Hajónapló

Egyszer elhatároztam, hogy építek egy vitorlás hajót, azon fogok lakni és oda megyek a világban ahova kedvem van. Erről szól ez a napló. Az utolsó napok egyből megjelennek, a korábbiak az oldal legalján a "következő oldal"-feliratra, vagy itt a jobboldali doboz "Archivum"-feliratára kattintva. (javaslom a "Tovább" rovatot ahol hetes bontásokban lehívható) Ez a vitorlás még nem "Ő", de pont ilyen lesz . A neve AMAPOLA. Egy gaffos ketch akinek ez mond valamit, akinek nem, annak csak annyi, hogy egy retro hajó, mintha 100 éve épült volna. Küllemében a vitorlás hajók aranykorát idézi, azt az idõt, amikor a Panama csatorna még nem létezett, ezért a gõzhajók nem versenyezhettek a Horn fokot megkerülve a vitorlásokkal, mert nem tudtak útközben szenet felvenni és annyi nem fért beléjük, hogy megtegyenek egy utat Európa és a távolkelet között. Ezért az óceánok hullámait gyönyörûséges vitorlások szelték, és nem sejtették, hogy nem sok idõ múlva megtörténik velük az a szégyen, hogy árbocaiktól megfosztva, gõzhajók vonszolják õket szénnel és egyéb ömlesztett árúval megrakodva uszályként.... Nos hogy honnan a név? "AMAPOLA", az a múlt század húszas éveiben volt világszám, mely egyik kedvencem, (nem utolsósorban a Volt Egyszer Egy Amerika c. film Moricone- , illetve a Los Iindios Tabajaras délamerikai folk feldolgozás nyomán,de a három tenor is danolta ( http://www.youtube.com/watch?v=209Se4Dbm90 ) valamint egy régenvolt hondurasi egzotikus tengeri kikötõ. Amúgy spanyol szó és mákvirágot illetve pipacsot jelent, ami anyám kedvenc virága volt, csak vadon él, ha leszakítják azonnal elhervad, hiába teszik vízbe. Nem mellékes elõnye, hogy a kikötõi bejelentkezésekkor könnyen betûzhetõ, minden náció ki tudja mondani, nem úgy mint tengerész koromban amikor lebetûztük a "PETÕFI" büszke magyar tengerjáró nevét mondjuk Szingapúrban ( papa, echo, tango,oszkar, foxtrott, india) hát aztán ezt ahogy a kínaiak kimondták...., nem tudom ki ismert volna rá. Szép, szép és nemzeti büszkeségünket tápláló, egy magyar név, de csak itthon használható mondjuk ilyen mint a Csokonai, vagy Ady, vagy, hogy tovább idézzem a ténylegesen valaha létezõ magyar hajónévben megtestesült idoljainkat, Vörösmarty, esetleg Székesfehérvár. A tervezést, majd az építést 2004-ben kezdtem. 2006 január elseje óta csak ezzel foglalkozom. Pillanatnyi pozició: 47 fok 27 perc 35,60 másodperc északi szélesség, 19 fok 04 perc 29,97 másodperc keleti hosszúság. Fentieket sok évvel ezelőtt írtam. Időközben sokminden változott. Rájöttem, hogy a hajózást nagyon szeretem, de sokkal jobban szeretek építeni valamit. Miután a hajónak kell egy kikötő, lett egy saját ház kikötővel Ráckevén, azt építem fejlesztem mostanában, tehát a hajóblog életmódbloggá változott.

Friss topikok

  • A Tengerész: @MaKata: Én elmondtam amit gondoltam, szóval engem nem zavart neki meg ez a dolga, mást is kell ha... (2018.06.13. 21:22) Hétfő.
  • pernahajder Campbell: Esetleg nézd meg őket, legyártanak neked egyedi matricákat: www.foliavagas.hu/ (2018.06.03. 08:59) Péntek.
  • A Tengerész: @lóspaci: Neeem...a kékfenekű csak egy játékhajó. Amapola ott van a korábbi részeken, azon (is) la... (2018.05.25. 09:13) Csütörtök.
  • KAMA3: A villannyal tényleg észnél kell lenni, de sokan hajlamosak félvállról venni a témát. A csoki tény... (2018.05.08. 10:30) Vasárnap.
  • táncoslábú laces: www.origo.hu/tudomany/20140620-tigrisszunyog-invaziot-hozhat-az-eghajlatvaltozas.html Guglizd meg... (2018.05.06. 14:23) Péntek.

Linkblog

Kedd.

2018.05.29. 23:10 :: A Tengerész

Újragyártottam a svert felfüggesztő elemét rozsdamentesből. A két forgáspont pozíciójának különbségéből látszik mennyivel kellett arrébb rakni, hogy teljesen fel lehessen húzni. 

009_17.JPG

Miután nem versenyhajó, megalkudtam magammal, hogy csak két glettelés és csiszolás.

002_88.JPG

Ma átcsiszoltam a hajó bal oldalának vízvonal feletti részét és lefestettem a sverttel együtt.

008_29.JPG

Szivacshengerrel kezdtem a festést, de a festék feloldotta azt a ragasztóanyagot amivel a szivacs a henger tengelyét magába foglaló csőre rá volt ragasztva és egyszerűen lepöndörödött a csőről. Eleinte még visszatologattam, meg igyekeztem úgy gurizni, hogy  a gravitáció nekem dolgozzon, de egy óvatlan pillanatban leszaladt a szivacshenger és a porba hullott, kénytelen voltam velúr hengerrel folytatni a festést, de az eredmény nem tetszik, narancsos lett a felület.

Messziről jól néz ki011_19.JPG

de közelről látszik a "narancsbőr".

010_16.JPG

Az a helyzet, hogy ezt a festéket  ("Rezakril 2K", amiről továbbra is az a véleményem, hogy a legjobb hajófesték a világon) igazából fújásra találták ki. Minden jellemzője ahhoz igazodik, éppen ezért alkalmatlan szinte teljesen ecsettel való felhordásra, mert olyan gyorsan szikkad, hogy szinte lehetetlen szépen elteríteni, a hengerléssel meg ilyen lesz. Holnap átcsiszolom az egészet és megpróbálom erősen meghígítva még egyszer áthengerelni egy réteggel. Sajnos fújni ne tudom, mert ahhoz zárt műhely kellene, itt vinné a szél mindenfelé, marad a henger, lesz amilyen lesz.

Azért a jó néha elnyeri jutalmát. Ezt a hajót még oktatóhajó korában, amikor még fogalmam se volt róla, hogy egyszer majd az enyém lesz és ott volt kikötve ahol Amapolát építettem, gyakorta kötözgettem át, puffereztem ki rendesen, amikor a tanoncok csak úgy otthagyták verődni a stéghez. Így most kevesebb hibát kellett kijavítsak az oldalán.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://amapola.blog.hu/api/trackback/id/tr2414011640

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.