Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • harpi5: JOBBULÁST Kívánok VILI!!! Remélhetőleg nem olyan komoly az ügy, mint ahogy írtad. Különben vigaszt... (2016.02.05. 11:09) Kedd.
  • A Tengerész: @halaloszto: Lehet, hogy rosszul emlékszem és 16 voltam, de az biztos, hogy még érettségi előtt vo... (2016.02.02. 15:22) Vasárnap.
  • temtom: Az említett egyperces: oswaldg.web.elte.hu/Irodalom/Orkenyegyperces.html ...ahol a cím hosszú, ... (2016.01.28. 19:31) Csütörtök.
  • A Tengerész: @qamba: Welcome on board qamba! Így igaz, ezért mértem én a Google Earthön. (2016.01.28. 17:47) Szombat.
  • MaKata: Húúú, de szupeeer !! (2016.01.23. 19:07) Péntek.

Linkblog

Szombat.

2016.02.10. 17:53 :: A Tengerész

Hétfőn végre kész lettem a kis tetővel, amit még Karácsony előtt kezdtem el, csak közbeszólt a tél. Mármint hogy asztalon kész volt.002_18.JPG

Namost mire összeállt, lett vagy 40 kiló, ami nem egy nagy súly ha súlyzóról van szó, de ez egyrészt terjedelmes, másrészt oda kell vinni a helyére és felemelni 2,5 m magasra és nagyon pontosan odailleszteni a már előre befúrt, a falból kiálló menetes csonkokra, szóval még a Fekete Lacinak se lenne könnyű. Bevallom féltem is kicsit a dologtól főleg hogy J se volt itt, hogy segítsen ( Pestre ment mamázni), ha a fejemre zúg az egész legalább legyen aki mentőt hív. De hát szőttem egy tervet és belecsaptam. Csigák, kötelek, szorítók, autóemelő, hosszú stánglik003_13.JPG

004_11.JPG

és egy kicsit mindig mozdult, egy kicsit mindig feljebb ment és egyszer se vágott agyon, mire J már sötétben megjött majdnem a helyén volt, csak a csavarokat nem láttam már a sötétben, szóval ma kellett pontosan a helyére illeszteni. Szerencsére délutánra elállt az eső, igaz cserébe viharos szél lett ami majd lelökött a létráról, de akkor is befejeztem.006_6.JPG

Az éle még kap majd egy bádogozást, illetve ide kapcsolódik majd még egy kisebb, a jobboldali tornác esésével megegyező szögű kisebb tetőcske, azzal lesz teljes a csapadékvédelem.

007_6.JPG

Ma finom ebédem volt, Behoék jöttek egy kisebb vödör saját készítésű szalontüdővel, felét mindjárt befaltam, J csinált hozzá mirelitből krumplikrokettet, mert zsemlegombóc sajnos nem volt hozzá.

Szólj hozzá!

Kedd.

2016.02.02. 17:55 :: A Tengerész

Először láttam hátrányát a szigetlakóságnak. A jég megszottyadt annyira, hogy rámenni életveszélyes, de csónakkal még messze nem járható a víz a túlpartra. Márpedig Szigetszentmiklósra kellett menjek HÉV-vel tüdővizsgálatra, ami könnyű lenne akár jégen, akár vízen, itt van szembe egy köpésre a HÉV végállomás, de így ki kellett battyogjak hajnalban a buszhoz bő egy km-t, aztán az vitt el a HÉV-hez, így háromszor annyi ideig tartott. Tavaly nyáron kezdődött a probléma, úszás közben éreztem, hogy van tüdőm, másképpen igazából nem tudom mondani. Háziorvos meghallgatott, nem tetszett neki, felírt, beszedtem, elmúlt, mármint nem a tüdőm csak az érzet, de pont olyan undorítóan köhögök, harákolok, köpködök reggelente mint az erős dohányosok, ezért beutalt vizsgálatra tavaly szeptemberben, kaptam is időpontot mára. Na röntgeneztek, fújtam, szívtam, megint fújtam, megállapíttatott, hogy sz@r a tüdőm. Egyrészt régóta tudom, másrészt mondjuk valaminek muszáj már lenni, idegesítő ez az elpusztíthatatlan vasszervezetem már ebben a korban. Háborúban fogant gyerek vagyok, nem volt mit zabálni, anyám 45 kiló volt amikor bement velem szülni, teje elapadt, én se a lófasirtot, se a felesborsót nem voltam hajlandó párhetesen megenni, tápszer nem létezett, szerencsére volt az utcában egyetlen kecske amit nem ettek meg se a magyarok, a ruszkik, kipróbálták rajtam a kecsketejet vízzel hígítva, végülis ha holnap meghalok már akkor is megérte. Anyámnak is gyenge volt a tüdeje, nővére TB-s volt éveket feküdt szanatóriumban, lehet örökölt is, korábbi mérésekkor is látszott, hogy kicsi a vitálkapacitásom, most kell majd mindenféléket szipuznom, aztán két hónap múlva kontroll, remélem 20-30 évet kihúzok ebben az állapotban, aztán az se nagy baj ha kicsit romlik. Szóval ráment a nap legnagyobb része, délután tudtam csak keveset haladni a hideg beálltával még tavaly Karácsony előtt félbeszakadt kis tetővel a tornác-télikert-esernyő háromszögben.

6 komment

Vasárnap.

2016.01.31. 20:17 :: A Tengerész

Azért nagyon lassan javul az idő. Sok kedve nincs az embernek kimenni a nyirkos külvilágba. Tegnap és ma volt azért javulás, tűzifát fűrészeltem, rakásoltam, hajóra kihordtam a heti készletet, szóval a napi rutinnal foglalkoztam, komolyabba nem kezdtem. Pénteken megismételtük a két héttel korábbi sikeres szabadidőprogramunkat, egész nap rekreáltuk magunkat a helyi fürdőben. http://aqua-land.hu/FEDETT_FuRDo.html Legjobb a szabadtéri termálvizes medence, a csendet csak halk andalító zene töri meg, madarak csicseregnek a kopasz ágakon, amikre vágyakozva nézegetnek a medence 38 fokos termálvizének gőzében a parton lustálkodó macskák, elég sok van belőlük. A szabadtéri medencében az a jó, hogy vagy 200 m-es kerti séta után lehet belemerülni, a téli hidegben aránylag kevesen szánják magukat rá, reggel például mi voltunk az egyedüli három  fürdőző a nagy medencében, J, M2 meg én. Amúgy M2 autójával mentünk az Aqualandbe, J nem szereti a téli kerékpározást, főleg attól fél, hogy a fürdő után megfázna hazafelé, van is benne valami, mindenesetre autóval kellemesebb a 3 km-es út. Szóval a külső medence sokkal kellemesebb mint a fedett rettentő lármás uszoda és mindenféle kényeztető masszázsvízsugárral felszerelt élménymedence. Nem tudom mért van az, hogy az építészeknek nem jutott még eddig az eszébe, hogy ha a mennyezetet nem sík, kemény anyagból készítenék (itt pl deszkából), hanem valami hepehupás puha anyaggal burkolnák, nem visszhangozna a nagy csarnok, még engem is zavar, aki félig süket vagyok. A múltkor a lányok nem mertek velem kijönni a külső medencébe, mert féltek a hidegtől, de addig dicsértem nekik, hogy most már rákészültek köntössel, fürdőlepedőkkel. Én is előszedtem a régi frottír köntösömet, anyám vette nekem még 14 éves koromban, szóval nem egy friss darab, nyakában belül még elmosódva olvasható a címke "Békéscsabai Frottírgyár, alapítva 1950 ".001_25.JPG

Sose foglalkoztam vele, hogy mit hordok, mármint divat szempontból, csak a praktikusság érdekelt, de a múltkor valami 444-es kommentben szó volt a retró ruhákról és említettem, hogy nekem egy ilyen köntösöm van, mire valaki visszaírt, hogy "hú az mekkora király már".

