatják maguknak odakint a hűlt helyét. A 8 ember nem a súly miatt kellett, egy lemez kb 25 kiló mindössze, de nem akartam, hogy elgörbüljenek a lemezek, vagy más módon sérüljenek. Az jó, hogy itt mindig mindenki segít mindenkinek. SP-nek nincs ilyen szerencséje, őt a két szomszédja hetente feljelenti valamiért. Ha már reggel csónakázással kezdtük a napot SP-vel, kimotorladikáztunk a szombati piacra lángosozni, igaz nem egy "floating market" Bangkokban http://www.bangkok.com/floating-market-tours.htm amire drága pénzért ellátogatnak a turisták a világ minden tájáról, de majdnem olyan jó és itt van egy km-re. https://www.youtube.com/watch?v=O_-zFkpxwbA ( Imre tarjája tényleg szuper, de ma lángosra voltam ráizgulva, Juditnak is vittem haza reggelire) Némi tétovázás után vettem két görögdinnyét is, egy csíkosat, meg egy hagyományos sötétzöldet, bízva, hogy bár 4 napja elmúlt már Lőrinc nap, de még nem követte el azt a csúfságot a nemzet gázszerelője a dinnyével. Hát hiba volt, a sötétzöld héjú bizony már enyhén lőrinces, bárcsak ez lenne a Lőrinccel a legnagyobb baj!. Nekiálltam a kopárblog következő részét megszerkeszteni, pár nap alatt megleszek vele.

1 komment

Csütörtök.

2017.09.07. 23:28 :: A Tengerész

Tegnap megvolt a műtét utáni utolsó kontroll, a sebem begyógyult, minden a legnagyobb rendben van, sem tampon, se ragtapasz nincs már és a víz se árt már neki. Mondjuk a Dunában nem úszkálok ezzel a füllel, de ingerenciám sincs rá, tegnapelőtt már azt fontolgattam, hogy flanel pizsamára váltok éjszakára, mert 20 fok alá csökkent a hajón a hőmérséklet. Két hét ment el végülis rá az életemből, a hallásom egy cseppet se javult és ugyanúgy cseng a fülem mint előtte, de mint többször említettem (igaz szomorúan), most már legalább tudom, hogy nem lehet rajta segíteni. Szóval vége a pihenésnek, folytattam a cockpit pilothouse ponyva készítését, pontosabban egy szerszámot csináltam ma a babakocsizárak ringlijeinek beütéséhez, mert nincs kedvem a nehéz ponyvát felcipelni Csepelre beüttetni, a hozzá való edzett acél gyári szerszámot ezért a négy darabért meg nem vásárolnám meg mert közel 30000 Ft, annak éri meg aki kamionponyvát gyárt szakmányban. Pont olyat csinálni nem tudok mint a profi szerszám, de némi vasanyag, hegesztés, csiszolás és ami a trükk, öntött ólom, ami persze nagy mennyiséghez hitvány lenne, de négyhez untig jó lesz. Megszerkesztettem a kopárblog következő részét, ajánlom becses figyelmetekbe. http://kopar.blog.hu/2017/09/07/ggr_2018_4_resz

1 komment

Szombat.

2017.09.02. 11:30 :: A Tengerész

Ránksóhajtott a tél! Éjszaka még nyitott ajtóval aludtam Amapolán, mert este kifejezetten meleg déli szívással érkezett az időjárási front, de reggel már csukott ajtónál, flanel ingben nyöszörgettem a harmonikaleckémet. Ha hideg van azt a kutya is azonnal jelzi, reggelre fényesre volt nyalva a tányérja, míg melegben alig eszik valamit. Szóval nagyon vége alakul a nyárnak. Ti is úgy vagytok vele, hogy egyre rövidülnek az évszakok, de kiváltképp a nyár?

Tegnap megírtam a következő fejezetet  http://kopar.blog.hu/2017/09/01/ggr_2018_2_resz választott házi feladatomba, ha holnap időben kiveszik a varratot a halántékomból (már rohadtul unom a leragasztott és kisámfázott fülemet), írok még egy fejezetet, kaptam hozzá Istvántól válaszokat a kérdéseimre.