Szóval sok izgalom nem hergeli a vérnyomásunkat mostanság, egy tegnapi képsorozattal búcsúzom, tán másnak unalmas, de mi nem tudunk betelni vele. ( Azért erre a jégre már nemhogy a túlpartra átmenni, de még a part mellett sétálni se mernék rámenni. Csak onnan jutott az eszembe, hogy három napja Szigetszentmiklóson, két napja meg Tihany "hónaljában" a Gödrösnél szakadt be egy-egy hülye alatt a jég. Az a szombat, amikor szép időben tükörjégen korcsolyáztunk az nagyon ott volt, mindössze egy nap, se előtte, se utána nem működött a jég, hát ez az többek közt amiért jó itt lakni.)002_17.JPG

003_12.JPG

004_10.JPG

005_4.JPG

4 komment

Csütörtök.

2016.01.28. 09:46 :: A Tengerész

Rút napokon vagyunk túl (remélhetőleg). A szombati örömködést vasárnapra havazás váltotta fel, majd olvadás és háromnapos köd. Kedden kifejezett félelemérzetem volt amikor a ködben, előlhátul villogóval bringáztam kenyérért, mindig olyan érzésem volt amikor autóberregést hallottam, hogy most ütnek el hátulról. Minden csatakos a kondenzvíztől még a tornácon és az esernyő alatt is, az elektromos láncfűrészt be se merném indítani, mert szerintem folyna belőle a víz. Most végre látni 50 m-nél messzebbre is és a napot legalább sejteni lehet. Nem sok hasznosat csináltam, egy autógumi pufferre, ami állandó szolgálatot teljesít a stég melletti oszlopon és ami leszakadt az UV sugárzás hatására elporladó kötélről, a télikertbe behúzódva fuxoltam 12-es drótkötelet (ilyenem volt) ez biztosan nem fog leszakadni, Örkény után, "Te drótkötél, te drótkötél, te túlélsz engem.", de ezt most egészen pozitívan mondom, ezzel ebben az életemben már nem kell foglalkoznom többet.

2 komment

Szombat.

2016.01.23. 21:54 :: A Tengerész

Remek nap volt. Úgy kezdődött, hogy még tegnap megbeszéltük a kislányommal, hogy lejön ő is korizni. De épp nincs autója, csak HÉV-vel tudott lejönni, onnan meg normális esetben csónakkal szoktam áthozni, mert körbe a városon, és a hídon át vagy 3 km a gyalogút, de hát nem volt más megoldás... hacsak....Ugye egy apa igyekszik mindent megtenni a gyerekéért. Mindezidáig csak a part mentén korcsolyáztunk, de a jég olyan megbízhatónak tűnt, hogy azt gondoltam, van az olyan vastag már, hogy át lehessen menni rajta száraz lábbal a túlpartra, ezzel megspórolva a körbemenést. Persze nem hebehurgyáskodtam. Reggel egy 10 m-es kötelet a derekamra kötve magam után vonszoltam a 3 m-es csáklyát ( a sima jégen semmi ellenállása nem volt, nem is éreztem, hogy húzok valamit) megindultam a túlpart felé.  Úgy kalkuláltam, ha netán be is szakadna alattam a jég, a csáklya megtart a lékben keresztbe téve. A telefonomat vízmentes tokba tettem. Vittem magammal egy akkus fúrógépet egy 12 cm hosszan kiálló  8-as fúróval  és 30 lépésenként 10 cm mély lukat fúrtam a jégbe. Az egész út során sehol nem ment át a fúró a vízig, szóval a jég mindenütt vastagabb mint 10 cm. Ezek után már teljes biztonságban lehetett járni rajta, Visszatérve az innenső partra korcsolyát húztam és amikor a lányom hívott, hogy leszállt a HÉV-ről, átkorcsolyáztam érte a túlpartra ahol ő is korcsolyára cserélte a bakancsát_f897de85cc1f43130fbe8cd778afe98477a8cfd08ae80b710e_pimgpsh_fullsize_distr.jpgés szépen átsiklottuk a Dunát. Aztán csak koriztunk fakutyáztunk( a fakutya Sári Pista alkotása, irodai szék, némi zsaludeszka és zártszelvény felhasználásával) egész nap.006_5.JPG

 

_09661ff282eac1cb18854bd5266d4f1358c64e9483241ed36f_pimgpsh_fullsize_distr.jpg

_bdbcd96cd31579def2ea4efb2e5a2f16b611d851ff658ed75d_pimgpsh_fullsize_distr_1.jpg

_dbbd7d5dd730301c342c5211c257309f78f81dc94abf19b05a_pimgpsh_fullsize_distr_1.jpg

010_2.JPG

011_5.JPG

003_11.JPG

013_2.JPG

008_4.JPG

img_9349.JPG

fakutya_1.jpg

 

Este  már sötétben elemlámpafénynél kísértem vissza  a gyereket, szépen átkoriztunk a túlpartra ő kigyalogolt a HÉV-hez én meg hazakorcsolyáztam. És milyen jól tettük, hogy elkaptuk ezt az egyetlen szép verőfényes napot, mert délutánra már beborult és alighogy behurcolkodtam a jégről, rákezdett a hó, már van vagy 1 cm, holnaptól ráadásul enyhül az idő, alighanem ennyi volt a jégsport ezen a télen.

12 komment

Péntek.

2016.01.22. 17:19 :: A Tengerész

Reggel hatalmas durrogásra , hajó rázkódásra ébredtem. Semmi ok aggodalomra, csak ahogy a jég hízik rianások jelennek meg rajta és a lökéshullám keményen megtaszítja a jégbe fagyott hajót. Kezdetben nem értettem a jelenséget, gyanakodva figyeltem a jégtáblát, aztán rájöttem az okára. jegen_2.jpg

Csak azt akarom mondani, hogy aki teheti, holnap jöjjön korcsolyázni! Délelőtt vágtam a jeget Amapola mellett, amikor elsuhant mellettem egy srác. Én még óvatoskodtam deszkával a jégen, azzal, hogy fűtök a hajóban, meg a mosdó, zuhany vize kimegy  a hajó alá, a hajó mellett mindig vékonyabb a jég, messzebb meg még nem próbáltam, de ettől vérszemet kaptam, ha őt elbírja akkor engem is. Délelőtt még learattam a privát nádasunkat a Balabánon és elégettem a nádat, délután meg korcsolyát húztam és élveztem ezt a fantasztikus lehetőséget, hogy néhány tucat négyzetkilométernyi jég csak az enyém. Sima, kemény egyszerűen nem lehet vele betelni.
jegen.jpg

Nehéz, nehéz ez a nyugdíjas élet.... de elviselhető.

 

3 komment

Szerda.

2016.01.20. 22:26 :: A Tengerész

Befejeztem a levágott cseresznyefa ágak felaprítását. A vastagabb rönköket mindjárt szétcsapkodtam, így nedvesen jobban hasad mint amikor már kiszáradt. A feldolgozott anyagot rakásoltam a tornácon, jövő télig kiszárad, lett majd egy erdei köbméter, persze a girbegurbaság miatt elég levegősen rakva. Apropos nedvesség, meg tűzifa. Talán akad itt aki emlékszik amikor szívtam a fogam tavaly ősszel amikor a kiskunlacházai  Kácser tüzépen azt hazudták, hogy előző évi vágás, közben az aprítás során megállapítottam, hogy csupa víz belülről, szóval nemcsakhogy friss vágású tölgyet adtak el nekem, hanem alighanem még jól meg is locsolták naponta ahogy ott állt kupacban a telepükön. Nos pár napja megmértük azokat a próbahasábokat amiket felraktam még ősszel a kályha tetejére száradni. A kisebb, 1364 g-os  890 g-ra száradt, a nagyobb, 6,6 kg-os pedig 4,5 kg-ra. Tehát durván  30 % amivel átvágtak. 

8 komment

Vasárnap.

2016.01.17. 21:42 :: A Tengerész

Ma levágtuk a másik ágat is, sikerült úgy megoldani, hogy nem esett a szép tornác tetőre. Fel is aprítottam a nagyrészét, csak a vékonyabb gallyak maradtak holnapra. Lekezeltem ezt is, aztán ha jön a tavasz kiderül mit sikerült elérni. Merthogy jön a tavasz! Íme a bizonyíték.004_9.JPG

Ez kérem hóvirág. És kinyílott egy szem krókusz is.013_1.JPG

Mondjuk ez a paprika  az üvegházban terem.011_4.JPG

9 komment

Szombat.