Kiolvastam az Eltékozolt Örökség  könyvet. ( http://amapola.blog.hu/2017/08/28/hetfo_941 ) Azért tartott ilyen sokáig, mert egyszerűen képtelen voltam folyamatosan olvasni, annyira elkeserített a tartalma. Az ahogy néha bonyolult, szinte követhetetlen könyvelési, jogi trükkökkel sinkófálták el a hajókban megtestesülő "népvagyont" (ahogy Schláth Jancsi szemléletesen írja, hogy úgy fogytak el ahogy az ember homokot mer a tenyerébe, majd ha sokszor töltögeti egyikből a másikba, egyszercsak azt veszi észre, hogy nincs már semmi a markában), néha meg a lótolvaj cigányt megszégyenítő módon "hivatalosan" deklarálva, hogy egy hajó gépalapja megrepedt, a javítása olyan költséges lenne, hogy gazdaságosabb eladni ócskavasnak és miután leselejtezése és értékesítése megtörtént, egy német mérnök a helyszínre utazva egy nap alatt vascementtel (!!!) kijavítja a hibát, ami után a hajót új tulajdonosa még évtizedekig használja. És ezért senkit nem lőttek főbe,

3 komment

Csütörtök.

2017.08.31. 21:19 :: A Tengerész

Amíg rajta a ragtapasz a fülemen, nem akarok mindenféle koszolós munkákba kezdeni, így kénytelen vagyok élvezni az életet. Kellemes szélben körbevitorláztuk az Angyali és a Vesszőzátony szigeteket, északnak hátszél a bal ágon, vissza délnek meg kreuz vagy 100 fordulóval a jobb ágon, aztán még le a hídig, na ott döglött le a szél mint a mellékelt színes ábra mutatja.

https://www.youtube.com/watch?v=Tf6p1JWC1yE

1 komment

Szerda.

2017.08.30. 22:08 :: A Tengerész

Egy sasért aggódunk. Délegyházán találták, barátaink madármentők, őket értesítették, de az eset nekik is túl súlyos volt, a sukorói madárkórházba vitték. Az orvosi jeletés:

A madárnak többszörös, nyílt, szilánkos törése van mindkét alkarcsonton, ami sajnos régebbi keletű, erősen szennyezett, légy nyüvekkel súlyosan fertőzött volt. Kondíciója gyenge. A lövést nehéz bizonyítani, csak ha a röntgenen a lövedék ill fém maradványai láthatók. Behozatala után infusiót, antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőket kapott, majd az első műtét során a sérült terület megtisztítására került sor ( nyűvek, elhalt szövetek, szennyeződések eltávolítására) , majd a területet nedves, antibiotikumos, szövetképződést segítő kötéssel fedtük, mindezeket gázos altatásban. A seb tisztulása, a sarjadzás megindulása után kerül sor a csontok helyreállító műtétjére. A madár állapota jelenleg a területről felszívódott nagymennyiségű szennyeződés, méreganyag, a kórokozók miatt súlyos, a következő néhány nap kritikus.

A madár a második műtét után van, ezt írta az orvos.

Tegnap éjjel megvolt a sas második - helyreállító - műtétje is. A következő napok nagy kérdése az, hogy a szárny életképes vagy sem. 

sas_1.JPGsas2.JPGsas3.JPG

Állítólag a madarak altatása különösen kockázatos. Fontos megemlíteni az orvos nevét Berkényi Tamás 

https://www.facebook.com/Vadmad%C3%A1rk%C3%B3rh%C3%A1z-Sukor%C3%B3-Bird-Hospital-118179714886849/

Miután kötözésekre járok Budapestre a HÉV-en olvasgatok. A kezembe került egy angol novelláskötet, címe "Drága illúzió" ("Mai angol elbeszélők" Szépirodalmi Könyvkiadó 1981). Mondjuk attól eltekintve, hogy ezek a "mai" elbeszélők azóta már meglehetősen tegnapiak, én még ilyen szart keveset olvastam. Képes voltam átrágni magamat az egészen, hátha találok közte használhatót, meg hátha közben rájövök a megfejtésre, de nem sikerült. Vagy nincs is bennük cselekmény, vagy az egy bővített mondattal kivégezhető lenne, de a szerzők ehelyett 10-30 oldalra tupírozzák az unalmas semmit. Mert hogy unalmas az nemcsak igaz, de nekem úgy tűnik, hogy kifejezetten cél, hogy az legyen, biztos ettől  modern. A végén a szerkesztő lendületes utószóban méltatja a műveket, csupa szuperlatívuszban, én meg csak nézek ki  a fejemből és fel kell tennem magamnak a kérdést, ennyire tahó lennék, hogy nem is értem miről beszél? Malcolm Lowry " A legderekabb hajó" ( The bravest boat) novelláját például  "látomásos, misztikus" voltáért dicséri a fellegekbe. A cselekmény ( ami persze csak  a végén derül ki, miután közel húsz oldalt végigszenvedett az olvasó cirkalmas körmondatokban előadott tájleírások, haldokló cédrusok, hullámtarajok, fagyos vonulatok és ezerféle egyéb szómágiák értelmezésével) mindössze az, hogy egy kisgyerek vízre bocsájt egy hajócskát, amibe egy levelet tesz. Ezt néhány évtizeddel később megtalálja egy kisleány, amitől valahogy egyszer ( erről nem szól az írás) a felesége lesz az akkorra már öreg fiúnak. És csak úgy mennek, miközben a fagyos vonulatok meg vannak. A fordító Göncz Árpád. Árpi bácsit nagyra becsülöm, de tényleg börtönlakónak kell lenni, hogy az ember ilyen szövegeken át tanuljon meg angolból fordítani. Bizonyára vannak az ilyen küzdelmes irodalomnak is élvezői, akik mindent ami egy kicsit is kevesebb kínnal elviselhető olvasmány lektűrnek bélyegeznek, de nekem ez olyan mint amikor a vicc hőse akkor élvez amikor melléüt.

Szólj hozzá!

Hétfő.

2017.08.28. 10:50 :: A Tengerész

Tegnap kötözésre mentem a fülemmel, eredetileg a doki naponta gondolta szükségesnek a műtéti heg átkötését ( igazából kívülről gézlapos ragtapasz, belülről tamponálás), de lesírtam kétnaponkéntira, szerény véleményem szerint ez is felesleges, "magánsebeimet" kivéreztetés után, amennyiben nem áll el magától a vérzés bekötözöm (általában papír zsebkendővel és szigetelőszalaggal), aztán egy idő után a kötést levéve ha nem vérzik úgy hagyom szellőzni. De hát ugye a hivatalos kórházi protokoll az más, bár nem értem azt se világosan, mert míg az egyik orvos friss tiszta gumikesztyűvel, steril kötözőanyagokkal, csipesszel dolgozik, a tegnapi azzal a kesztyűs kézzel amivel a kilincset is fogdosta, meg a számítógép billentyűzeten pötyögött amúgy véresen, turkált a fülemben. Mindegy, szépen gyógyulok. Reggel még hideg volt amikor átkeltem a Dunán, de aztán beindult a meleg. A kórházban hamar végeztem, felkerestem könyv ügyben a Schláth Jancsit. Arról van szó, hogy Dr Schláth Jánosnak, nálam pár évvel idősebb hosszújáratú tengerészkapitánynak, aki tizenvalahány évig vezette a Hajózási Felügyeletet is, megjelent az Eltékozolt Örökség című, szép kiállítású keményfedeles, több mint 600 oldalas (szóval nem az a WC papírra nyomott silány paperback) új könyvekonyvborito_2.jpg, mely a magyar tengerhajózás múltjával foglalkozik, sok személyes élménnyel és végre valaki alaposan tárgyalja azt a szörnyű folyamatot, mely során az évszázados múltú teljes tengeri hajóflottát 9 év alatt gátlástalanul szétlopták. Sokat hallottam erről innen-onnan, fél és háromnegyed információkat, egymásnak ellentmondókat is, nagyon szerettem volna végre tisztán látni e kérdésben ( bár értelme, hacsak a feleslegesen hullatott könnyeket nem tekintem annak, nincs ), nos János, akinek mint a Hatóság vezetőjének, a teljes dokumentáló anyag hivatalból átment a kezén, személyesen ágált ellene, egészen addig, míg székéből felállították és a dunai horgászstégek ügyintézésével bízták meg (!!!), majd a korhatárt elérve azonnal nyugdíjazták, az iratanyagokat amiket meg nem sikerült kimentenie, az azokat őrző bútorokkal együtt a szeméttelepre szállították. Számomra nagy élmény ez a könyv, ha valakit érdekel megvásárolhatja több könyves honlapról, de legolcsóbban, önköltségi áron a szerzőtől direktben teheti meg, ahogy én is tettem. Bátran fel lehet hívni a 20/565-5112 telefonszámon, a könyv ára nála 5000 Ft (ezernyolcszázzal olcsóbb mint a Püskinél és kettőkilenccel mint a Maritimenál)

Idézek a könyvből:

Írásom nem vádirat! Az érintettek nevét nem említem. A helyenként említett valóságos nevekre csupán akkor hivatkoztam, ha újságcikkben nyilvánosan vállalt véleményüket idéztem, vagy tetteik kiemelkedően jó, vagy rossz következménye miatt ezt szükségesnek ítéltem. Amennyiben a tengerhajózás kivégzéséről szóló írásaim elmarasztaló hangja, és ezzel kapcsolatos véleményem bárkit is sértene, nem kérek bocsánatot. Azért amit elkövettek, sajnos nem kellett bíróság előtt felelniük. Számoljanak el saját lelkiismeretükkel -ha rendelkeznek ilyen felesleges kellékkel- és képesek rá: 240 év erőfeszítéseinek eredményeit pusztították el

 

2 komment

Szombat.