2016.01.16. 20:48 :: A Tengerész

Húzós nap volt. Reggel napsütéses időre ébredtünk, elhatároztam, hogy itt az ideje a "nagy kísérletnek". Talán már írtam valahol a hatalmas cseresznyefánkról. Finom termése van, csak egy nagy baj van vele, nagyon öreg lehet és annyira felmagasodott, hogy a termő ágai gyakorlatilag elérhetetlenek. Így a gyümölcséből alig jut nekünk valami, csak a madarak lakmározhatnak belőle, nekünk csak a szemét marad, a lehulló túlérett cseresznyék söprögetése. Így néz ki.003_10.JPG

Namármost a kertészkedés az amihez egyáltalán nem értek, ezért egy internetes  kertészfórumon kértem tanácsot, hogy lehetne ezt a fát valahogy megifjítani úgy, hogy termő ágakat növesszen elérhető magasságban, mert így csak bajnak van. Na nem sok jóval kecsegtetett "Ali-bá", az ottani sokattudó, de végülis egy kísérletet javasolt, ennek a képességeimhez képest való legjobb megvalósításához kezdtem ma hozzá. Levágtam az egyik égbetörő ágat, olyan jó 25 cm átmérőjűt. Igyekeztem függőleges metszlapot kialakítani, hogy ne gyűjtsön korhasztó nedvességet ( ehhez persze két lépcsőben kellett levágni).004_8.JPG

006_4.JPG

A  felületet és körben a kambiumot sikítóval 007_5.JPG

simára csiszoltam, majd lekezeltem. Kezelés... Ali-bá a Fagél nevű sebkencét ajánlotta, be is mentem még tavaly a gazdaboltba, kértem, de nem azt adtak, hanem ezt  http://szolvegy.hu/content/uploads/2010/12/BIOCERA.pdf Csak otthon vettem észre mit kaptam. Nyilván ugyanarra való, meg ugyanolyan jó... de nem szeretem az ilyet, na mindegy. A baj csak az, hogy 200 ml-es kiszerelés, nem olcsó ha jól emlékszem valami 1000 Ft volt és mégcsak nem is elég a teljes felület plusz a körbecsiszolt kéreg alapos lekezelésére. Olvasom a leírást, ez tkp. valami oldószeres, méhviasz, alighanem denaturált szesszel vegyített, merthogy azt javasolják hozzá hígítónak. Nos volt régről méhviaszom, amit korábbi, egyéb célú felhasználás céljából terpentinnel összefőztem vízköpenyes enyvezőfazékban, azt most ismét felmelegítettem és azzal kentem be alaposan a fa sebét. Szerintem ugyanolyan jó, ha nem jobb lesz mint  ez a méregdrága bioizé, mindenesetre rajta tartom majd a szemem. Még egy égbetörő ágát, ami jobb felé fenyegeti a háztetőnket, fogom így visszavágni, a többihez nem nyúlok, mert attól tartok, ha nagyon durván megsértem a gyökér-lombozat egyensúlyt, belepusztul a fa. Az eljárástól azt várom, hogy a vágás alatti alvórügyekből előtörnek tavasszal friss hajtások, amikből válogatva, azokat lefelé terelve évek alatt megújul és leszedhető termést produkál az öreg fa. Amúgy egészséges, néhány odút kivéve, amik sajnos elérhetetlenül magasan, így kezelhetetlen helyen vannak, hibátlan a fa, szinte érzem benne az erőt. Nem volt könnyűség a nagy ág levágása, nem maga a művelet, mert a nemrég vásárolt láncfűrészem valami remek darab, hanem  hogy oda dőljön ahol nem okoz kárt, meg utána hogy szabadítsuk ki a nyurga fenyő ágai közül darabokban. J kezelte a kötelet, én meg aprítottam, beleizzadtunk, de meglett. A vékonyát machétával, a vastagját láncfűrésszel sikerült a nap végére tüzelőméretre szabni.Vérzett a szívem amikor a duzzadt rügyekkel rakott ágakat csapkodtam a tőkén, de hát amit ez termett volna abból egy szemet se tudtam volna leszedni a 8-10 m-es magasságban.

2 komment

Szerda.

2016.01.13. 12:20 :: A Tengerész

Kitavaszodott. Tudomtudom, jönnek a mínuszok hétvégére, de akkor is! Ma a piacon voltam kerékpárral, az útviszonyok tökéletesek, hónak, jégnek nyoma sincs, végre végre idén először hétágról süt a nap, a tegnapi friss szél még a sarat is kiszikkasztotta. Nem úgy mint tegnapelőtt, amikor el kellett mennem kenyérért, hát az út egy részén csak tolni tudtam a bringát az olvadó hóban, a másik részén meg halálfélelmem volt az autóktól a letaposott hóban egyensúlyozva, ónos lefagyásokon csúszkálva. De hát ilyen kihívásokkal kell megküzdenie annak aki ide a paradicsomba költözik. Apropos paradicsom. Aki netalán hasonlóra vágyik itt a ritka alkalom, a mellettünk lévő elég komoly ház eladó, pár napja rakták ki a táblát. Azért ritka, mert bár jelentős az ingatlankínálat, de ilyen vízparti telek, ilyen jó helyen elvétve sincs már, persze nyilván ez árfelhajtó tényező, kérdeztem a gazdáját mennyire tartja, azt mondta 25M körül. A telefon 30-2510969. Örülnék ha valami rendes szomszéd költözne ide.

2 komment

Péntek.

2016.01.08. 17:38 :: A Tengerész

Csodás volt a reggel. A tegnapi enyhülést éjszakai kemény fagy követte, ettől minden zúzmarás lett, még az utálatos fűzfa (mindent összeszemetel, állandóan hullik róla valami összetakaríthatatlan)  is gyönyörű.009_1.JPG

Csipkefüggöny lett a kerítésből is.008_3.JPG

Az esernyőt borító hó a lehajlott rész húzásától tovább csúszott lefelé, a kép jobb oldalán látszik, ahogy elcsúszott az egész balra vagy 70-80 centimétert. 

002_16.JPG

001_24.JPG

007_4.JPG

011_3.JPG

Napnyugta előtt még kitakarítottam a lékekből a tegnap óta befagyott kb. 2 cm vastag jeget, más hasznosat nem tettem ma.

 

Szólj hozzá!

Csütörtök.

2016.01.07. 21:00 :: A Tengerész

Megenyhült az idő. Az esernyőről olvad lefelé a hó, de éjszaka újrafagy. Érdekesen néz ki.001_23.JPG

002_15.JPG

003_9.JPG

006_3.JPG

Szerencsére nem fenyegeti leszakítással a karácsonyi fényfüzért, amit Vízkereszt múltával amúgyis le kellene szedni, csak valahogy nincs kedvem a hideg drótokat a hóban húzgálva feltekergetni. Tegnap még megtörtem, kigereblyéztem a jeget a hajóim mellől és ellapátoltam, söpörtem a havat a háztól Amapoláig, ma már elég volt csak havat takarítani, a lékben mozog a hajó, nem fagyott be újra, pláne, hogy friss szél löködi amennyire a kötelek és a jég engedi. Nekem úgy tűnik vége a télnek, nem is bánnám. Bár most, hogy Miviana tegnapi konmmentje nyomán előkerestem a múltat, a 2012 februári naplóbejegyzéseket (meg jut eszembe még a tavalyi március 15-i hóbaragadt sok autó), nyilván, ahogy apám szokta mondani "nem ette meg a kutya még a telet", de én azért reménykedve nézek a hamarosan elkövetkező tavasz felé.007_3.JPG

Szóval fehér minden még de csepeg az ereszalja.