2017.08.26. 12:07 :: A Tengerész

Nem mondom, hogy nem vagyok kissé csalódott. Bár igen tisztességesen megmondta az orvos, hogy egyáltalán nincs semmi garancia arra, hogy a műtét javítani fog a hallásomon, de azért én csak bíztam benne, hogy fog. De sajnos semmi eredménye a közel három órás műtétnek. Hogy ne kelljen annyira korán kelnem ( reggel 7-re kellett jelentkeznem a kórházban, pontosan nem tudom mért, mert délután 3 volt mire belém vágták a szikét),kedden délután felutaztam Budapestre és a lányoméknál aludtam a kanapén. Pisze kutya szemrehányóan is nézett rám, hogy kitúrtam a helyéről, amint bevonultam a fürdőszobába esti piperére, azonnal bevackolt a takaróra és határozottan duzzogva vette tudomásul, hogy letessékeltem onnan. Amúgy a Bajcsy Zsilinszky kórház gégészeti osztály magasan felülteljesített az egészségügyi intézményekről általánosan kialakult képhez képest. Háromágyas kórtermek, modern ágyakkal, két kórteremhez tartozó közös patyolat-tiszta fürdőszobával, mosolygós kedves személyzettel és barátságos orvosokkal. Mondjuk a kaja az kifejezetten fogyókúrás, olyan 1000 kcal-ra saccolom, ehhez képest a műtét után két órával ehettem meg a vacsorámat ( szóval komplett 24 órán keresztül nulla táplálékbevitel, miután reggel üres gyomorral kellett jelentkezzek) ami egy zsemle és egy vékony szelet Zalahús volt egy kisméretű háromszögletű sajttal, szóval az egész ottlétem alatt nem tudtam bepótolni a táplálékhiányomat, amikor csütörtökön távoztam, elégedetten tapasztaltam, hogy két teljes lyukkal beljebb tudom húzni a nadrágszíjamat, mint amikor bejöttem. Szóval aki fogyni akar (én akartam) annak a kórházi koszt remek megoldás.

Maga  műtét, ha nem is kellemes, de különösebben kellemetlen se volt, ébren voltam végig, könnyű bódultságban ( kezdem érteni a kábszereseket), még beszélgettem is a fejemben turkáló szakemberekkel, szóval már a műtét alatt megtudtam, hogy adtunk a kakinak egy pacsit, mindazonáltal nem vagyok nagyon csalódott, mert ha nem vállalom be ezt az utólag feleslegesnek bizonyult műtétet, egész további életemben bántana a gondolat, hogy "hátha lehetett volna segíteni a hallásomon". Így legalább tudom, hogy nem. Kedves meglepetés volt, hogy meglátogatott a Sefcsik Józsi http://www.sefcsik-keramia.hu/  , aki a blogot olvasva tudta meg, hogy ott vagyok és miután a közelben lakik meglátogatott. Felajánlotta, hogy hazavisz Ráckevére autóval ha kiengednek, de akkor még azt terveztem, hogy hazamegyek én egyedül HÉV-vel ahogy jöttem. Nem tudom igazából ez a jó, vagy a rossz tulajdonságaim közé tartozik, hogy én mindent egyedül akarok megoldani. Azt, hogy más segítségére szorulok bármiben is, valahogy negatívumként élem meg, pláne ha egyedül is képes vagyok valamit megoldani. J kifejezetten szemrehányóan mondta, hogy "hát igen, neked nincs szükséged senkire". Na végülis  Kata lányom vitt kocsival be a kórházba és haza Ráckevére is ő szállított némi győzködés után, nem akartam tovább makacskodni, mert láttam, hogy K-nak rosszul esik, hogy nem akarom őt hagyni, hogy segítsen. Belátom, néha nem könnyű egy olyan konok palival mint én vagyok.

Szóval most itthon lábadozok, fájdalmam a műtét után sem volt, némi elviselhető sajgás is megszűnt, most kicsit viszket belülről a kitamponozott fülem, de ha nem figyelek rá, akkor nem izgat. Kicsit hamarabb fáradok, ahogy boldogult anyám szokta mondani "lehúz a testem", szóval jól esik heverészni. Azt mondták, hogy eleinte baj lesz az ízleléssel, valóban nem érzem az ízeket úgy ahogy korábban, de sose voltam egy nagy gourmand, nagyjából úgy vagyok a kajákkal, hogy mindegy mit eszik az ember csak a has teljen vele, ha így maradok se nagyon zavar. Lealkudtam  a napi kötözésre járást kétnapira, az mégis elviselhetőbb, valamikor a jövő héten, reményeim szerint csütörtökön a varratokat is kiszedik, ezzel vége a "fülprojektnek", szóval egy bő hét ami kiesett, ez volt az ára a bizonyosságnak.

Szólj hozzá!

Hétfő.

2017.08.21. 23:17 :: A Tengerész

Lement az augusztus 20. Szokás szerint bejött a lehűlés esővel, de csak éjjel esett, délelőttre már kisütött a nap. Nem tudom hogy van ez, de kivétel nélkül minden évben augusztus 20-a környékén lesz vége a nyárnak. 19-én már friss szélben és lehűlő levegőben volt a lampionos csónakfelvonulás, mely Ráckeve egyik, minden évben megtartott nevezetes eseménye. Három éve (vagy tán már négy? teljesen összefolyik az idő)amikor még kezdő helyiek voltunk, vagy tán csak épp ideköltözőben voltunk, részt vettünk Amapolával, bár nyertünk is egy különdíjat, egy nap fürdőzést a helyi wellness hotelban de még egyszer nem követem el ezt a szamárságot. A gondom az volt, hogy ez a fesztivál igazából a kis csónakokra van kitalálva. Korom sötétben egy közel 20 tonnás hajóval mozogni az össze-vissza száguldozó motorcsónakok közt elég stresszes. Amúgy sem látok a kormányállásból közvetlen a hajó elé, miközben a résztvevők jórésze vakítóan villódzó színes  LED-es fények tömegével kivilágítva cikázik, valaki egy ladikkal, rajta  egy szál pislákoló lampionnal  keresztbe áll a hajó elé. Mondjuk csak vánszorogtam, épp  hogy legyen a kormányon erő, de így is sikerült néha valakit megtaszajtani. Villódzó kavalkád a koromsötétben, rémálom. Egyébként is ahogy öregszik az ember elhatalmasodnak rajta mindenféle szokások. Illetve amik fiatal korában még csak csírájában voltak meg, na azok terebélyesednek ki. Olyan ez, mint akinek fiatalon olyan kackiás orra volt, annak öregkorára randa tülökorra lesz, akinek meg csinos kerek pofija, az vénségére olyan lesz mint a Columbo kutyája. Na így megy ez lélekben is. Fiatalon se voltam egy "társasági ember", mostanra kerülök mindenkit, főleg a tömeget. Márpedig ez a hétvége kitett magáért, két nap főzőfesztivál a piactéren, 20-án este zenés buli a parkban a bezárt kastély előtt, majd tűzijáték. Mondjuk azt néztem, de csak a házunk elől a kutya társaságában, a többi tumultuózus eseménytől óvakodtam. Szerencsére az eb egyáltalán nem fél tűzijátéktól , petárdától, időnként odanézett, de aztán megvetően hátat fordított a színes fényáradatnak, inkább a gizgazban szimatolt, a durranások egyáltalán nem izgatták. Kizárólag két dologtól fél a hattyúktól és az esernyőtől, legyen az nyitva vagy csukva. Ez utóbbit nem is értem, soha nem fenyegettem, pláne nem bántalmaztam az esernyővel,de elég ha csak meglátja, hogy a kezembe veszem, már pucol.

Kiszabtam Amapola cockpit takaró ponyvája első darabját, kicsit javítani akarok a régihez képest a fazonján, az őszi esők előtt készen akarok lenni vele, bár holnapután műtét, remélem nem fog nagyon hátráltatni a tennivalókban és akkor még hátravan a háztető csere a tél előtt.

Tegnap ismét írtam egy fejezettet,  http://kopar.blog.hu/2017/08/20/megerkeztunk_254  szeretnék ezzel a heti egy fejezet sebességgel haladni, remélem időm és ihletem lesz hozzá elegendő.

3 komment

Vasárnap.

2017.08.13. 22:28 :: A Tengerész

Laza nap volt, csak aludtam, olvastam, meg harmonikáztam és ismét írtam egy fejezetet a http://kopar.blog.hu/ -ba.

Szólj hozzá!

Szombat.