20:41 A korábbiakat még délelőtt írtam, most jöttem be a begyújtásból a hajóról, kérge lett a hónak és valamivel nulla fok alatt mutat a hőmérő, ez éjjel le fog menni úgy mínusz 2-3-ra. Begyújtás előtt volt +5 fok a hajón, egy óra múlva kimegyek még rárakni a tűzre, mert a hajón leginkább hulladékfával tüzelek, annak, mivel zömmel puhafa, jóval kisebb a fűtőértéke mint a házban a cserépkályhához használt bükkfának. Egy adag a hajókályhában ebből a hitványabb anyagból csak kb 10 fokkal emeli a hőmérsékletet, szóval el kell találni mikor ég le parázsra és akkor megrakni mégegyszer, hogy a parázsról újragyulladjon és akkor 30 fok körül lesz odakint, illetve odabent a szalonban és a headben mire kimegyek nyugovóra térni. (ismétlés egy régi leckéből aki netán elfelejtette Head=főrdőszoba˛/WC a hajókon) A tüzelés amúgy külön tudomány a különféle kályhákban, pl a mai fiatalok már nem is tudják, hogy cserépkályhában egészen másképpen kell tüzelni, mint a kandallónak nevezett, igazából csak nagyablakos samottéglával  bélelt vaskályhában, mint amilyen a hajón van. Ha az ember helytelenül tüzel a cserépkályhában az egész felrobbanhat. Na ne valami hatalmas explózióra tessék gondolni, csak egy nagy pukk és kimegy a teteje, netán az oldala, vagy kicsit összedől. A múltkor még én is túl korán csuktam rá az ajtót,  hátul, hogy még lángolhatott, vagy feléledt benne a tűz valahogy amikor én már csak parazsat láttam, és egyszercsak egy durranás és kilőtte a kéménydugót a falból, szerencsére más baj nem történt, azóta óvatosabb vagyok.

Szólj hozzá!

Kedd.

2016.01.05. 20:44 :: A Tengerész

Az imént jöttem be a begyújtásból a hajóról, szakad a hó. A parti lámpák és Amapola fényeit szikrázóan fehér szűz porhó veri vissza, mely beborít mindent, mellé a puha csend, bent pattog a kályhában a tűz, kint megenyhült az idő, csak -1-2 fok van szélcsenddel, nekem most van karácsonyi hangulatom.

Ma ismét végigvágtam a jeget a hajó mellett, ilyenkor gereblyével kiszedem a tört darabokat, így lassabban fagy vissza, bár nem panaszkodom, nem kellett ásóval csapkodnom, nem fagyott be olyan vastagon, hogy gereblyével ne lehetett volna betörni._14_dec_27_004.JPGAzok a lábnyomok a latyakban már jégből vannak, a tegnapi tapicskolás nyomai. Kivágtam a jégből a munkacsónakot is és kihúztam a jégre onnan már nem tud belefagyni. _14_dec_27_002.JPGA Tequila mellett is végigvágtam a jeget, bár azt nem igazán fenyegeti az összeroppanás veszélye, mert a kerek fenekét remélhetőleg felemelné a nyomás a jég fölé, de biztos ami biztos. _14_dec_27_008.JPGJövőre már az esernyő alatt telel, csak idén még nem volt helyem hozzá. Sam meg elvan a levegőben a jég felett,_14_dec_27_010.JPG szóval minden veszély elhárítva. A táj a folyóval ilyen volt napközben. _14_dec_27_009.JPG

Hű megfigyelőm C, egész nap a sarkamban van, hogy nem fázik a talpa a jégen, nem értem, még a lék karbantartásakor kipacsált tócsába, ami a jégdarabok távolabb gereblyézésekor keletkezik is belelépked ( korábbi tapasztalatom, hogy nem szabad otthagyni közvetlen a lék mellett, mert megnehezíti a további karbantartását, ha nincs megbízható sima "talaj", hanem ráfagyott jégbuckákon kell egyensúlyozni), de nem izgatja. Igaz, amint bemegyek a házba melegedni, azonnal odaül a cserépkályha mellé ő is, de ahogy kimegyek, jön ő is kifelé. Mutatom a helyet ahol tegnap volt szerencsém beszakadni a jégbe._14_dec_27_007.JPG

A balesetet az okozta, hogy volt egy jégkezdemény aminek a keletkezése után lejjebb ment a vízállás pár centimétert. Ez a vékonyabb jégkéreg viszont a nádakon ott maradt magasabban, alatta a végleges vízszint teteje ismét befagyott, de a kettő közt maradt a pár centi vastag légpárna ami az alsó jegesedést lelassította a hőszigetelésével, A képen jól látszik, hogy dupla a jég. Amikor a felső réteg beszakadt alattam, a zuhanás ezt az alsó réteget is beszakította és hopp máris lent álltam az iszapban. Kicsit számítottam is a dologra, azért próbálkoztam a szomszéd stégje mellett közvetlenül, hogy ne legyen gond a kimászással.

Mindeközben RP Ausztráliában az unokájával falatozik a plázson, ezt a képet ma küldte.pisti_es_az_unoka.jpeg

10 komment

Hétfő.

2016.01.04. 23:11 :: A Tengerész

Megjött a hideg mellé a hó is. Havat lapátoltam a deckről, stégről bejáróról és az imént amikor kimentem begyújtani a kályhába, már csak 2 fok volt a szalonban. Az azért elég kemény már. Rámentem a jégre, ami a hajó környékén már 4-5 cm vastag és vágtam egy 40-50 cm széles léket a hajó egyik oldala mellett illetve a tükörnél a kormánylap körül. Az volt a tervem, ahogy tegnap tán írtam is, hogy aratok nádat kitömni vele a léket, de a nádasban még nem volt elég vastag a jég, beszakadt alattam, eláztam combig, így csak kitakarítottam a léket még egyszer délután, de mostanra már erősen  kásásodik, holnap vághatom újra. Remélem holnapra már lesz olyan vastag a jég, hogy megbír a nádasban is.003_8.JPG

 

 

Mai ajánlatom https://www.youtube.com/watch?v=p_xeyLpuh-M sietni kell megnézni, mielőtt valami szerzői izé miatt törlik.

2 komment

Vasárnap.

2016.01.03. 23:57 :: A Tengerész

Úgy tűnik ma és holnap lesz az első komolyabb próbálkozása a télnek. Mert a tél igazából csak most mutatta ki a foga fehérjét, eddig ami volt az inkább olyan későősz volt. A "fehérjét" szó szerint kell érteni, pár milliméter hó esett tegnapelőtt este, itt meg is maradt. Vastagodik a jég, ma délelőtt csáklyával megtörtem Amapola egyik oldalán, meg a kormánylap körül, hogy ne szorongassa a hajót, de estére már visszafagyott. Még nem járható, olyan 1-2 cm vastag lehet, de ha így alakul az idő, két nap múlva már rá merek menni és végigvágok egy sávot, amit kitömök levágott száraz náddal, attól kezdve nem bántja a hajót akármilyen vastagra hízik is. Ma szép napos idő volt, így nézett ki a Duna.003_7.JPG

A sötét sávban ugyanolyan vastag a jég, csak valahogy ott a hó vagy megolvadt rajta amikor esett, vagy a szél elsöpörte, vagy megrepedt amikor a vízszint lecsökkent és kifolyt a tetejére a repedésen át a víz és elolvasztotta a havat, pontosan nem tudom, ez utóbbi változatot gondolom a legvalószínűbbnek.001_21.JPG

A hajón már jó meleg van, az imént voltam kint még egy adagot rárakni a tűzre, a szabadban -7 fok van, alighanem reggelre meglesz a -10. Most látom, már holnap van, jóéjszakát, megyek a hajóra  aludni.

Szólj hozzá!

Péntek.

2016.01.01. 17:27 :: A Tengerész

Na kérem. Nem hiába kívántuk egymásnak, ez már egy boldog újév. Én pl baromi boldog lettem attól, hogy a reggel konstatált tócsa a kerti vízcsap mellett nem attól van, hogy szétfagyott (miután ostoba módon megfeledkeztem a víztelenítéséről, olyan sokáig nem volt fagy, és kint dolgozván mindig valamihez kellett a víz) merthogy csak a fagy beálltával állítottam át az altalajcsapot, hanem attól, hogy nem állítottam át egészen ütközésig és a leeresztő járaton szivárogni kezdett az éjjel. Nekikészültem a kiásásnak, de szerencsére rájöttem, hogy felesleges a pánik, csak rendesen rá kellett zárni és máris leállt a vízóra kis kerekének lassú forgása. Más talán bosszankodott volna a dolgon, de én sikernek fogtam fel, hogy rájöttem mielőtt elkezdek ásni. Ilyen szerencsés természetem van nekem. Valaki érdeklődött a kívánságkommentek közt, hogy a macska is jól érzi e magát, nos a jószág a nap nagyrészében a Judit foteljében shelterezik, kitúrva J-t a helyéről, valahogy így.002_14.JPG

001_20.JPGAmikor meg nem, akkor kint üldöz mindent a kertben ami mozog. De hogy segítene mondjuk tüzelőt behordani azt nem. Ja és ha felébred azonnal kajáért kuncsorog. Mint említém beálltak a keményebb fagyok, a hajón most voltam kint bekészíteni a kályhába a fát, 8 fok van a szalonban, legmelegebb, 11,4 fok a hűtőládában van, ami ilyenkor télen nincs bekapcsolva és őrzi az átlaghőmérsékletet. Olyan este 8 óra tájban szoktam begyújtani, amire néhány órával később kimegyek zuhanyozni és nyugovóra térek a hőmérséklet felmegy 25-30 fokra, ez reggelre lehűl 15-re. Idebent is vége a télikert okozta lébecolásnak, a napi egyszeri begyújtás helyett vissza kellett állni a korábbi telekben alkalmazott, az üvegház építése előtt szokásos kétszeri befűtésére a cserépkályhának. De végülis a fele lement a télnek, a felhalmozott tűzifának meg legfeljebb a negyede ha elfogyott és ha hiszitek ha nem, a napok is észrevehetően hosszabbodnak, szóval csupa jó hír.

5 komment

Csütörtök.

2015.12.31. 08:20 :: A Tengerész

Tegnap mondja J, hogy holnap Szilveszter. Ahogy a Karácsony is, ez is meglepetésként ért. Miután nekem minden nap egyforma, nem szoktam ilyesmire odafigyelni, ha nem lenne ez a blog azt se nagyon tudnám milyen nap van, egyszerűen nincs számomra jelentősége. Szóval ma éjfélkor vége 2015-nek. Pedig a mai nap jeles "történelmi" évforduló, ma 10 éve volt utoljára hivatalos munkahelyem. Lefordítva, 10 éve vagyok boldog nyugger (egészen pontosan és hivatalosan 2006 február 14.-től, de január 1.-töl már fel voltam mentve a munka alól, merthogy a végkielégítés miatt kirúgattam magam, csak Amapola alkatrészeit fusizni jártam be a gépműhelybe, amit aztán az utódok pár év múlva szomorú módon felszámoltak, mert nem tudtak marógépen, esztergán alkotni). Hogy elrepült a 10 év! Olyan volt, mint diák koromban a nyári szünidő. Ahogy a mesében szokott végződni "boldogan éltek, míg meg nem haltak". Remélem a vége még arrébb van és jut még a boldogságból jó pár év, amihez hasonlót valamennyi, jelen sorokat olvasó barátnak, szimpatizánsnak, érdeklődőnek, szúrósszemú, kákán is csomót keresőnek, netán zord véleménykritikusnak szívből kívánok az eljövendő esztendőre!

Azért, hogy lekerekítsem, vége ez évre a teljesítésnek, kint kellene folytatnom a kis esővédő készítését a tornác-üvegház-esernyő találkozásánál, de keményen lehűlt az idő, megvárom vele a melegedést, a kapududa szól, szóval még a szorgalmi is megvan az éves terven túl, elégedett vagyok az idei teljesítményemmel. Ja, kapududa. J utálja, persze ő nem süket mint én, de nem ez a fő ok, szerinte túl hangos, meg fognak minket miatta gyűlölni a szomszédok. Szerintem meg nem, ha amúgy szeretnivalók vagyunk el fogják nekünk nézni, hogy havonta egyszer valaki "bedudál" ( ha lehet becsengetni, akkor bedudálni is nem?) viszont nem kell a postára menni átvenni a tértivevényes levelet, mert tényleg úgy szól, hogy hallani a házban mindenütt és kint is nagyjából a ház 1 km-es körzetében, szóval aki nyomja kint a gombot, az is megnyugodhat, hogy ha van itthon valaki az meg fogja hallani. Ennyit az újévről, jövőre veletek ugyanitt!

7 komment

Hétfő.

2015.12.28. 22:39 :: A Tengerész

Hát bevallom ellógtam a karácsonyt. Mondjuk egy teljes nap ráment a diótörésre, pucolásra, szóval amit elterveztem, hogy mellette lesz vezetékezés, az ugrott, másnap fél napot daráltam, lett 1,30 kg anyag, ebből lett 9 rúd diósbejgli. Mellé ugyanennyi mákos, tán kitart újévig. :) J nekilátott a konyhában, szegény megszívta, kiszámíthatatlan a liszt. Máskor nem akar rendesen kelni a tészta, most meg beindult mint állat. Idenézzetek!007_2.JPG

És még nem volt vége. Miután kiszaggatta adagokra és elkezdte formázni, tovább nőtt és lágy maradt, kénytelen volt szegény némi liszttel újragyúrni. A töltelék se kevés.011_2.JPG

Azért ma már behúztuk a kábelt a padlásra, szóval a dudaprojekt nehezebb része megvan, ha holnap aktívabb leszek (kicsit ellustultam az ünnep alatt) tán be is fejezem a kapududa projektet. Annyira laza voltam a karácsony alatt, hogy még a telefont se nézegettem, aki írt SMS-ben jókívánságot attól elnézést ha nem kapott választ, én a blogban kívántam mindenkinek, végülis aki nem olvassa a blogot az ne csodálkozzon ha kívánatlanul marad! Na még valamit elmesélek. Diódarálás közben már elegem volt a karácsonyi nyálas műsorokból és egy olyan csatornára tévedtem, ahol egy angol ismeretterjesztő film ment olyan emberekről akik valamilyen okból amnéziában szenvedtek. Nos ez bekövetkezett öregségtől, vagy akár fiatalon baleset okán. Egy férfi, úgy korai hatvanas, agyvérzés után bár látszólag nem volt zavart, de pl nehezen jutott eszébe hogy két lánya van és amikor a vizsgáló azt kérdezte tőle van e unokája, vizionált magának egy lányunokát, pedig nem is volt unokája. Szóval emlékek dolgában elég bizonytalan volt az ember, de amikor megkérdezték, hogy szokott e hajózni, akkor még azt is pontosan elmesélte hogy szokta ledönteni a hajója árbocát, hogy evezve átférjen vele a hidak alatt és fel is ajánlotta a kérdezőnek, hogy elviszi vitorlázni ha van kedve hozzá. És mint a felesége elmondta ez a történet stimmel. Na kérem itt a példa, hogy a hajózás élménye feledhetetlen!

2 komment

Csütörtök.

2015.12.24. 20:11 :: A Tengerész

Szenteste van. Eltekintve a csúf időtől (itt a vízparton napok óta alig tisztul fel a köd, bár nincs hideg, de minden nedves, a fedett tornácon, az "esernyő" alatt is nagy cseppekben áll minden fémen, csorog a víz a tetőről, mintha eső esne, az üvegházban 100 % a relatív páratartalom) minden a legnagyobb rendben. Felraktam odakintre a fényfüzéreket, áll a karácsonyfa a nappaliban, bejglit vacsoráztam és J kibontotta az ajándékomat. Még azért délelőtt elástam pár méter kábelt, így a kaputól már egészen a ház faláig le van fektetve, sőt védőcsőben felmegy a padlásig, ehhez el kellett kérnem SP-től a nagy Makitát amivel tudtam 5 cm átmérőjű lukat fúrni az épületet körülvevő járdába. Holnap diót török további bejglihez ( a ma este fogyasztott az bolti, a Lipótitól vettem ma a parasztkenyérrel egyetemben, mert szenteste nem lehet bejgli nélkül, nagyon finom, de azért az igazi az lesz amit J süt) és ha marad időm bekábelezem a padlástól a tornácig a kapududát. Köszönöm a jókívánságokat amiket a kommentekben kaptunk és ezúton kívánok minden olvasónak, barátnak boldog, áldott, békés, egészségben élvezett Karácsonyt. 

https://www.youtube.com/watch?v=Tgk9rhHOWfc (tudom, hogy küldtem már ezt Karácsonyra, de ennél jobbat azóta se tudok)

Szólj hozzá!