2017.08.12. 22:13 :: A Tengerész

Kétszer is a hőmérséklettűrő határom végénél jártam.Tegnapelőtt 35° volt árnyékban de a napon ennél jóval több. Márpedig tűzött keményen. Én meg, látva a friss szelet vitorlázni indultam a Tequilával. Amióta kipróbáltam az új kormányával nagyon megszerettem ezt a hajót. Gyors, kezes  és olyan jó helyre raktam a kormányt, hogy csak egy icipicit luvgierig, pont mint amennyire kell,  alig van a kormányon erő 3-as 4-es szélben. Szóval nekiálltam felszerelni, de mondom pokoli volt a hőség, perzselt a nap és valahogy elkezdtem magam nem jól érezni. A mozdulatok nehézkessé váltak és  összpontosítani se igazán tudtam. Még sose ájultam el, igazából pontosan nem is tudom mi az, de amit éreztem az közel lehetett hozzá. Önuralommal túllendültem a feladaton és amikor már a menetszél hűsített egy kicsit, plusz a sapkámat a vízbe merítettem és félig vízzel telve raktam a fejemre, az sokat segített, visszahűtötte a felforrósodott fejemet. De alighanem a hőtűrőképességem határát karistoltam. Viszont jót vitorláztam. Miután kikötöttem és leszereltem, megmértem a vérnyomásomat, azt hittem magas lesz, frászt, lement 95-re a szisztolés érték. Alighanem az agyi vérellátás hiányát éreztem.

Mára jelentősen csökkent a hőmérséklet, viharos széllel oldódott a többnapos hőség. Erre vártam, hogy kicseréljem Amapola fenekén az anódokat. Épp ideje volt, ujjnyi vastagra és eredeti hosszuk felére fogytak az újkorukban kb 40 mm vastag magnézium rudak. ( A  200 literes Hajdú villanybojlerhez valókat használom feldarabolva.) Ez búvármunka és azt vártam, hogy csökkenjen a hőség ami a beöltözés során elviselhetetlen amikor az ember nagy nehezen magára masszírozza a neoprén búvárruhát, viszont a víz még meleg az elmúlt hőségnek köszönhetően. Annyira optimista voltam, hogy a fejemre nem is vettem fel a csuklyát, mint bebizonyosodott ez hiba volt. A munka a víz alatt  eltartott vagy két órát, szóval kissé tovább mint reméltem ( még menetet is kellett vágjak odalent, ahhoz képest, hogy látni semmit nem lehet, olyan zavaros a víz). A végére annyira kihűltem, hogy hangosan csattogtak a fogaim amikor kimásztam a vízből ( odalent ezt nem vettem észre a fogaim közé harapott légzőkészülék miatt). Még amikor beálltam a zuhany alá és a forróvizet benyomtam a nyakamnál a búvárruhába, hogy hordószerűen feltöltsem azt a testem körül, akkor is vacogtam. Nem emlékszem, hogy életemben fáztam volna valaha is ennyire. Szóval kipróbáltam a legmelegebbet, meg a leghidegebbet is három napon belül. 

3 komment

Vasárnap.