Szombat.

2015.12.20. 00:31 :: A Tengerész

Itt van mindjárt a Karácsony. Tegnap Budapesten jártunk, J szülőket pátyolgatni, na meg bevásárolni, merthogy ugye a nagy ünnepre muszáj. Iszonyatos mennyiségű sonka, csülök, kolbász, savanyúkáposzta meg mittudomén mi az amivel megpakolva húztam haza a banyatankot és még ő is húzott egyet. Én csak a legsürgősebbeket vettem, ugye karácsonyra mit vesz az ember 50 m gégecsövet, 100 m 1,5-es vezetéket, nyomógombot és autódudát. Merthogy a karácsonyi kikapcsolódás kapucsengő szerelés, akarom mondani kapududa szerelés lesz. Állandó probléma, hogy a kaputól nem lehet csengetni. Felszereltem ugyan egy vezeték nélküli vackot, de abban mindig lemerül az elem, ráadásul már a szomszéd helyiségből se lehet hallani, nemhogy kintről a hátsó kertből. Ezért két, különböző frekvencián tülkölő autóduda lesz a tornác tető alatt, ha megnyomják a gombot a kapunál alighanem a holtak is felébrednek. Ehhez a padláson lévő központi 12 V DC tápról ki kell építeni a hálózatot a kapuig, lesz megint egy kis árokásás, de persze nem olyan mélyre mint a csatorna, vagy a gázcső, szóval gyerekjáték. Azért "igazi" ajándék is lesz persze, J a magáét már több mint egy hónapja kikövetelte, használja az új használt laptopját, én meg a magam ajándékát ami meglepetés lesz, tegnap megvásároltam. Hogy akkor mitől meglepetés? Hát attól, hogy megmondtam J-nek, hogy erre a valamire nagy szükségem van, ezért tőle fogom kapni Karácsonyra, de nem tudhatja meg mit ad nekem, csak amikor a fa alatt kibontom. Most fúrja az oldalát, hogy mi lesz az ajándék, de ez titok, szóval egy egészen unortodox meglepetés. Én kapok még egy ajándékot ezt már teljesen magamtól. Régóta vágyom egy kis kézi GPS-re, mert az autós navigátorhoz egyrészt már nincs autóm, másrészt gyalogüzemben a saját akkujával nem sokáig lehet vele navigálni, autós tápra van kitalálva, nagy a fogyasztása és ahhoz képest keveset tud. Na akcióban megleptem magamat egy Garmin Dakota 20-al, ez igazi kicsi zsebnavigátor, hajós, gyalogos, kerékpáros, minden ami kell, villámgyorsan talál pozíciót. csak az egész világra szóló térkép ami gyárilag rajta van elég vacak, gyakorlatilag semmire se jó, azt mutatja legfeljebb, hogy milyen országban van az ember és annak melyik részén. Persze lehet rá venni jópénzért mindenféle térképet, de az ember ugye kerüli a költségeket. Szerencsére Magyarország részletes, utcaszintű térképe, meg a turistautak, meg az összes fontos részlet  GPS-re letölthetően, tehát az eszközt chartplotterezésre alkalmassá téve megtalálható a turistautak.hu weboldalon, na ezzel kellett megküzdenem, mert egyáltalán nem volt egyszerű megoldani. Egyrészt az informatikai tudásom alacsony foka, másrészt egyéb  nehézségek akadályozták a térkép letöltését. De ismét beigazolódott az amit e blog során már sokszor tapasztaltam, hogy ha elakadok valamiben, készséges idegenek sietnek segítségemre (akikből aztán gyorsan lesznek jóbarátok). Itt most a turistautak.hu közönsége segített, miután a fórumukra, ami mostmár az én fórumom is, bejelentkeztem és vázoltam a problémámat.  http://turistautak.hu/forum.php?id=gen&count=6460 Volt jó pár tanács és próbálkozás, végül "Fairy" kinyomozta a telefonszámomat (!!), felhívott és telefonon távirányított amíg sikerült a térképet előbb PC-re menteni, majd átszívatni a GPS-re. Az embernek gyakran van olyan érzése, hogy az emberek rosszak, hogy közömbösek, hogy önzők, hogy nem törődnek csak saját magukkal. De nem, van egy másik, egy nem annyira látszó Magyarország, ahol segítőkész emberek élnek, akik odafigyelnek arra akinek segítségre van szüksége és ha ez nem kerül nagyobb fáradságba, segítenek. Ugyanígy napi eset, hogy gondom van az öreg cseresznyefával, ami annyira felnyurgult az évtizedek során nyesegetés híján, hogy a termés gyakorlatilag elérhetetlen, 90 %-a lehullva a földön rohad el, legfeljebb a rigók, seregélyek lakmároznak belőle odafent. Na fejembe vettem, hogy ezt a fát valahogy megpróbálom "leszabályozni", szóval megifjítani. Nem kis feladat, de hát én már csak nagyobbacska fákba vágom a fejszémet, ezúttal majdnem szó szerint. Ezzel kapcsolatban a kertészfórumon http://forum.index.hu/Article/showArticle?na_start=0&na_step=30&t=9139124&na_order= kaptam sok jó tanácsot, "Ali-bá" még privát Emailben is megkeresett és további segítséget ajánlott. Amúgy napi feladatként egy kis kiegészítő tetővel bíbelődök ami az "esernyő", a télikert és a tornác közti kb 2 m2-nyi fedetlen részt takarja be esővédőként, ha már vannak ezek a védett helyek, akkor az a kis rész ne maradjon ki.

5 komment

Csütörtök.

2015.12.10. 20:43 :: A Tengerész

Mindenekelőtt egy nagyon szép mai hír. Varró István az Ibex vitorlás kapitánya osztotta meg velem, én meg azonnal itt veletek. A TV híradókban persze egy szó se volt róla, végülis nem celebekről van szó, bezzeg ha valamelyik valóvilágsz@rházi letolja a gatyáját azonnal vezető hír lesz belőle. Ez egy ilyen ország. A hír olvastán mindjárt Kenneth Robers könyve jutott eszembe ( "akármi történik tarts nyugatnak". " az emberek észre se veszik, hogy lesznek olyan belesímulósak a világba ahogy egy ing összehajtogatva a polcon" bár az idézet, főleg ez utóbbi alighanem alaposan pontatlan, de hát ezt a könyvet is vagy fél évszázada olvastam. Szóval a hír ahogy az Ibex hírlevelén a http://ibex.uw.hu/hirek/hirek.php oldalon áll.

Első magyarként a Balaton család, Illencz Orsolya, Balaton Zoltán (kapitány), Balaton Csenge (19 éves), Balaton Kristóf (6 éves), Maia nevű vitorlásukon, átkeltek az Észak-nyugati átjárón.
GRATULÁLUNK NEKIK!!!

Csodálatos képeiket, jéghegyekkel, bálnákkal, itt nézhetitek meg: Magyarok a jéghegyek között.
A képek után érdemes az utazás történetét is elolvasni: Útleírás I-VIII rész.

 

Nézz szét az én oldalamon is, és itt pedig azt likeolhatod. Még rólam is hallhatsz valami nagy hírt, hisz én is tanultam Bokor Imrétől vitorlázni, mint Balaton Zoli. :) 

Idézet a Magyar Hírlapból: Honfitársaink a felfedezők nyomdokain

"Vitorlással szelték át az északnyugati átjárót

Első alkalommal jutottak át magyar hajósok az egyik legnehezebben átszelhető tengeri útvonalon, az úgynevezett északnyugati átjárón. Balaton Zoltán és családja négyezer kilométer megtétele után érte el úti célját.
Sikerüket növeli, hogy az expedíciót saját, tizenegy méteres vitorlásukkal teljesítették, és azon részt vett a Balaton házaspár tizenkilenc éves lánya és hatéves fiúk is, akinek a születésnapját az út alatt ünnepelték meg. A család tagjai július közepén indultak el hajójukkal a Grönland nyugati partján fekvő Sisimiut városából, majd két hónappal később érkeztek meg a Kanada északnyugati területei- hez tartozó Tuktoyaktukba.