2017.08.06. 17:16 :: A Tengerész

Gyönyörű reggelre ébredtünk.pict0025.JPGA tegnap vízre tett Tequila lesikált deckkel még alszik (de nemsokára belekerült az árboc és a megélénkült "kiülős" szélben remekül vizsgázott az új kormány).pict0026.JPGSzemben a város egyik szimbóluma a Balabán hajó fürdik a felkelő nap sugaraiban.pict0028.JPGHatalmas tisztesség érte mind őt, mind a várost pénteken. Bizony! Jövök haza napnyugta után és látom, hogy a hajó kint mozog a vízen. Mondom a zöld ex csapatszállítón, amire kikötni szoktam amikor Pestre megyek, a régi tengerész kollégának Mikinek, hogy "Ezek nem tudják, hogy az RSD-n napnyugta után hajózási tilalom van?". Hát kiderült, hogy most semmi szabály nem érvényes (mint a régi kommunista időkben amikor valami fősertést hajóztattunk) az ország házmesterét Kövér Lászlót látja vendégül  a város, különleges biztonsági intézkedések kíséretében. Hálistennek a felhajtásból kimaradtam, a farvizüket bő kilométerre kereszteztem. Gyanús nekem ez az egész törleszkedés a bolsikhoz. Például szöget ütött a fejembe, hogy a gyönyörű Savoyai kastély pict0029.JPGegy éve zárva van. Korábban gyakran jártunk benne komolyzenei koncerteken, előadói esteken, amiket a város szervezett. Aztán egyszercsak a tulajdonos, az állam bezárta. Kérte a város, nem adták. Szálloda és étterem bérlők kirúgva, az ok, felújítás amire persze nincs pénz. De ez nem egy romhalmaz, mint sok más magyarországi kastély, ennek a felújítása kitelne pár milliárdból, ami állam szinten aprópénz. Már csak az a kérdés melyik Fidesz ( esetleg KDMP) káder fogja soha vissza nem térítendő bankkölcsönért megvenni és mondjuk hasznosítani a nemzet üdvöskéje Orbán Ráhel szakavatott vezetése mellett elvtársi kastélyszállónak. Olyan ismerős lenne a dolog. Engem kergettek el már vitorlással viharjelzés alatt a balatonaligai pártüdülő kikötője elől vízismasszerek amikor a "hivatásos forradalmárok" uralták a hazát. Gyanús nekem ez a nagy sündörgés Ráckeve körül. A város fuldoklik a pénztelenségben, ipar, pláne mezőgazdaság, mely adót fialna alig van, az üdülőket  nem nagyon lehet jobban lehúzni, viszont ez itt egy ékszerdoboz, földi paradicsom, szóval csak annyi kell, hogy valaki akinek megtetszik kapjon valahol 5-10 milliárdot és megveszi tokkal-vonóval Tengerésszel és a többi jobbággyal együtt  és majd kitalálja mit kezdjen vele a haza dicsőségére és a sógorkomasága kedvére. Bevallom fosok a neobolsiktól, ezeknek még a pofájukon is vastagabb a bőr mint azokén akik örökké Kádártól rettegtek, hogy fülöncsípi őket urizáláson. Na ilyen gondolatok keringtek kedves fejemben, miközben Sz-el reggeli  körünket róttuk. Sajnos, vagy hálistennek, ki tudja, sokminden változott a legújabb korral. Valamikor kishajó járatok közlekedtek menetrendszerűen  az RSD-n. A város szívében most is ott árválkodik a hajóállomás, ahogy minden vízparti  nagyobb településnél.pict0031.JPGDe a népek inkább autóznak, buszoznak, HÉV-eznek, mert mindenki siet, kinek kell ma már a komótos hajó? Ahhoz viszont túl szegény a tömeg, hogy sétahajókázzon. Tudom kár ezen rágódni, de ahogy öregszem egyre jobban érzem mire gondoltak ifjúkorom öregjei amikor a "békeidőket" emlegették, meg valahogy mindenből az jött ki, hogy "régen minden jobb volt". Bár a háborúkat azt nem sírta vissza senki. Na még egy kép búcsúzóul mára ( látszik, hogy elkezd élénkülni a szél, siettem is az árbocállítással, meg a vitorlázást is abbahagytam ebédre, mert viharos idővel jósolja oldódni a meteorológia délutánra a hőséget), erős restanciában vagyok a Kopárbloggal, http://kopar.blog.hu/ most azt fogom reszelgetni.pict0030.JPG

 

2 komment

Szombat.

2017.08.05. 21:35 :: A Tengerész

Most valóban az erőm legvégéig elfáradtam. Tegnap már fél négykor fent voltam, Budapestre kellett menni egy ajtó beépítést koordinálni, kivételesen nem én csináltam, hanem a pribékek, de én képtelen vagyok  igazából kívül maradni. Szóval beszálltam, emeltem, cipeltem. Ma letettük vízre a Tequilát. Háromszor emeltem fel és engedtem le a trélerre, mire a súlypont a helyén volt. Ilyenkor körbe guggolva olajemelő és fatuskók és ékek ki-be négy helyen. Mindezt 40 fokban napon. Viszont a kormány remek. Nem billent ugyan a súlyától le a helyére, mint reméltem, hanem makacsul felúszott, úgy hogy be kellett mennem a vízbe letuszkolni függőleges helyzetbe, viszont elsőre beletaláltam a 60 cm hosszú csavarral a víz alatti furatba, igaz előtte még a  szárazon többször gyakoroltam, sőt akkor sose sikerült elsőre. Olyan fáradt voltam a nap végére, hogy a mellig vízből alig tudtam bemászni a hajóba. Megyek is aludni. Na jó előtte még egy kis gyakorlás a hangszerrel.

Szólj hozzá!

Szerda.

2017.08.02. 22:30 :: A Tengerész

Meleg van. Még nekem is. Kénytelen voltam tegnap és ma is munka végeztével beülni a Dunába hűsölni. Amúgy a víz is 27 fokos. Aki teheti árnyékba húzódik.pict0020.JPGViszont kész a Tequila kormánya. Ahhoz képest, hogy az volt a tervem a télen kész lesz, kicsit csúsztam vele.pict0024.JPG

A fartükrön van két vízkifolyó nyílás, korábban két teniszlabda zárta le amiket gumikötél tartott feszesen, de randán elöregedtek, vettem két kis műanyag tölcsért, valamikor a kalózokon használtuk ezt a megoldást, bár azoknak kicsit más volt a funkciójuk, boruláskor a vízzel megtelt hajóból itt folyt ki a víz amikor a motoros meghúzta őket, itt  se borulásra, se motoros mentésre nem számtok (bár sose lehet tudni mit hoz a jövő), de miután a hajó kialakítása olyan, hogy a padló, a kettős fenék teteje hátrafelé lejt, az esővíz kifolyik a tölcsérek mellett, az embernek nem kell eső után kimerni semmit. A koradélutáni rekkenő hőségben bringáztam a 100Ft-os boltba a tölcsérekért, meglepődtem, hogy eltűntek az emberek az utcákról beleértve az autóforgalmat is. Kihalt a város. Mindenki árnyékba, légkondis helyre menekült, egészen kísérteties volt az utcakép. Még a nyáron általában zsúfolt fagylaltos üzlete is kongott az ürességtől. Nagyon mondják, hogy az öregek ne menjenek a napra, meg nagyon vigyázzanak magukra, ehhez képest hálistennek engem különösebben nem vesz igénybe a meleg, kicsit többet alszom talán, meg persze rengeteg vizet iszom. Készülök a fülműtétre, leborotváltam a szakállam és a hajam fülcimpa vonal felett körben, érdekes módon nem tűnt fel senkinek.

1 komment

Hétfő.

2017.07.31. 20:12 :: A Tengerész

Szorítók alatt culágok közt köt a kormányhosszabbító ragasztása. (két vékonyabb kőrislécből van).pict0019.JPG

A Tequila korábbi kormányával nem csak az volt a bajom, hogy ott csúnyáskodott a fartükrön és hogy a mozgatása is nehézkes, hanem nem volt rajta kormányhosszabbító. ( Tudtátok, hogy van magyar neve is?  úgy hívják "cuca",  Kádár Ferenc, "Hajósmesterség" c, enciklopédikus szakkönyvéből tudom). Márpedig egy jollét, amit ugye kiül az ember, ha már arravaló szél van, hogy a bánatba kormányozzak "cuca" nélkül? ( na jó nem fogom azért többet használni a szót, nekem se tetszik). Amikor még oktatóhajó volt, sose ülték ki(!!), hanem reffeltek, mert a hivatalos doktrina ez és a vizsgán is azt kell bejelölni a tesztlapon, hogy ha erősödik a szél akkor reffelni kell, passz. Na én nem tudok, pláne jollét kormányhosszabbító nélkül kormányozni. Még többtonnás kielereknél is bennem van a rugó, hogy lúvba kimásszak. Kétségtelen, hogy veszélyes jószág ha beakad a deck alá forduláskor, boldogult ifjúkoromban amikor még a siófoki kikötő nem zsúfolt  hajóparkoló volt, hanem szabad víztükörrel rendelkezett és csak a mólóhoz voltak kikötve ( és MINDIG volt szabad hely, el tudja ezt ma valaki képzelni?), gyakorta vitorláztunk bent a kikötőben kalózzal, amikor nem lehetett kimenni viharjelzés miatt. Ugye ez ember, különösen ha a mólón nézőközönsége akadt (és még különösebben ha az a fiatalabb és csinosabb ellenkező nemből került ki) "tette magagát". Mintegy oda se figyelve fordulózott az erős szélben a sima hullámmentes vízen az utolsó pillanatban, mielőtt felkoppant volna a kövekre. Kalózzal, ami szinte helyben fordul, ezt nagyon látványosan lehetett csinálni. Nos hálistennek nem velem esett meg ( tényleg, de kevésbé éles helyzetben velem is megesett), hogy egyszer valakinek egy ilyen kicentizett helyzetben amikor a kormányrudat átlökte volna a túloldalra beakadt a hosszabbító a deck alá, ami azért borzasztó, mert onnan kihúzni csak pont a rossz irányba való mozdítással lehet, tehát biztos a frontális ütközés a valamivel ami előtt épp fordulna a kormányos. Szóval vigyázni kell. Az első hajómon ( a Tengerészen amiről a nevemet is kaptam) ez okból volt egy bekattintható veret a kormányrúdon és megszoktam, hogy forduláskor automatikusan beleklattyintom a hosszabbítót, a Tequilán is ilyen lesz.

2 komment

Szombat.

2017.07.29. 17:52 :: A Tengerész

Alakul, alakul.pict0017.JPG

Szólj hozzá!