Az északnyugati átjáró Kanada északi partjai mentén, a Jeges-tengeren át köti össze az Atlanti- és a Csendes-óceánt. Létezésére már Amerika felfedezése után is születtek teóriák, majd számos expedíció indult a felkutatására. A 15. században indított keresések közben a legtöbb misszió szinte összes tagja odaveszett, ezért aztán idővel már a nemzetközi tekintéllyel rendelkező, tapasztalt hajósok közül is többen kételkedni kezdtek az átjáró létezésében. A sarkvidéki időjárás miatt a csatornát összefüggő jég borítja, amely csak nyaranta repedezik meg annyira, hogy hajóval és nem kevés szerencsével át lehessen kelni rajta.

A korábban az egyik leginkább dokumentált, a szerencsének azonban híján lévő kutatóexpedíciót a híres felfedező, John Franklin vezette 1845-ben, az úton a több száz fős legénység minden tagja odaveszett. Franklinékat keresve több mentőexpedíció indult útnak, az átjáró környékét már ők térképezték fel alaposabban, ami megkönnyítette a későbbi utazók dolgát. Az északnyugati átjárón a Déli-sark későbbi meghódítója, Roald Amundsen és az általa vezetett expedíció veszteségek nélkül hajózott át elsőként 1906-ban."

Eddig a hír. Persze Amundsen óta sokat változtak az éghajlati viszonyok, nyilván az átkelés könnyebb volt mint a múlt század elején, de akkor is dicső tett volt magyar lobogó alatt.

Visszatérve szerény hétköznapjaimhoz, most már valóban kész az esernyő projekt. Egy kéjmámor volt a leszorító alumínium profilok kifurkálása az immáron fedett helyen a szemerkélő esőben. 002_13.JPGAnnyit szenvedtem hajó, ház és egyéb építések során az időjárástól, annyit panaszkodtam itt a naplóban az örökös figyelemmegosztásról, hogy úgy kellett éveket dolgoznom, hogy fél szemmel állandóan az eget kémleltem, mikor kell villámgyorsan abbahagyni és mindent elpakolni. Már az is óriási eredmény volt, amikor a tornácon a téli tüzelő mellett egy munkaasztalnyi fedett helyet teremtettem, de ott azért a munkadarabok mérete korlátozott. Na itt végre van bő 25 m2 esőtől védett helyem bármit kell bütykölni.

Szólj hozzá!

Hétfő.

2015.12.07. 23:01 :: A Tengerész

002_12.JPG

A neve "esernyő". Még a múlt hét előtt elhatároztam, hogy ha csak az időjárás nem teszi lehetetlenné, vasárnapra estére fent lesz a tető. ( Az eredeti határidő amit még nyáron jelöltem ki Karácsony volt.) Miután tartani akartam a magamnak tett vállalást, tegnap este az utolsó popszegecseket már lámpafény mellett húztam be. Az állandó éjszakai ködszitálás és nappali párásság kicsit megnehezítette a festékrétegek felhordását, a korai sötétedés meg bekorlátozta a munkanapot, ez valamennyit hátráltatott, de csak meglett. Visszanézve a naplóban, 32 napig tartott az elkészítése. Amivel szerencsém volt az a hőmérséklet, ha  hidegebb lett volna kénytelen lettem volna leállni. ( Szerencsére eddig nagyon enyhe volt az idő, még alig fogyott a téli tüzelőből.) Ami még hátravan, a védőfóliák leszedése és az illesztéseknél a gumitömítéses alu profilok felcsavarozása. Ehhez majd fel kell másznom a tetejére, ami még egy kihívás. Az idén lett tornác, télikert és esernyő, elég munkás évem volt, én meg vagyok magammal elégedve és ez a legfontosabb.

9 komment

Hétfő.

2015.11.30. 21:20 :: A Tengerész

Probléma volt a hegesztéskor, hogy  kéznél legyen ami kell. Különösen a létra tetején állva okoz gondot. Végülis egy hangszórómágnessel oldottam meg. Elektródák, drótkefe, kalapács és hegyesre köszörült rossz Hilti fúrószár a salakveréshez.001_19.JPG

002_11.JPG

003_6.JPG

Estére rajta volt a két réteg szürke alapozó és a két további láb lebetonozva.

8 komment

Szombat.

2015.11.28. 17:07 :: A Tengerész

Hát a mai nap az ördögé. Reggel havaseső, majd eső, majd hó, majd ugyanez egész nap apró szünetekkel. Azon kívül, hogy egy szünetben a sufniban kiürítettem az egérfogót és friss diót raktam bele, más hasznosat nem csináltam. Egér. Napi egy a fogás, nem tudom mennyien vannak, de a múltkor nyitva felejtettem a csalis dobozt és másnapra elhordták a benne lévő fél marék diót. Igazság szerint sajnálom őket, különösen szépek az őzbarna, hátukon fekete csíkot viselő hófehér hasú pirókegerek https://hu.wikipedia.org/wiki/Pir%C3%B3keg%C3%A9r, házi egérrel felváltva kerülnek csapdába, de hát vagy ők, vagy én.

6 komment

Kedd.

2015.11.24. 20:11 :: A Tengerész

Kiderült pár hete, hogy hónapokkal ezelőtt lejárt mind az autó, mind a hajóvezetői jogosítványom orvosija, még szerencse, hogy a bankban vették észre (képtelen vagyok pontosan azonos aláírásokat produkálni, ezért mindig többféle igazolványt kér a pénztáros ha komolyabb összeget veszek fel, márpedig a polikarbonát tető nem olcsó) és nem a rendőr igazoltatáskor, ezért meg kellett látogassam V P belgyógyász barátomat aki az ilyesfajta igazolásokat adja nekem. Legutóbb pár nappal hatvanadik születésnapom előtt voltam nála, mondta sajnos csak öt évre adhatja meg, mert elmúltam 60, mondtam nem, még van három napom, na akkor még 10 évre állította ki a papírt, most viszont, miután 70 elmúltam, már csak két évre kaptam hosszabbítást. Kezd leírni engem az állam (én őket már rég leírtam, szóval a dolog kölcsönös), pl régen évente adtam vért, de 62 éves koron túl már nem foglalkoznak velem. Szóval ezen okból ismét fel kellett keressem Budapestet. Ha már ott voltam vettem a vegyszerboltban etilacetátot, mert elfogyott az utolsó csepp is (minden szennyeződést le lehet takarítani vele, pl az öntapadós címkék maradványát, de ezt használom Pálmatexet hígítani, ragasztós ecsetet beszáradás ellen zárt üvegben beleállítani stb) meg a Homasitánál két olcsó spanifert ( egy nekem is volt), ezekkel sokkal praktikusabban tudom a polikarbonát lapokat ráfeszíteni az acélszerkezetre, mint a kötelekkel vacakolva. Na a jövés-menéssel elment a nap, de hát nem akarom elveszni hagyni az autóvezetési lehetőséget, bár pillanatnyilag eszem ágában sincs autót venni, de sose lehet tudni mikor lehet rá szükségem, a hajóvezetőire pedig mindenféleképpen szükségem van. Nagy szerencsénk van M1-el, mert szegény Budapesten kénytelen dolgozni több napot is egy héten, így autózik oda-vissza, vele potyautaztunk ma is úriasan, nem kellett átcsónakázni a HÉV-hez, vagy gyalogolni egy kilométert a buszhoz.

Mai ajánlatom J kedvence  https://www.youtube.com/watch?v=1cN-R2nHML4

3 komment

Hétfő.

2015.11.23. 17:14 :: A Tengerész

Hát nem volt könnyű megküzdeni az anyaggal, de napnyugtára csak a helyén volt az első tábla.003_5.JPG

És passzol. Még le kell hevederezni.

6 komment

Vasárnap.

2015.11.22. 12:24 :: A Tengerész

Tegnap gyakorlatilag egész nap esett az eső. Hol cseperészve, hol szitálva, hol szemerkélve, hol megmegállva, hol szaporán, hol csendesen, hol széllel, hol szél nélkül, mindenesetre tökéletesen elvette a kedvem a szabadtéri munkától. Nem panaszkodom, az elmúlt hetek minden napja ajándék volt és nagyon rendes volt az Öregtől, hogy hagyta ezt az első adag szerkezetet megcsinálnom, lefestenem és a helyére állítanom, így már nem fog rozsdásodni. Ha jól belegondolok a tél negyede már lement és szinte alig kellett még fűteni, igazán nem panaszkodhatunk, nem is tesszük. Szóval a borongós időben a legkézenfekvőbb megoldást választottam, nagyjából az egész napot átaludtam. Ma reménykedve kezdtem neki a négy 40x40-es zártszelvény láb fészkeinek kitakarításához, hogy majd bebetonozom azokat a korábban kialakított üregekbe, erre megint rákezdett az eső. Visszavonultam összes termeimbe és várom az időjárás jobbra fordulását.

20:13 Délutánra elállt az eső. Beállítottam és körbebetonoztam a lábakat, lámpafénynél tudtam csak befejezni, de kész lett, így ha holnap megfelelő lesz az idő fel tudom rakni az első 4X2 m-es üregkamrás polikarbonát lapot. Kicsit izgulok hogy fog passzolni, mert legjobb tudásom szerint mértem, szabtam, derékszögeltem, varrtam, de azért egy íves felületet nem nehéz elrontani, szóval a "most ugrik a majom a vízbe" még hátra van. Jól lehűlt az idő, majd lefagyott a kezem, fenébe most már így fog menni a "tetőzés" amíg kész nem vagyok vele, ha csak nem akarom tavaszra hagyni a befejezést. De nem akarom, addigra berozsdásodnának a vasanyagaim, ezt be kell fejezni amilyen gyorsan csak lehet.

Szólj hozzá!

Szombat.

2015.11.21. 22:58 :: A Tengerész

Tegnap Budapestre kellett menni, nekem ügyintézni, J-nek szülőket pátyolgatni. Este Don Carlos volt az Erkelben. Sokat változott az operaelőadás az "én időm" óta. Emberek akik a "Számlagyár KFT" ( 20 millió forint adóköteles éves árbevétel) céges bulijára öltönyt nyakkendőt öltenek, beülnek egy operaelőadásra lógóseggű farmerban, edzőcipőben és pólóban. Rajtam és Vámosi Nagy Szabolcson kívül nem sok öltönyös néző volt. Szerencsére a művészek nem romlottak annyit mint a közönség, a művészet színvonala stabilabb mint a publikumé, én azt az időt is megéltem amikor jobb káder pufajka és gumicsizma nélkül be se ült a nemzetibe, de a színészekkel akkor se volt baj. Mondjuk a darabokkal inkább, emlékszem amikor anyám kifakadt, hogy miért csak szovjet darabok mennek. A "mi színházunk" Angyalföldön a József Attila volt, remek színészekkel (oda száműzték a politikai okokból valamiért kegyvesztett művészeket), pl.  ment Viktor Rozovtól a "Felnőnek a gyerekek",  az egészből már csak arra emlékszem, amikor a csúcsjelenetnben az ifjú Bodrogi Gyula felkiáltott: "Vagyim, örök világosság fénye, fényeskedjél nekem!" Lányomnál ebédeltem és szunyáltam ebéd után. Náluk a nappali egyúttal a bőrős műhely (tudjátok  http://titileather.hu), örömmel fedeztem fel az "új" varrógépét: varrogep.JPG

Ennek a gépnek komoly története van. Akit érdekel kattintson.

Szólj hozzá!

Csütörtök.

2015.11.19. 22:07 :: A Tengerész

Nagyon köszönöm a segítő szándékot, de hülyén nézett volna ki, ha az ország különböző pontjairól ideautóztok drága pénzen, megköpjük a markunkat, talpra állítjuk a hóbelevancot és helyre tesszük. Ez tartott volna 5 percig. Mert a súlya gyerekség, talán  60-80 kiló, nekem csak a méretével volt bajom, egyszerre nehéz egyedül megfogni a terjedelmes  darab négy sarkát. Amúgy Sün azért nagyon optimista volt, nem megy az olyan gyorsan, egyrészt sok a molyolás a vasak leszabásával, illesztésével, hegesztésével, másrészt két réteg alapozó és két réteg fedőmázolás előbb az egyik, majd megfordítás után a másik oldalra, közben száradási idővel, időigényes dolog. Na szóval tegnap délutánra így nézett ki a munkadarab, immáron lábakkal.004_7.JPG A kezdeti elképzeléssel szemben mindjárt le is festettem a fent leírt módon a most felül lévő majdani alsó felét, sokkal könnyebb volt így ecsetelni, mint fej felett kenni amikor már a lábakon áll a helyén. Ma reggel kiötöltem hogy lehet a szemközti tujákhoz kikötött csigasorral J segítségével előbb az élére állítani, majd megkértem SP-t, hogy segítsen és hárman könnyedén előbb a talpára, majd a helyére állítottuk a szerkezetet. A teljes felület 32 m2 lesz, ebből ez az első 15. Az egész művelet nem tartott sokkal tovább mit amennyi idő alatt most leírtam. Örömömben le is fényképezkedtünk a cuccal.005_3.JPG

Azért a képen látszik, hogy SP-nek az XXXl-es termetével nem okozott nagy gondot az emelés.006_2.JPG

A láncfűrész az útban ágaskodó tuják megrendszabályozásához kellett. Utána lefestettem létráról a felső felületeket, meg az éleket, ha nem kellene várni holnapig, hogy megszáradjon, már felkerülhetett volna rá az első 4x2 m-es polikarbonát lemez. Sajnos nagyon mondja a meteorológia a rossz időt, gyanítom a második, ennél egy osztással nagyobb elem elkészítése nem ilyen kellemes körülmények közt fog történni, hét végére 10 fokkal lesz hidegebb a prognózis szerint, plusz havas eső is várható. De majd csak meglesz valahogy. Holnap pihenőnap, este Don Carlos lesz az Erkelben, a közlekedés és a pesti teendők miatt már reggel felutazunk.

1 komment

Vasárnap.

2015.11.15. 08:14 :: A Tengerész

7:30 Köd nem volt reggel, de minden csurom víz az éjszakai párától...hittem én. Na gyors reggeli, mondom megyek folytatom a lakatoskodást, ha minden jól megy estére a lábán állhat az első 3 m-es egység (mondjuk hogy hogy állítom talpra arról egyelőre elképzelésem sincs), mely pillanatnyilag domború felével lefelé mint egy nagy tapper (na tudjátok mi az?? googlizni nem ér) fekszik a kert gyepén (gyep... már ami megmaradt belőle a nagy építkezésben, szóval a kopár talajon), azt terveztem, hogy billegés ellen rögzítve kimodellezem hogy állnak majd a lábak és az ég felé irányba állítva, helyükre hegesztem őket. Azért kellett felborítanom, mert fej felett nem tudtam rendesen meghegeszteni az alulra néző varratokat. Fej felett hegeszteni amúgyis utálatos dolog, az embernek nehéz tartani az ívet kitámasztatlan kézzel, hullik az izzó fröcsi a kézre, nyakba, de ami teljesen lehetetlenné teszi itt a munkát, hogy a keskeny sötét vas felett ott tündököl a világos égbolt, egyszerűen nem látom hol indítsak, mert a szemem az éghez állítja a "blendét", olyan mintha egy ember arcát próbálnád felismerni egy alagútban állva, aki háta mögött az alagút nyílásából néz rád. Na tehát megyek ki reggeli után, hát szép csendesen esik az eső. Szóval a nedvesség nem a pára, hanem az éjszakai szemerke után maradt, csak épp akkor hagyódott abba amikor bejöttem a hajóról a házba. Úgy hogy visszavetkőztem játszóruhából háziasba és most itt gubbasztok a gép előtt és várom sorsom jobbrafordulását. 

8 komment